Hiva, avagy a Húsvét-sziget lakosainak eredeti otthona

Létezett egy misztikus sziget, ami a legendák szerint eredeti otthona volt a Húsvét-sziget lakóinak.

Hogy mi is van ebben a legendában, előtte át kell tekintenünk a sziget történelmét és főbb eseményeit, érdekességeit.

Történelem, írásuk és  egyéb rejtélyek

A Húsvét-sziget Polinéziában található és 1722 április 5.-én fedezte fel egy holland tengerész, név szerint Jakob Roggeveen. A nevét onnan kapta a sziget, hogy húsvét napján pillantották meg először a felfedezők. A helyi bennszülöttek azonban Rapa Nuinak emlegetik, ami Nagy Evezőt jelent, de ismert a "Te Pito o te Henua", azaz a "Világ Köldöke" megnevezés is. Területe eléri a 163 négyzetkilométert és igen távol esik a legközelebbi szárazföldtől.

Ezek után számtalan expedíció és felfedező érkezett a szigetre az 1700'-as évek során, majd az 1900-as években is folytak a kutatások, hogy megismerjék ezt a csodálatos helyet.

Számtalan rejtély és vita folyik a sziget történelméről, mint például hogy kik voltak az első lakosok és honnan érkeztek? A teóriákból lehet válogatni: polinézek, peruiak stb. tehát még a maisntream történészek sem értenek egyet ezekben.Vannak akik szerint több szakaszban érkeztek az ide vándorlók. Arra utalnak jelek, hogy a bevándorlás Kr.e. 1200-ban kezdődött. Az egyik Ázsiából a polinéz szigetvilágból, míg a másik Dél-Amerikából az Andokból. Azonban számítógépes szimulációkat végeztek, annak lehetőségét vizsgálva, hogy felfedezhették-e a szigetet véletlenül ezek a kultúrák. Az eredmény százalékban kifejezett értéke a nullához közelít, tehát elvileg a régmúltban senki sem tudta véletlenszerűen hajóikkal a viharral dacolva felfedezni a szigetet. Későbbi kutatások azt mutatták, hogy a polinézek értettek a csillagászathoz, így jól tudtak tájékozódni a tengeren iránytű nélkül is.

A másik rejtély, amiről a sziget híres, a moai kőszobrok, amik szerte szét hevernek és állnak a szigeten és bányászott sziklából készítették őket. Néhányuk "szemgolyókat" és "kalapot" is viselnek. Vajon hogyan cipelték ezeket a rendeltetési helyükre az 1000-1400-as évek környékén? Itt is több elméletet állítottak fel: görgőkkel, kötelekkel, csúsztatással. Ezt még mindig nem tudni, ugyanis nem mindenki fogadja el ezt a teóriát. Bár véleményem szerint nem lehetetlen, de reprodukálni még teljesen senki sem tudta. Youtubon láthatunk erre vonatkozó videókat, de jó néhány kritériumnak nem felelnek meg. Minden bizonnyal szerepet játszhatott a fa is, ugyanis ez a szigetről teljesen kihalt vélhetőleg a kitermelés miatt. A legújabb felfedezések megdöbbentették a kutatókat: a moaik nagy részének nem csak fejük van, hanem testük is, amik a talajba vannak beágyazódva. Így a szobrok mérete és súlya is sokkal óriásibb, súlyosabb, mint azt eredetileg gondolták.

 A másik kérdés, hogy vajon kiket ábrázolnak? A sziget lakóit, törzsfőnökeit, köztiszteletben álló személyeit? Senki sem tudja pontosan.

A sziget lakói fatáblákra írtak, amit rongo-rongo írásnak neveztek el. Sajnos a szigetre érkező misszionáriusok több száz táblát elégettek. 1862-ben a rabszolga kereskedők és deportálások miatt az utolsó öregek is eltűntek a szigetről, akik még eltudták olvasni a táblákat. Így máig nem sikerült az írásjeleket megfejteni, azonban érdekességeket is fedeztek fel: az írás szinte hajszálpontosan egyezik a Mohenjo dárónál, Indiánál felfedezett táblákkal, pedig a két kultúra szó szerint a világ másik felén van. Vajon ez hogy lehetséges? Egy tőről fakad a két nép?

A sziget történelmének vége a lakosok, azaz a Rövid és Hosszú fülűek egymás elleni lázadása, majd harca. Elfogytak az emberek, az éhség és a szegénység nyomorúsága következett, de a végső megpecsételés 1808-ban érkezett, amikor az amerikaiak elhurcolták az őslakókat rabszolgának.

1880-ra a sziget lakossága 5000-ről 111-re csökkent az adatok alapján. Ez játszott közre arra, hogy szinte senki sem maradt az ősök közül, aki eltudta volna mondani hogyan is emelték fel a moaikat, honnan származnak pontosan, vagy hogy mit is jelent a rongo-rongo írás.

Legendák és mítoszok, Hiva népe

Érdekes módon ezek az elbeszélések szinte ellentmondanak a régészeti elméleteknek.

A moaikat állítólag odalebegtették a helyükre egy titokzatos energia segítségével. Ha tényleg csak görgőkkel dolgoztak, akkor a legendák miért nem ezt mondják el?

 Egyébként hét moai kivételével, mindegyik befelé néz, a szigetnek, hátat fordítva az óceánnak. Ez a hét kivétel Ahu Akiviben található és egy legenda is társul hozzájuk, mi szerint az első hét lakost ábrázolja. 

Hotu Matua volt a királya egy Hivának nevezett ősi szigetnek. Egy napon a sziget elkezdett süllyedni. A király egy jósálmot látott, melyben népének új hazája szerepelt. Ezek után Matua a hét legjobb hajósát küldte ki a nyílt óceánra a sziget felkutatására. Amikor a felderítők elérték a szigetet, éppen olyannak találták, mint amilyennek a királyuk elmondta. Matua népe tehát "átköltözött" a süllyedő szigetről Rapa Nuira. A hét moai abba az irányba tekint, ahol egykori hazájuk volt, de mára már az óceán vizébe merült.

Itt is szembeszól a legenda a hivatalos történészek álláspontjával. Az elsüllyedt sziget nem azonosítható az Andokkal. Hogy ez a sziget a francia polinéz szigetvilágban található-e, azt nem tudni. Ez a szigetcsoport 1300 szigetet számlál. 

Természetesen történtek kísérletek a sziget beazonosítására. Egyes mainstream kutatók szerint ez Hawaiki lehetett, ami a Marquesas-szigetekkel egyezik meg és a Csendes-óceán déli részén fekszik. Korábban úgy gondolták, hogy itt barbár és kannibál bennszülöttek éltek csak, de a legújabb kutatások szerint nem fejlett, de szervezett civilizáció élt. Találtak petroglifákat, emelvényeket és kisebb kőszobrokat, Tikiket is, amik enyhén hasonlítanak a moaikra. 

A szélsőségesebb teóriák a többi legendás szigetet gyanúsítják: Atlantisz vagy esetleg Mu szigete. Ezekre a legendás szigetekre is ráillik a leírás, hogy elsüllyedtek, ( Még róluk nem írtam bejegyzést, de ami késik nem múlik!) lakóik pedig szétszéledtek a világban. Talán ezzel magyarázható a rongo-rongo és a Mohenjo-dárói írás egybeesése?

Mindenesetre Hivát meredek, zöldellő szirtekkel körülvett szigetként írják le. Hívják még Hiva-Oá-nak is. A helyiek vallása szerint a sziget az istenek teremtették hazájuknak. Egy tahiti főpap régi térképe szerint a környéken eredetileg több szigetet is Hivának neveztek. Ebből egyesek azt a következtetést vonták le, hogy képletesen kell érteni a legendát: nem egy szigetről van szó, hanem a teljes Csendes óceáni szigetvilágról, több millió kilométert átfogva. Hajózással és csillagászati ismereteikre támaszkodva különböző irányokban benépesítettek a polinéz népek a szigeteket, köztük a Húsvét-sziget is. A kontinens elsüllyedése pedig azt jelenti, hogy a kapcsolat megszakadt ezek között a szigetek között, ugyanis a későbbi korokban az emberek már nem indultak hosszabb hajóutakra. Így a szigetek elszigetelté váltak egymástól, a kultúrák nem tartották egymással a kapcsolatot.
Egy másik teória szerint viszont itt egy óriási sziget/kontinens volt, azonban a tektonikus lemezek és a sziget süllyedése/vízszint megnövekedése miatt eltűnt az utolsó jégkorszak után. A szigetvilágok pedig ennek a kontinensek a vízszint feletti részei, amiket nem öntött el az ár. Ezért lehetséges, hogy a külön-külön élő szigetvilágok lakói mégis kapcsolatban álltak egymással.

Kérdések egyértelmű válaszok nélkül...

A Húsvét-sziget máig megőrizte titkait. Eltudjuk olvasni valaha a rongo-rongo írást? A moaikat hogy tették pontosan a helyére és miért ásták be valamelyiket mélyen a földbe? Az ősök tényleg egy elsüllyedt szigetről érkeztek vagy csak képletesen kell érteni a legendát? Az újabb kutatások talán majd megválaszolják a kérdéseket valamikor a jövőben, addig csak találgathatunk és gyárthatjuk az újabb és újabb elméleteket...

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.