2013. december 27., péntek

Középkori lények és ufonauták kapcsolata

Tündérek és ufók
Banshee, Finn, Fairy, Pixie, Kelpie, - és még sorolhatnánk. Mind-mind különböző megnevezések a tündérekre. Megemlíthetnénk még a koboldokat és a törpéket is. De honnan származnak ezek a csodás lények? Honnan ered a nevük? Ezeket biztosra senki sem tudja, csak azt, hogy a világon mindenhol ismertek voltak, nem csak Angliában és Írországban, ahol a leggyakoribbak az ezen lényekről szóló mesék és legendák. Felbukkannak a franciáknál, germánoknál, szerbeknél, horvátoknál, bolgároknál és a magyaroknál is. Szinte minden népnél megvan a maguk kinézete és formája. És hogy mi közük van a tündéreknek a modern földönkívüliekhez? Lehetséges, hogy nagyon is sok!

A tündérek és hasonló szerzetek virágkorukat a középkorban élték, ekkor bukkantak fel először a krónikákban, különféle írásokban és feljegyzésekben. Természetesen volt már szó különféle természetfeletti lényekről az ókorban is, amikkel kapcsolatba hozhatóak a tündérek, manók és istenségek, mint például Ishtar a babilóniaiaknál - más néven Innana -, akit szárnyakkal ábrázoltak és a szex, szerelem istennője volt. Ilyen "csábító" lények tele vannak a mítoszokkal és legendákkal. Ott van Zeusz, aki néha embereket rabolt el. A paleoasztronautika alaptétele, hogy bizonyos istenségek földönkívüliek lehettek.
Térjünk vissza a középkorba: a közhiedelemmel ellentétben, nem csak piciny testű és szárnyakkal rendelkező tündérekről olvashatunk a feljegyzésekben, hanem ember nagyságú és fizikai testtel rendelkező lényekről is, akik kapcsolatot teremtettek az emberrel. Ilyen találkozásokról elég nagy számban olvashatunk a középkori iratok között egészen a 18.század végéig, majd egyszer csak a tündérek és hasonló lények csak nagyon ritkán jelentek meg, aztán egyszer csak végleg eltűntek a színről. De mi történhetett?

Dimenziók közt tengődő tündérek az ablaknál
Helyettük új(?) teremtények jelentek meg az emberiség történelmében: az ufonauták, földönkívüliek. Már az 1800-as években számoltak be különféle repülő objektumokról az égen, amikor még az ember nem talált fel repülésre alkalmas gépeket, majd az évtizedek múlásával egyre több ismeretlen objektumot figyeltek meg az égbolton, hiába ismertük jobban és kémleltük az eget. Aztán feltűntek az ismeretlen helyről érkező gépek utasai: modern szóhasználatban az ufonauták. Több feltételezés is napvilágot látott, miszerint másik bolygóról érkeztek - máig ez a legelterjedtebb elmélet róluk - , vagy pedig egy párhuzamos világból. Hamarosan egyre több elképesztőbb történet és beszámoló látott napvilágot az ufó-kutatás terén; egyesekkel baráti kapcsolatot teremtettek az idegenek, másokat elraboltak és kísérleteztek velük, míg valakivel szexuális aktust is folytattak. Nos, itt jön képbe a tündérek és az ufonautákkal kapcsolatos párhuzam!

A középkori lények és a modern ufonauták külső megjelenése
A modern ufó-észleléseknél jó pár fajról adnak leírást, de kettőről kiemelkedően sokat: a kis szürkékről és a magas szőkékről. A kis szürkék általában 110-140 cm magasak, nagy szemeik vannak és testük vékony, szürke színű. A magas szőkék pedig szinte Adonisz külsejűek, ragyogó fehér bőrrel és szép, hosszú szőke hajjal, valamint androgün arcukkal azonnal magukra csábítják az eltérített ember tekintetét. Öltözékük legtöbbször testhezálló overáll, néha övvel a deréknál átkötve. Ha áttanulmányozzuk a középkori lényekről szóló feljegyzéseket erős külső hasonlóságokat fogunk felfedezni köztük és az állítólagos földönkívüliek között. A közepes és apróbb termetű tündéreket nagyjából ugyanilyen magasságúnak írják le, de talán még ide sorolhatók a koboldok és tündérek is, akinek a ruhája pontosan megegyezik az ufonautákkal a testhez simuló öltözékkel és az övvel együtt.

Egy 1970-as évekbeli földönkívüli észlelésének szemtanúi rajza. A középkori lények is ilyen ruhát viseltek
Mindkét lény feje "túlméretezett". Véletlen lenne? Nem hiszem. A magas szőkék pedig azokhoz a tündérfélékhez hasonlóak, akik az emberekkel teremtettek szoros kapcsolatot, házasodtak velük, majd esetleg háltak is egymással. Szintén gyönyörű külsejük van, hosszú hajjal és mesebeli arccal.  Itt tehát ismét visszaköszön a szexualitás a két faj között, ami nem lehet véletlen egybeesés. Sok ilyen tündért azonban nem ábrázoltak szárnyakkal - de a modern rajzoknak és gyerek meséknek hála ez ragadt meg a köztudatban - egyszerű emberi külsejűek voltak, pusztán "természetfeletti" kisugárzásuk volt. Az is lehetséges, hogy még a Bibliában felbukkanó angyalokat is ide sorolhatjuk, ugyanis csak a templomos ábrázolásokon tűnnek fel szárnyakkal, a Biblia és apokrif iratok pedig sosem említik, hogy ezek az égi lények rendelkeztek volna velük. Lehetséges, hogy nem azért ábrázolták őket szárnyakkal,mert valóban volt nekik, hanem mert repülni tudtak?

A modern magas szőke földönkívüliek, a középkori adonisz tündérek és az angyalok külsejének hasonlósága meglepő
Az emberek kapcsolata a titokzatos lényekkel
A tündérek rendszeresen kapcsolatot teremtettek az emberekkel a középkorban. Nagyon sok történet maradt fent, ami megragadta az írók fantáziáját is és számtalan mesét, regényt vagy musicalt írtak ezzel kapcsolatban. Minket azonban a valódi történetek érdekelnek, amikből kiderül, hogy nem egyszer a tündérek saját világukba ragadták el az embert. A világuk Tündérország néven köszön vissza, ahol a lakók sokszor csak akkor engedik be a látogatót, ha összeházasodik a tündérrel. A házasság legtöbbször női tündér és emberférfi között alakul ki. Az érdekessége ennek az "országnak", hogy az idő teljesen másképp telik, mint az emberek világában. Voltak történetek, amikor az emberek arról számoltak be, hogy haza akartak térni a tündérek világából, ami sikerült is, csak hogy a saját világukban már sokkal több idő telt el - akár 100 év is -, mint amennyit a másik világban érzékeltek. Ezt idődilatációnak nevezik, ami megfigyelhető az űrhajózáskor és a modern ufó beszámolókban is. A középkor embere ezt nem ismerhette! Tételezzük fel, hogy elrabolnak minket az idegenek és űrhajójukkal kivisznek minket az űrbe huzamosabb időre, akkor a Földön sokkal több idő telik el, mint az űrben, mert odakint lassabban telik az idő. Ha egy órát is viszünk magunkkal és másodpercre pontosan elindítunk vele egy másikat, amit a Földön hagyunk, akkor a visszatérésünkkor nem fog megegyezni az órán lévő eltelt idő. Korunkban számtalan elrabolt arról számol be, hogy míg ő a repülő csészealj fedélzetén azt érezte, hogy csak pár órát töltött ott, addig a Földön akár több nap is eltelt, míg vissza nem hozták az idegenek. A tündértörténetekben akkor is visszaköszön ez a jelenség, ha valakit becsábítanak az úgynevezett "tündérkörbe", amin keresztül Tündérországba jutnak. A tündérkör hol kőből van kirakva, hol pedig a fűben, mezőkön alakítják ki a mintáját. Talán nem lesz meglepő, hogy a kör szinte tökéletes mása a modern gabonaköröknek, amiket hozzá kötnek az ufójelenséghez.

Tündérkör, középkori fametszet
Térjünk vissza a két faj szexuális kapcsolatához: nemcsak a magas szőke földönkívüliek, de a tündérek is háltak emberekkel. Ezekből utódok születtek, amiket a középkori emberek csak tündérfattyaknak neveztek, míg modern korunkban hibrideknek hívják őket. Az utódok leírása is tökéletesen egyezik, ugyanis azok sokszor véznák, gyenge fizikumúak, kopaszak és csúnyák. Ha egy ember hált egy tündérrel, akkor annak hamarosan meg kellett látogatnia a fattyát Tündérországban. Érthetetlen módon a szülők azonnal felismerik gyermeküket, az érzékük megsúgja, hogy melyik az övék. Foglalkozni kell vele, dajkálni és néha szoptatni is. Szóról szóra ez köszön vissza a XXI. században is az elrablásos eseteknél. Spermamintát vesznek a földönkívüliek a férfitől vagy esetleg közösülésre kényszerítik. A nőket teherbe ejtik valamilyen módon, amit az eltérített ki is hord, vagy egy bizonyos hónap után a magzat eltűnik a hasából és nem tudja megmagyarázni hova lett. Ezután eltelik pár hónap és az idegenek visszajönnek a személyért, majd ismét felviszik az űrhajóra. Itt elmondják neki, hogy gyermeke született, akit meg kell tekintenie és végül odavezetik hozzá. Ekkor dajkálnia és foglalkoznia kell vele, amitől a hibrid megnyugszik. Fennmaradt az utókorra olyan feljegyzés is a középkorból, hogy a tündérek emberi csecsemőket loptak el és helyükbe fattyaikat helyezték el, mindezt éjjel, így az elképedt szülő reggelre csak gyermeke hűlt helyét találta, míg helyette a csúnya emberinek nem mondható lény hevert a mózeskosárban. Szerencsére ilyen cserebere nem történik mostanában, azonban az űrhajón megtekintett hibrideket sosem vihette haza a másik fél. Vajon mit akarhatnak ezzel elérni? Olyan ez, mintha valamiféle génmanipulációs kísérlet folyna és a két fajt szeretnék keresztezni, hogy egy újat és tökéleteset hozzanak létre, azonban a kísérlet nem sikerül túl jól, mert az utódok abnormálisak és torzszülöttek.
Személy szerint úgy gondolom, hogy sok esetben nem történik közösülés a másik fajjal hanem valamilyen speciális eszközzel kényszerű ejakulációra kerül sor, hogy spermát nyerjenek ki, majd hamis emlékképeket táplálnak be az illető fejébe, hogy azt higgye közösült valakivel.
Egy másik középkori lény a succubus, ami akkoriban démonnak számított és szexuális kapcsolatot létesített az emberrel. Manapság úgy magyarázzák, hogy csak a korai magömlést jelenítették meg vele, de nagyban hasonlít a földönkívüli szexuális kapcsolatokra is.

Tündérfatty kicserélése, gyermekek elrablása (középkori fametszet)
Egyébként a modern idegen elrablások színhelyei is megegyeznek a középkori tündér elrablásokkal. Az elrabolt vagy éjszaka találkozik az idegen lényekkel a házában, vagy pedig kietlen helyeken, erdősségekben, erdős és elhagyatott utakon.
Az egyik legfontosabb motívuma ezeknek a történeteknek a kiesett, elveszett idő. Számtalan modern ufó elrabolt arról számol be, hogy nem tud elszámolni órákkal és nem emlékszik semmire. Az egyik leghíresebb ilyen eset a Barney és Betty Hill elrablása, ami 1961-ben történt. Épp hazafelé tartottak autójukkal egy elhagyatott autóúton, amikor egy ufót vettek észre az égbolton. Kicsivel később ez már leszállt eléjük, majd megtörtént a házaspár elrablása. Egy középkorból származó walesi népmese, aminek szereplői Rhys és Llewellyn, azt mondja el, hogy a két férfi épp hazafelé tartott a munkából amikor Rhys meghallott egy édes dallamot - amit akkoriban tündérekhez kötöttek - és úgy döntött megkeresi a forrását. Ám Llewellyn úgy találta, hogy inkább hazamegy. Azonban hónapok teltek el, és Rhys nem került elő, így barátja, Llewellyn végül úgy döntött, hogy felkeresi a helyszínt ahol eltűnt. Meg is találta a férfit egy tündérkörben állva. Rhyms feleszmélt és azt érzékelte, hogy csak 5 percig tartózkodott a körben, hiába mondta barátja hogy már hónapok óta keresték.
Ezekhez az elrablásokhoz hozzákapcsolódnak még a fennmaradt, megmagyarázhatatlan nyomok a testen. Háromszögek, körök és különös foltok. A Hill házaspár és még sok elrabolt is tapasztalt ilyet magán, míg a tündér folklórban is megtalálható ez "tündér heg" (fairy bruising) néven.

A technológiailag fejlett tündérek
Hogy a földönkívüliek hogyan jönnek el ide hozzánk azt biztosra senki sem tudja. Ha más planétákról érkeznek, akkor minden bizonnyal fejlettebbek az embernél, mert nekünk huzamosabb ideig tartana eljutni egy másik bolygóra, így tehát olyan technológiát használnak, amit mi még nem ismerünk.  Az ufológusok többsége erősen kételkedik abban, hogy akár több évig vándorolnának, csak hogy eljussanak a Földünkre. Egyesek felvetették, hogy féreglyukakon keresztül érkeznek, így lerövidítik a távolságot két pont között és az utazás idejét így jelentősen lecsökkentik. Mások úgy gondolják, hogy nem a világűrből érkeznek, hanem egy másik dimenzióból, egy másik térből, egy multiverzumból, így nekik "csak" a dimenziók közti "falakat" kell áthidalniuk, tehát itt élnek velünk együtt, csak mi nem látjuk őket, mert egy másik létsíkon vannak. Lehet, hogy ez a másik tér nem más, mint "Tündérország"? A középkori ember számára a tündérek néha láthatatlanná tudtak válni és egy másik síkon rejtőztek el, éteri lények voltak. És ismét itt kereszteződnek a tündérek és az ufonauták útjai. A középkor tündére kénye-kedve szerint járkálhatott az emberek házaiban és rabolhatta el őket saját országába, ugyanis átlebegtek a falon, nem volt fizikai akadály előttük. A földönkívüliek általában éjszaka ragadják el az eltérítettet, legtöbbször otthonából és mindig leküzdik a fal akadályait, hiába van zárva az ajtó és az ablak is. Hogy hogyan csinálják az egyelőre az emberek számára felfoghatatlan, minden esetre nem ez az egyetlen technológiai (?) vívmányuk.

Éjszakai tündér elrablás ábrázolása egy festményen
Érthető okokból az ember nem szeretné, ha elrabolnák az idegenek, mert elkapja az ismeretlentől való félelem és rettegés. Őket ez azonban mégsem érdekli és hogy a kiszemelt személy ne tudjon ellenállni lebénítják, blokkolják valamilyen módon vagy a tudatukra hatnak ismeretlen pszichológiai módszerrel és megnyugtatják, de sok beszámolóban ismeretlen eszközt vetnek be, aminek sokszor pálcaszerű kinézete van és egy fajta abból jövő sugárral bénítják le az embert. Csodálatos módon a középkori krónikák lapjain ezt olvashatjuk vissza, itt ezeket a fegyvereket "tündérsugárnak" vagy "tündérlövedéknek" hívják, ami kék színű fényt vet az áldozatra és belső sebeket okoz, de a bőrt nem szakítja fel! Ugyanezeket használják a nem kívánatos szemtanúk likvidálására is. Azonban halálesetről nem sűrűn találunk feljegyzéseket, inkább csak elkábították az embereket.
Valami érdekes dolog lehet még a repülő csészealjakkal kapcsolatban is. Ezek általában kör alakúak, tengely körül gyorsan forgó gépeknek írják le, amivel az idegenek utaznak. A középkori tündérköröket, amivel a lények országába lehetett jutni szintén kör alakúnak mondják el amiben a tündérek a tengelye mentén, gyorsan és forogva táncoltak, hogy átjussanak a birodalomba. Kell hogy legyen kapcsolat a kettő között. Lehet, hogy a repülő csészealj a világ közti átjárásra való és nem a csillagközi utazásra? (Teljesen "véletlenül" a modern elraboltak azt mondják repülő csészealjakon, az égben találkoznak az idegenekkel, míg a reneszánsz időkben ugyanez történt, csak ördöggel való találkozásnak vélték.)
Modern "gabonakör", 1970-es évek. A fűben is találtak már
 ilyet, nem csak gabonában
Tündérkör
Mit akarhatnak és kik is ők?
Ennyi véletlen egybeesést nem lehetséges semmi képen sem. A szkeptikusok azt állítják, ezek csak éjszakai alvásparalízisek vagy szándékos csalások. Csakhogy a több évtizednyi tapasztalattal rendelkező Don Crosbie Donderi kanadai professzor azt mondja, hogy ez nem igaz és meg lehet különböztetni a két jelenséget, amit alá is támasztott tanulmányaival és publikációival.
Sajnos az idő folyamán a tündérek képe eltorzult. Romantikus motívumok lettek, egyre több fajtát és torzított képet alakítottak ki róluk, ami már nagyban eltért az "eredeti" tündérektől.
Ha ezek a lények ugyanazok - márpedig nagyon úgy tűnik - akkor vajon mit akarhatnak tőlünk? Mi a céljuk? Egy közös faj létrehozása? A középkorban elfnek nevezték bizonyos helyeken a félig tündér és félig ember gyermekeket. Teljesen mindegy, hogy minek nevezzük ezeket a lényeket, a középkor embere beültette a folklórba és korszakához híven nevezte el őket tündéreknek, míg mi, akik a csillagokat és bolygókat derítjük fel más élőlények után kutatva a földönkívüli, ufonauta megnevezést nevet adtuk nekik. A név korszakkal és nézetekkel együtt változik, ám a lények ugyanazok maradnak. Lehet a valóság és az akkori értelem miatt népmesei és folklorisztikai elemként végezte a történelemben...
A legfontosabb kérdés, hogy honnan jönnek? Lehet mégsem a csillagokból, hanem egy másik létsíkból? Ezzel megoldódna a szkeptikusok által hangoztatott "áthidalhatatlan távolságok" kérdése is. A különböző párhuzamos világokkal pedig már a neves fizikus, Michio Kaku is foglalkozott...

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

2013. december 5., csütörtök

Gabonaábrák- és körök feltűnése a történelemben

A kezdetek
Az UFO és földönkívüli kutatás egyik legvitatottabb pontja a gabonakörök, melyek nem mások, mint a gabonaszár megdőlésétől létrejött alakzatok.
Az egész téma az 1970-es években lett népszerű, amikor a körök elkezdtek az angol gabonamezőkön felbukkanni és hamarosan több száz lett belőlük. A legtöbbjük éjszaka készült és csak reggel fedezték fel őket, egy este több tucat kör is megjelenhetett. Az UFO kutatók úgy gondolták, hogy a gabonaköröknek közük lehet a földönkívüliekhez, mert elég sokan láttak rejtélyes fénygömb jelenségeket az ábra kialakulásának éjszakáján. Először azt sejtették, hogy a repülő csészealj lenyomatai a kör alakú ábrák, amint éppen leszállt az adott helyre.
A szkeptikusok persze nem kerestek földönkívüli magyarázatot; ők úgy vélték, hogy forgószél-tornádó, jégeső, szélvihar alakította ki az ábrákat.


"Magyarázatok" újra és újra ...
Később azonban két angliai férfi bukkant fel - név szerint Doug Bower és Dave Chorley- , akik azt állították, hogy ők készítették az ábrákat és csalás az egész. A szkeptikusok örvendeztek, az ufó kutatók pedig kételkedtek. Egyrészt mert a két angol úriembernek nem sikerült teljesen ugyanúgy reprodukálni az ábrákat, amit állítólag ők maguk csináltak az éjszakák folyamán, másrészt mert egész Anglia szerte bukkantak fel ezek a gabonakörök, több ezer kilométerre egymástól és egyetlen éjszaka akár több is, így teljességgel kizárható hogy a két férfi készítette volna őket. Érdekes, hogy a szkeptikusok semmilyen kutatási anyagot nem képesek elhinni amit maguk az UFO kutatók készítettek a helyszínen, de a két iszákos úriember állításait rögtön elhitték bármiféle feltétel nélkül, ráadásul úgy hogy a saját magyarázatukat is romba döntötték.
Ezután nagy fordulatot vettek a történések: az alakzatok bonyolódtak és az egyszerű köröket leváltották a bonyolult geometriai alakzatok. Ráadásul már nem csak angol vidékeken tűntek fel, hanem szerte a világon. Több százféle ábra jelent meg az évek során. Természetesen erre már a két "tábor" állítása sem volt megfelelő: tehát nem lehet az ufóleszállás helyszíne sem, és nem lehet ismert természeti erő eredménye sem ilyen bonyolult alakzat. Teljesen hiteles videó felvételek sem készültek soha egyik elméletről sem, ami mindenkit meggyőzne és bizonyítékát adná hogyan keletkeznek az ábrák. Egy népszerű videó van, ami megoszt mindenkit és két fénygömböt láthatunk rajta, majd alatta elkészül az ábra. Hogy ez földönkívüli repülő tárgy-e vagy két plazmagömb, gömbvillám, ismeretlen természeti jelenség-e, nem tudni.


Ismét próbálták kiküszöbölni a csorbát: jó páran hobbiból elkezdtek gabonaköröket készíteni és bevetni bonyolult alakzatokat is. Míg egyes ábrákat sikerült lemásolni, másikat pedig nem. A hamisítók arra hagyatkoztak, hogy bemennek a búzamezőre és a csaláshoz csak egy léc kell és kötél. A kötéllel fogják a falecet, amit a talpuk alá tesznek és ezzel lépegetve tapossák ki az alakzatokat.


Azonban ezekkel is megvannak a problémák: meg lehet különböztetni amit tényleg így csináltak és amit nem. Például a valódiaknál sosincs meg az alakzathoz vezető út, amit az emberek taposhattak ki, hogy bejussanak a mezőre. Volt olyan ostoba szkeptikus aki azt állította hogy maguk után vissza hajlították állítva a gabonák szárait. Abszurd feltételezés és ennek a nyomai is meglennének, de ilyen nyomot soha nem találtak és ez ráadásul pont a "hívők" oldalára dönti a mérleget. A másik dolog, hogy a hamisítók nem tudják úgy kitaposni az alakzatokat, hogy a gabonák szárai ne törnének el a léc alatt. A valódi ábráknál a szárak el vannak hajolva és szinte kicsavarodnak, még sincsenek eltörve. A körökben érdekes módon még egy anomália található: a műszerek valamilyen szintű sugárzást mérnek a letaposott részeknél.
Újabb fogást kerestek a szkeptikusok és évekkel később megjelent egy új feltételezés: a hamisítók magnetront vetnek be mindig. Ha a mikrohullámú sugárzás oldalról éri a növényt, az - főleg a szárcsomóknál - egyenlőtlenül melegedik fel, ezért deformálódik, megdől. Ehhez úgynevezett magnetronokat  - link hogy ez mi is - használhatnak. Napjaink magnetronjai kicsik, könnyűek, már 12 volttal működnek, és 30 másodperces használatuk eléggé megdönti a gabonát. Tehát a hamisítók kiszedik a mikrohullám sütőikből a magnetront és ezzel, a léccel együtt készítik a köröket.
Ez a magyarázat is újabb problémákat vet fel:
- Egy kísérletben egy négy méter magasan elhelyezett készülék kilencméteres kört eredményezett. Kört! Nem pedig geometrikus ábrát, amik később elterjedtek
- mi értelme lenne a hamisítóknak magnetront használni? Mi van ha észre sem veszik a kutatók, hogy az ábrában valamilyen sugárzás lelhető fel? Hisz ábrát hamisítani csak a látványért érné meg
- a magnetron csak az 1960-as évek végén kezdték el mikrohullámú sütőkkel gyártani ( előtte kizárólag csak katonai radarokhoz használták ), szóval nem volt annyira elterjedve, hogy minden paraszt magnetronnal a zsebében mászkáljon gabonaköröket gyártani, nem volt elterjedt a háztartásban, csak a gazdagabbak vásárolhattak maguknak, ráadásul a méretük sem volt éppen aprócska mint most...később terjedt el és vált hétköznapi háztartási cikké
- sok gabonakör katonai létesítmények közvetlen közelében tűnt fel, néhány ilyen létesítményt pedig még tilos megközelíteni is. Teljesen kizárható hogy itt bárki is kedvére készíthette volna az ábrákat, anélkül hogy a létesítmény személyzete ne vette volna észre és ne utasították volna ki őket a területről
- mit kezdjünk azokkal az alakzatokkal, amik még az 1950-es évek előtt tűntek fel egészen a középkorig visszamenőleg?!

Gabonakörök a múltban
Igen, mert hogy már a két angol férfi bejelentése előtt is bőven voltak gabonakörök, amik megelőzték az 1970-es évek időszakát. Ezek mindig csak utólag vették észre véletlenül, például vagy műhold fotókon vagy pedig régi fényképek hátterében, amiknek fókuszában nem a gabonakörök voltak.
Greg Jefferys kutató és régész véletlenül a Google Earth programmal talált meg a térképen egy gabonakört, ami 1945-ben bukkant fel. Azon év nyarán több gabonakört is találtak a mezőkön. Továbbá Greg felfedezte azt is, hogy a Nature tudományos magazin 1880-i kiadásában is írnak már gabonakörökről. 


Ugyanebben az évben a titokzatos Majestic-12 nevű "csoport" is több gabonaábrát vizsgált ki, nagyon érdekes alakzatokkal. A M-12-ről információ: - link- . Ez a csapat már 1940-ban is több ábrát megvizsgált fotókat és dokumentációkat készítve róla. A II. világháború idején több légi felvétel is készült, később ezeken vették észre a köröket teljesen véletlenszerűen. Sajnos meg kellett különböztetni őket a szétszórt trágyától, amik akkoriban "divatban" voltak és alakzatokat is felvehettek, attól függ hogy szórták szét őket.


Egy másik kutató, név szerint Andy Thomas fellapozta a "Sussex Notes and Queries" régi lapszámát, melyet a Sussexi Régészeti Társaság publikált az 1930-as években. Az 1936-os lapszámban megjelent egy cikk 4 gabonakör ábráról diagrammal, fotóval és leírással. A szerzője Eliot Cecil Curwen régész és író. A diagrammon lévő helyszín ma is fellelhető és ugyanúgy egy mező van ott, nem építettek oda semmit. A forrás tehát hiteles tudományos munka.



Ha folyamatosan haladunk vissza az időben rábukkanhatunk a további jelekre és észlelésekre. Természetesen nem csak Angliában, de Amerikában is észleltek és fotóztak gabonaköröket a 1970-es évek előtt. Korabeli levelek tanúsítják a körök létezését 1935 és 1937 között is Essexből. Gabonaköröket fedeztek fel Wiltshire megyében 1924-ben. 1918-ban Bilsingtonban láttak köröket a búzamezőn, amiről aztán később a Daily Mail c. lap is beszámolt. 1904-ben is láttak gabonakört egy farmon, pontosabban 6 egy fonalban lévő gyűrűt. És ez egy levelezésből is kiderül, sajnos érthető okok miatt, fotó nélkül : - link -

Egyesek úgy vélik a marhacsonkítások egy része is UFO-khoz köthető. Sokat lehetne vitatni ezzel is, pro-és kontra érveket felállítani, lévén hogy ez a jelenség is az 1900-as évek előtti időszakra nyúlik vissza ( ezt kevesen tudják ) , de hogy olyan eseteket találjunk ahol egyszerre gabonakörök és marhacsonkítás is legyen az igencsak ritka. Pedig ilyen is van!
1974-ben Minnesotában találtak több gabonakört az egyik farmon, ráadásul egy megcsonkított marhával együtt. Nem kevesebb mint 47 kört számoltak össze a kutatók. A körök nem szétszórtan voltak, hanem csoportokban, lineáris sorban voltak fellelhetőek. Sosem derült ki hogy kerültek oda és hogy mi történt a jószággal.


A 60-as években pedig nem csak gabonamezőkön tűntek fel rejtélyes körök, hanem az erdősségekben, füves mezőkön és pusztákon. 1966-ban találtak ilyet Ausztráliában, Tullyban valamint Bankstownban is. Fölösleges tovább sorolnunk a régi köröket, hiszen láthatjuk hogy a két angol férfi és az 1970-es évek előtt is bőven voltak már gabonakörök, amik visszanyúlnak az 1800-as évekig.


Az eddig ismert "legrégebbi" gabonakör
Vélhetőleg az 1800-as évek előtt is voltak már gabonakörök, de vagy nem maradt fent róluk írás, publikáció vagy mélyen lapulnak a levéltárak irataiban, hogy valaki felfedezze őket. Egy kivétel azonban akad, az ominózus évszám pedig 1678. Egy Hertfordshire megyei röpirat augusztus 22.-i számában jelent meg cikk róla és egy fametszetet hoztak létre az eseményről. A kép ábrázol egy kaszáló démont, mert akkoriban úgy vélték, ezt csakis az ördög készíthette! A gabonakört egy háromhektáros farmon találta a gazda, és azt is elmondta, hogy az éjszaka mintha a környéken "lángokat" látott volna a sötétségben. A képen látható az óramutatóval ellentétesen elhajló gabonaszárak. Egyébként három másolt röpirat is létezik e metszetről, az egyiket 1994-ben adták el egy aukción az említett megyében. A másik Amerikában lelhető fel, míg a harmadikat a Britsih Library őrzi levéltárában, Londonban.


A legkülönlegesebb gabona ábra
Tény, hogy a legkülönösebbek ábrák az ufó esetek után tűntek fel. Ilyen volt például a 2001-ben megjelent gabonaábra is, amiről az egész világsajtó beszámolt, köztük a Daily Mail is. A Nagy-Britanniai Childbolton mezőin két ábrát fedeztek fel, ráadásul egy rádióteleszkóptól nem messze. Az egyik emberszerű arcot ábrázolt, míg a másik fekvő és álló adatsorhoz hasonló jelekből állt.


1974-ben Carl Sagan csillagász által készített üzenetet küldött a NASA a világűrbe egy óriási teleszkóppal. Kettes számrendszerben küldött grafikus kód volt az üzenet, ami beszámolt a bolygónkról és az emberről. Tartalmazta a DNS kódot, a bolygón megtalálható kémiai elemeket, az ember életkorát, hogy hányan vagyunk, hogy is nézünk ki és hogy a Naprendszerben melyik bolygóján élünk a Naptól számítva. Alul a teleszkóp ábráját is feltüntettük. A 27 évvel későbbi, előbb említett gabona ábra is ilyen kódból állt, mint azt később kiderítették. Csakhogy különböztek az adatok: a szén helyett a szilícium volt a domináns elem az életformákban. Az emberi figura helyett egy nagy fejű, de alacsony humanoid volt látható, ami 1,2 méter magas és a DNS kódjuk plusz 1 szálból áll. Alul pedig, ahol a mi teleszkópunk lenne, egy bonyolultabb alakzat vehető ki. Szintén érdekesség hogy később a vidéken egy új ábra jelent meg, ami kétség kívül ezt a bonyolult alakzatot ábrázolja egymagában.



Egy évvel később ugyanitt egy újabb ábra jelent meg...mégpedig egy idegen lény arcával. Lehet-e a két ábra között kapcsolat? Talán jött válasz a mi üzenetünkre, csak picit másként? Talán a mi teleszkópjaink nem érzékelik az ő jeleiket, mert nem olyan fejlett és így üzentek nekünk?


A fej mellett egy CD koronghoz hasonló ábra is megtalálható volt. Különböző vastagságú vonalakból állt, ami leginkább a TV-képhez hasonlított. A számítógépen egy képelemző szoftverrel megfejtette az ábra mondanivalóját egy programozó, Paul Vigay. Kiderült, hogy szintén bináris kódban íródott! Az ábra adatait átkonvertálták ASCII-ba, ami az ábécé kódolásának számítógépes szabványa és végül sikerült lefordítani az üzenetet ami így szólt:
"Óvakodjatok a hamis ajándékok kínálóitól és be nem tartott ígéreteiktől. Sok fájdalom, de még van idő. Létezik a jó odakint. Mi a megtévesztés ellen vagyunk. Átvitel vége."
Vajon mit jelent ez az üzenet? Kikre értik, kikről van szó? Vajon egy ilyen bonyolult bináris ábrát létrehozhatott volna egy egyszerű csínytevő egyetlen éjszaka alatt?
Miért így üzennének  földönkívüliek, miért nem másként? Erre nincs válasz, csak találgathatunk.
Amit találgatunk az nagyon a mi emberi logikánk, kulturális és társadalmi szokásaink kivetítése. Ha sokkal fejlettebbek vagy nagyon másak, mint mi, akkor el lehet fogadni, hogy sok minden amit csinálnak (vagy amit mi leszűrünk belőle!) az számunkra ismeretlen és egyelőre megfejthetetlen marad. Attól még az adott eset megtörténhetett (vagy nem, az ilyesmit ki lehet vizsgálni), de ennek igaz vagy hamis volta nem attól függ, hogy tudjuk-e értelmezni vagy sem.

Mik lehetnek a gabonakörök?
Kitárgyaltuk, hogy a gabonakörök nem modern jelenségek, mint azt sokan hiszik. De vajon ki vagy mi készítette őket? Nézzük a lehetőségeket és hogy megállják-e a helyüket!

1.) Csalás az egész, emberek készítették.
Igen, egy részüket biztosan emberek hamisították. Azonban szűklátókörűség és a tények megtagadása lenne az, ha azt mondanánk mind egytől-egyig így készült volna. Így ez a megoldás az egész jelenségre nézve kizárható
2.) Természeti jelenség
Meg kell adni ennek is az esélyét, de úgy gondolom hogy a bonyolult ábrákat, de még az egyszerűeket sem képes jégeső vagy forgószél produkálni. Lehet, hogy valamilyen ismeretlen elektromos természeti erővel van dolgunk, amit még a tudomány sem ismer, ezen nem lepődnék meg. Hasonló lehet a gömbvillámhoz
3.) Földönkívüliek
Lehet az idegenek akarnak nekünk üzenni? Az utolsó példa is ezt mutatja. Sokan láttak gömbszerű ufókat az ábrák közelében. Egyes diagrammok és ábrák bonyolult kódokat jelentenek, amit az átlag ember nem tudna elkészíteni. Az ábrák között bolygók, csillagállások, és egyéb érthetetlen képek is találhatóak
4.) Katonaság
Egyes ábrák katonai támaszpontok mellett jöttek létre. Lehet a hadsereg kísérletezik valamilyen ismeretlen erővel, amit a mellettük lévő gabonaábrán tesztelnek és nem árulják el a nagyközönségnek, hogy mi az? Viszont létezik olyan hivatalos szervezet ami ezeket az ábrákat kutatja! Ha tényleg néhány unatkozó állampolgár készítette volna őket, akkor aligha hoztak volna ilyet létre, hogy kutassák a jelenséget

Egy brit kutató így vélekedett: "Úgy gondolom mindegyik lehetőséget számításba hozhatjuk. Ha ismeretlen természeti jelenségről van szó, ami létrehozza az ábrákat, akkor azt a tudománynak fel kell fedeznie. Kétlem és lehetetlen, hogy egy forgószél vagy jégeső ilyen precíz alakzatokat létre tudna hozni. Lehet ez a jelenség megtetszett az embereknek és elkezdték leutánozni a természet művét. A földönkívüliek pedig "látták", hogy nagy érdeklődés övezi a gabonaábrákat és úgy gondolták, hogyha így üzennek - mert már bőven elhaladták a rádiózás technikáját és a jeleiket nem fognák a mi adóvevőink, teleszkópjaink -  akkor az ábrákat úgyis felfedeznénk előbb-utóbb, majd megfejtenénk őket, mint például a 2001-es eset is, aminek óriási visszhangja volt. Ekkor már kapnánk egy jelet, mint amikor mi küldtünk magunkról információkat. Biztos meg van az okuk, hogy miért nem szállnak le a Fehér Ház gyepén és ölelnek keblükre bennünket "
 
Összességében nem lehet tudni miről van szó. Az is lehet, hogy mindegyik lehetőség egyszerre igaz.
De mint láthattuk, a jelenség igen régi időkre nyúlik vissza....


Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

2013. november 6., szerda

Johann Wolfgang von Goethe UFO élménye

A paleoasztronautika képviselői nagyon sok dologról nem számolnak be. Közöttük van az az eset is és furcsa élmény, amit nem más, mint a híres Goethe élt át.
Úgy gondolom már szinte mindenki, legalábbis hallomásból ismeri Johann Wolfgang von Goethe-t (1749-1832), a világirodalom egyik legnagyobb német költőjét. Azonban az úr sok más egyéb dologgal is kapcsolatba hozható: író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus is volt egyben.
Goethe nem elégedett meg azzal amit az iskolákban tanult meg, hanem fejlesztette is magát önállóan. Növénytani és csonttani értekezései is voltak természettudományos körökben, köze volt az állattanhoz, bonctanhoz is, tehát nem volt egy buta ember, sőt, nagyszerű elme volt.
Ezt azért volt fontos felsorolni, mert kapcsolódik a bejegyzés témájához.
 

1768 szeptemberében jelent meg egyik könyve, mely az Önéletrajzával foglalkozik. Az eredeti címe a könyvnek: "Goethe The 6. book of his autobiography. 1768 Sept. from Frft to Leipzig" , magyarul pedig " Goethe önéletrejzának 6. könyve Frankfurtból Lipcsébe tartó útja alatt ". Ebből szeretnék egy igen fontos részletet kiemelni. Először leírom az eredeti szöveget, majd jöhet a fordítása.

Az eredeti szöveg így szól:
"All at once in a ravine on the right-hand side I saw a sort of amphitheatre, wonderfully illuminated. In a funelshaped space there were innumerable little lights gleaming, ranged step-fashion over one another; and they shone so brillantly that the eye was dazzled. but what is still more confused the sight was that they did not keep still, but jumped about here and there, as well as downwards from above as vice versa and in every direction. The greater part of them, however remained stationary, and beamed on. it was only with the greatest reoluctance that i suffered to be called away from the spectacle, which i could have wished to examine more closely... now whether this was a pandemonium of will-o'- the wisps, or a company of luminious creatures I will not decide.  "

S íme a fordítása:
"Hirtelen egy kis völgyben (árokban) láttam egy csodálatosan kivilágított egyfajta "amphiteátrumot". Tölcsér alakban megszámlálhatatlan kis fény égett (világított), lépcsőzetesen egymáson. Olyan erősen világítottak, hogy káprázott a szemem tőle. De ami még furcsábbá (megtévesztőbbé) tette a látványt, hogy nem folyamatosan világítottak, hanem ide-oda ugrálva, alulról felülre és fordítva. Nagy részük azonban állandó (fény) volt és tovább világított. Rettenetesen nehezemre volt, mikor el lettem hívva ettől a látványtól, amit szívesen vizsgáltam volna tovább, közelebbről... Nos, hogy ez a zűrzavar mocsárgáz vagy fénylő lények egy csoportja volt, nem kockáztatom eldönteni."

Ez egy igen zavaros és különleges beszámoló. Tehát Goethe meglát valamit egy völgyben, amit leginkább amphiteátrumhoz hasonlít. Nem amphiteátrum, mert akkor azt írta volna és nem ahoz hasonlítja. Még csak nem is csodálkozott volna el a látványán, mert illusztrációkról már biztos látott volna párat, ha nem a saját szemével. Az amphiteátrum meghatározása: " kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, ókori római épülettípus." Ezek után Goethe leírja, hogy szabályos tölcsér alakban világított ez a valami. A tölcsért azért mindenki tudja hogy néz ki...


A beszámoló folytatásában láthatjuk, hogy ez a valami igen erősen fénylett, szinte káprázott a szeme tőle. A fények viszont ide-oda ugráltak, alulról lefelé és fordítva, de nagy részük állandó volt. A fények lépcsőzetesen voltak elrendezve. Sajnos azonban nem tudta közelebbről megvizsgálni - nem tudjuk valójában milyen messze volt tőle, de túl messze biztosan nem, mert látta a fények részletes mozgását -, mert tovább kellett folytatnia az útját és elinvitálták a helyszínről. A fénylő lények csoportja is igen érdekes megnevezés.

A szkeptikusok próbálták erre megadni a választ, ami valakit meg is győzött én azonban úgy vélem, hogy nem túlzottan felel meg Goethe leírásának. A válasz szerintük: szentjánosbogarak egy csoportja. Ezek a bogarak gyönyörűen világítanak éjszakánként és egyes helyeken tömegesen is előfordulnak. Itt látható két kép szentjánosbogarak csoportjáról:




Amiért én nem érzem kielégítőnek ezt a magyarázatot az a következő:
Először is Goethe nagyon jó megfigyelő volt, valamint természettudós. Ez köztudott tény. Ismerte az állatokat és valószínűleg látott már szentjánosbogarakat is, ismerte őket. Tehát ilyesmiről nem említené senki, hogy "amphiteátrum"-ot lát. Mivel az határozottan kör alakú. A szentjánosbogarak össze vissza szállnak le és nem vesznek fel szabályos alakzatot. De tételezzük föl, hogy kör vagy ovális alakban szálltak le arra a bizonyos helyre, ahol Goethe látta őket, így adva egy amphiteátrum szerű látványt. A fények váltását is úgy írta le Goethe, mintha jól megfigyelhető és mechanikus lenne. "Lépcsőzetesek és alulról lefelé váltakoztak". Egy ilyen firefly csoport viszont meglehetősen kaotikus és zűrzavaros fényhatást kelthet, rendezetlenek, még véletlenül sem felel meg természettudósunk leírásának fényük és villogásuk. Ugyanezek a bökkenők elmondhatóak a mocsárgázról is, sőt, még annyira sem illik rá, mint a szentjánosbogarakra.

Sajnos ezen kívül nincs semmi információ a jelenségről. Nem tudjuk nappal vagy éjszaka látta-e. Valószínűleg éjszaka, mert így a sötétben jobban kitudta venni a fények váltakozását. Mivel "elrángatták" a helyszínről, így azt sem tudjuk meg, hogy meddig volt látható ez a valami. Felszállt, elrepült? Minden esetre nagy benyomást tettek rá a látottak.

Hogy picit tovább menjek, nézzük meg modern korunk UFO észleléseit! A repülő csészealjak kinézete néha kicsit eltér a beszámolókban - "kidudorodások" vannak a tetején vagy az alján - , de egyöntetűen elmondhatjuk, hogy olyanok, mint két egymásra fordított csészealj. Azt is elmondhatjuk azonban, hogy ovális, kör, diszkosz alakúak. Olyan, mint Goethe amphiteátruma. Ráadásul sem ezen gépezetek, sem pedig az épület nem éppen kicsi méretű.

 Nagyon sok beszámolóból az is kiderül, hogy ezek az ufók fényt árasztanak. Néha az egész testük fénylik, azonban néha úgy írják le őket, mintha ritmikusan változtatnák fényüket. Egyes esetekben a gépezet peremén, közepén fut végig pár sor fény és ezek váltakoznak. Ezek nem pont olyan leírások, mint 245 évvel ezelőtt Goethe-é? Dehogynem! Goethe ettől jobban már le sem írhatott volna ilyen modern szerkezetet a saját korában. A következő két képen ufó látható. Míg első állítólag valódi repülő csészealjat ábrázol a '70-es évekből, utóbbi pedig ember alkotta dísz ufó mintára. Az első képen megfigyelhetjük a fényeket, amik a szemtanú állítása szerint váltakoztak. Ha a fotót nem is hinnénk el, hogy valódi, nem mehetünk el az egymástól független több száz beszámoló mellett, amik ugyanezeket a repülő szerkezeteket írják le. Most nézzük meg a második képet és képzeljük el, hogy ezek a fények nem égnek mind egyszerre, hanem fentről lefelé vagy lentről felfelé lépcsőzetesen, mechanikusan villognának a sorokban. Ugyanolyan látványban lenne részünk, mint Goethenek.
Hogy Goethe szentjánosbogarakat látott-e vagy valami teljesen más, csodálatos látványban volt része, azt mindenki döntse el maga, de tény, hogy nem ez volt az egyetlen furcsa jelenség az 1700-1800-as években...

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

2013. október 11., péntek

Interjú Erich Von Daniken-el ( videó )


Daniken arról vált ismertté, hogy könyveiben és filmjeiben felvetette annak a lehetőségét, hogy a prehisztorikus időkben egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció tett látogatást a Földön. Könyveit 32 nyelvre fordították le, és kb. 62 milliót el is adott, ami lehetővé tette, hogy egyike legyen a legsikeresebb íróknak.
Az alábbi videóban bepillantást nyerhetünk Erich von Daniken irodájába és gondolataiba is egyben.


2013. szeptember 10., kedd

Az ősi földönkívüliek téma írói, avagy Daniken "elődei" és "utódai"

A paleoasztronautika "atyja" Erich von Daniken. Általa lett népszerű az a téma, hogy vajon földönkívüliek látogattak-e meg minket a múltban, így tehát őt mondhatjuk a legismertebb képviselőjének. Azt viszont kevesebben tudják, hogy nem ő volt az első, aki írt ezekről a témákról!!! Korábbi írók is foglalkoztak már ezzel a témával, egyesek csak érintőlegesen, míg mások közelebbről is megvizsgálták e kérdéskört.
Most pedig lássuk időrendben, hogy mik is történtek!

Időszámításunk előtt 500-340 körül járunk. Görög filozófusok -köztük Anaxarchus és Epikurosz - úgy vélték, hogy a végtelen számú világokban, biztos van más bolygókon is élet a miénken kívül.  ( Meg kell jegyezni, hogy ők nem gondolták azt, hogy ide jöttek volna, csak megfogalmazódott bennük a földönkívüli lények gondolata. )

Ugorjunk át az 1850-es évek környékére. Ekkor élt Madame Helena Blavatsky, ez az orosz írónő alapította meg a Teozófiai Társulatot. Ez a társaság a keleti és a nyugati kultúrák ezoterikus tanításait gyűjtötte össze, majd publikálta. Blavatsky spirituális személy volt, aki érdeklődött a keleti tanítások iránt. Ő feltételezte, hogy idegen lények lakhatják számtalan más világot és talán már ide is ellátogattak a Földre, amit ellenőriznek vagy hatással voltak rá. Azt is állította, hogy szellemi lények már rég beavatkoztak az emberi fejlődésbe a Holdról és a Vénuszról. Meg kell említenünk, hogy viszont szerinte nem fizikailag voltak itt, hanem csak leinkarnálódtak a Földre fizikai testre s így avatkoztak be. A nyomaikat felfedezhetjük a vallásokban, legendákban s hozzájuk kapcsolt jó pár elveszett kontinenst és helyet, mint például Hüperborea vagy Lemuria. Ezeket a gondolatokat meg is jelentette könyveiben.


Charles Fort egy amerikai író volt, aki azzal vált főleg híressé, hogy megmagyarázhatatlan, természetfölötti és paranormális eseteket gyűjtött össze, majd jelentette meg őket könyveiben. Fontos megjegyezni, hogy ő csak megírta az összegyűjtött eseteket és rendszerezte őket, de nem alakított ki róluk sajátos nézeteket és a végkövetkeztetést ráhagyta az olvasóra. 1919-ben jelentette meg könyvét a "Book of Damned"-et, melyben feltételezi, hogy a régi démonok és hasonló lények talán összefüggésben lehetnek a "nemkívánatos látogatókkal más világokból". Talán még be is avatkoztak az életünkbe, de nem tudta megmondani, hogy ezek a lények fizikailag voltak itt, transzdimenziósak vagy csak lelki lények.


Bár földönkívüliekről nem írt, mégis meg kell említenem az 1895-ös születésű orosz Immanuel Velikovsky-t is, aki 1950-ben publikálta a "Worlds in Collision" c. könyvét, melyben ő is szóról szóra értelmezi a mítoszokat és legendákat (mint az ősi idegenek hívői) és arra a következtetésre jutott, hogy az emberiség egy amnéziás faj, s ezekben az iratokban örökítette meg eredeti történelmét. Konkrétan azt, hogy történt egy óriási globális katasztrófa a régmúltba, melyet őseink mindenhol megéltek és megörökítették őket. Ő elsősorban bolygók összeütközésére és özönvízre gondolt.


1953-ban jelentette meg George Adamski és Desmond Leslie a "Flying Saucers Have Landed" c. könyvét. Adamski saját élményeiről számol be a földönkívüliekkel kapcsolatban, míg Leslie ősi földönkívüliek után kutat, és ír a vimánákról, Atlantiszról, a kelta és dél-amerikai istenségekről is, hogy talán földönkívüliek lehettek.  


Morris K. Jessup nagyon sok mindennel foglalatoskodott, de mivel a '40-es években kezdtek elterjedni az UFO jelenségek így ezen téma úttörője lett. Az úr kitanulta a csillagász szakmát, s bár régészeti végzettsége nem volt, számtalan ilyen expedíción vett részt. 1956-ban jelentette meg az "UFO-k és Biblia" c. könyvét, ami feltárja azokat az elméleteket, amikre Daniken is kitér a könyveiben. Tehát ő már feltételezi, hogy nem a valódi Isten kommunikál a Szent írásban az emberekkel.


Brinsley Le Poer Trench holland nemes, ír szakértő és népszerű ufológus volt. 1960-ban jelentette meg a "The Sky People" c. művét, melyben úgy gondolta, hogy sok Bibliában szereplő ember valójában nem a Földön, hanem a Marson élt, majd mivel elolvadtak a marsi jégtakarók ( Özönvíz?) át telepítették őket ide. Szerinte Ádám és Éva a földönkívüliek genetikai kísérletei voltak.


Robert Charroux a legismertebb Daniken "elődei" közül. A francia férfi karrierjét eleinte szépirodalmi művekkel kezdte meg. Hamarosan azonban az ősi űrhajósok úttörője lett és hat könyvet is megjelentett e témában. Az első ilyen könyve 1963-ban látott napvilágot "One Thousand Years of Man's Unknown History" címmel, majd ezt követte 1973-ban a "Forgotten Worlds". Egy évre rá elkészült a "Masters of World" c. könyv is és ugyanezen évben jelentette meg a "The Gods Unknown"-t is. Utolsó könyve ezen témában a "Legacy of the Gods" volt.
Itt viszont már elértük Daniken korszakát. Daniken az első könyvét 1968-ban adta ki, jó pár évvel Charroux után. Mindennek fényében Charroux beperelte Danikent plagizálás (valaki más szellemi tulajdonát a saját nevén adja elő) miatt s a bíróság igazat adott neki. Mindezek után Daniken kénytelen volt könyveiben néhol feltüntetni Charrouxot.
Egyébként Charroux elméleteiben azt firtatta, hogy az emberiségnek sokkal régebbi a múltja, mint azt gondoljuk és voltak titokzatos korszakok a történelemben, amikor Mu, Hyperborea és Atlantisz földje még létezett és amiknek lakosai valójában ideérkező földönkívüliek lehettek.


ITT tehát elérkeztünk Erich von Danikenhez. Előtte ezek az előbb felsorolt emberek váltak ismerté ősi földönkívüliek témában. Danikent nagyon sok támadás érte nézetei miatt, azonban könyve bestseller lett. 1968-ban jelent meg "Chariots of the Gods?" c. könyv, mely magyar nyelven "A jövő emlékei" címen látott napvilágot. Nem is csoda, hogy elméleteit támogatni is kezdték ( nem csak támadni ) így sok követőre talált. Danikennek egészen máig több mint 30 könyve jelent meg.


 Időközben, egészen pontosan 1973-ban megalapult az Ancient Astronaut Society, azaz az A.A.S., melynek célja, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra, miszerint Földünket a történelmi és történelem előtti időkben földönkívüliek látogatták meg vagy léteztek máig ismeretlen kultúrák. A tagok száma több ezerre tehetők. Néhányuk még saját könyvet is publikált és hírnevet is szerzett a témában, mint például Ulrich Dopatka az 1975-ben megjelent "Az istenek tükörképe" kiadvánnyal vagy Peter és Johannes Fiebag testvérpáros is az 1985-ben megjelenő "A bölcsek köve és a grál" művükben, melyben a Grált földönkívüliekhez kapcsolják. Némely időközönként könyveket publikál a társaság, melyben nagyon sok író és társaság tag fejti ki cikkekben a nyomozását és kutatási eredményeit.


1976. Zecharia Sitchin ekkor adta ki "A 12.-ik bolygó" c. könyvét. Az azerbajdzsáni születésű író 1920-ban született és nemrég, 2010-ben hunyt el. Amerikai állampolgárságú volt és az egyik Londoni egyetemen tanított sumer ékírást. Mivel számtalan ilyen iratot áttanulmányozott arra a következtetésre jutott, hogy létezik egy bolygó, ami elnyújtott pályán kering s bizonyos időközönként visszatér a Föld közelébe. Ezt a bolygót legtöbbször Nibirunak vagy Planet-X-nek nevezik. Úgy gondolta, hogy egyszer régen összeütközött naprendszerünk egyik bolygójával és ebből jött létre az aszteroida öv is. Ezen a bolygón élnek a sumer mítoszokban is megjelenő Anunnaki istenségek s ezek megegyeznek a Genezisben is megtalálható Nephilimekkel. Ezek a lények több ezer évvel ezelőtt megérkeztek földünkre, hogy nyersanyagokat találjanak. Ekkor avatkoztak be az emberiség történelmébe. A könyveiben ezt az elméletet tárja fel és tanulmányozza az iratokat, a sumér agyagtáblákat is. Óriási sikere lett az írónak, könyveit több millió példányban adta el.


Szintén 1976-ban jelent meg a "A Szíriusz rejtély", melynek írója Robert K.G. Temple volt. Egyetlen témát ölel körbe a könyv, mégpedig az afrikai Dogon népet és mítoszát, mely állítólag ide érkező földönkívüliekről szól akik a Szíriuszról jöttek.


1978-ban  adta ki Christine Dequerlor  - aki egyébként bolíviai születésű nő - a "Földönkívüliek az Andokban" című könyvét, majd ezt még két könyv is követte ugyanebben a témában. A hölgy érdeklődött az ősi civilizációk és szentírások iránt. Nagy utazó volt és bejárta az Andok magaslatait. Toro Muerto környékén talált arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy földönkívüliek látogattak meg minket több ezer évvel ezelőtt. Ezzel kapcsolatban jelentette meg könyvét is, mely számtalan ilyen jellegű sziklarajz fotóját is tartalmazza.


1978-ban született meg a "jelen kor" ősi űrhajósok úttörője, Giorgio A. Tsoukalos. A svájci születésű görög író megalapította (sajnos pontos időpontot nem találtam) Amerikában az A.A.S. testvérszervezetét az A.A.S.R.A.-t (Archeology, Astronautics & SETI Research Association). Giorgio évente négyszer megjelenteti a Legendary Times című újságot is, amely a legújabb kutatásokat tartalmazza a témában 64 oldalon keresztül. Tinédzser kora óta személyesen is ismerte Danikent és olvasta könyveit.


Mindezek után az ősi űrhajós elmélet "virágkorát" éli újra és számtalan publikáció jelent meg a témában különböző íróktól. 1957-ben született David Hatcher Childress, aki saját kiadót alapított és számtalan könyvet írt. A könyvei sok témát érintenek, de kezdetben még korábbi ismeretlen civilizációkat sejtetett a könyveiben, mára már az ősi földönkívüliek "igéjét" hirdeti. 1984-ben írta első könyvét, ami még elveszett városokkal és helyekkel foglalkozik, majd 1991-ben jelentette meg az ősi idegenek témájú "Vimana Aircraft of Ancient India & Atlantis" c. könyvet. 


Fontos megemlítenünk Sitchin "utódját", az 1974-es születésű Jason Martell-t, aki szintén sumer témakörben publikált és 2011-ben jelent meg "Knowledge Apocalypse" könyve. Martell oldala, az xfacts.com benne van az első tíz legnépszerűbb paranormális és hasonló témájú oldalak között.


 Nem felejthetjük el, a mára már elhunyt, Philip Coppens írót sem, aki tavaly, 2012 decemberében hunyt el. 2002-től jelentek meg a könyvei, mely a történelem titkaival foglalkozik, s aztán ír az ősi idegenek témában is. 2011-ben jelent meg az "The Ancient Alien Question" c. könyve, melyben kizárólag csak az ősi űrhajósok kapnak helyet.


2010-ben indult el az Ancient Aliens nagy sikerű TV sorozat, mely az ősi földönkívüliek témájával foglalkozik. Mindez idáig 5 évadot vetítettek le és számtalan író és kutató mutatkozott be a sorozatban.

Érdekességek:
- Hazánkban is megjelent paleoasztronautika témakörben a nem túl híres író, Biagio Russo könyve "Az Istenek Rabszolgái" címmel. Sitchin vonalát követi és ír a sumer történetekről, valamint a Bibliáról is szó esik könyvében.
- Graham Hancock, Daniken mellett szintén ismert író 2005-ben jelentette meg "Természetfeletti" c. könyvét, melyben arról számol be, hogy földönkívüliek már a múltban is itt lehettek, de nem úgy, ahogy Daniken véli. Szerinte számos hallucinogén szer hatására átléphetünk egy másik világba, amit a sámánok is jól ismernek, s innen jönnek az idegenek. Számos párhuzamot vél felfedezni a modern kori Ufó elrablások és a középkori tündér találkozások között
- A számítógép zseni, Jacques Valleé az 1960-as években kezdett el foglalkozni az UFO témakörrel. 1965-ben jelent meg erről elsőként könyve, majd több könyveiben is azt hangoztatja, hogy az Ufó jelenség interdimenzionális, azaz a történelmünk folyamán végig itt voltak, csak egy másik dimenzióban, melyet ők könnyen átlépnek és időszakosan megjelennek a mi világunkban. Valleé erre keres bizonyítékokat az ókori és középkori beszámolókban, iratokban, legendákban, mítoszokban.

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

2013. augusztus 16., péntek

Hiva, avagy a Húsvét-sziget lakosainak eredeti otthona

Létezett egy misztikus sziget, ami a legendák szerint eredeti otthona volt a Húsvét-sziget lakóinak.
Hogy mi is van ebben a legendában, előtte át kell tekintenünk a sziget történelmét és főbb eseményeit, érdekességeit.

Történelem, írásuk és  egyéb rejtélyek

A Húsvét-sziget Polinéziában található és 1722 április 5.-én fedezte fel egy holland tengerész, név szerint Jakob Roggeveen. A nevét onnan kapta a sziget, hogy húsvét napján pillantották meg először a felfedezők. A helyi bennszülöttek azonban Rapa Nuinak emlegetik, ami Nagy Evezőt jelent, de ismert a "Te Pito o te Henua", azaz a "Világ Köldöke" megnevezés is. Területe eléri a 163 négyzetkilométert és igen távol esik a legközelebbi szárazföldtől.
Ezek után számtalan expedíció és felfedező érkezett a szigetre az 1700'-as évek során, majd az 1900-as években is folytak a kutatások, hogy megismerjék ezt a csodálatos helyet.


Számtalan rejtély és vita folyik a sziget történelméről, mint például hogy kik voltak az első lakosok és honnan érkeztek? A teóriákból lehet válogatni: polinézek, peruiak stb. tehát még a maisntream történészek sem értenek egyet ezekben.Vannak akik szerint több szakaszban érkeztek az ide vándorlók. Arra utalnak jelek, hogy a bevándorlás Kr.e. 1200-ban kezdődött. Az egyik Ázsiából a polinéz szigetvilágból, míg a másik Dél-Amerikából az Andokból. Azonban számítógépes szimulációkat végeztek, annak lehetőségét vizsgálva, hogy felfedezhették-e a szigetet véletlenül ezek a kultúrák. Az eredmény százalékban kifejezett értéke a nullához közelít, tehát elvileg a régmúltban senki sem tudta véletlenszerűen hajóikkal a viharral dacolva felfedezni a szigetet. Későbbi kutatások azt mutatták, hogy a polinézek értettek a csillagászathoz, így jól tudtak tájékozódni a tengeren iránytű nélkül is.

A másik rejtély, amiről a sziget híres, a moai kőszobrok, amik szerte szét hevernek és állnak a szigeten és bányászott sziklából készítették őket. Néhányuk "szemgolyókat" és "kalapot" is viselnek. Vajon hogyan cipelték ezeket a rendeltetési helyükre az 1000-1400-as évek környékén? Itt is több elméletet állítottak fel: görgőkkel, kötelekkel, csúsztatással. Ezt még mindig nem tudni, ugyanis nem mindenki fogadja el ezt a teóriát. Bár véleményem szerint nem lehetetlen, de reprodukálni még teljesen senki sem tudta. Youtubon láthatunk erre vonatkozó videókat, de jó néhány kritériumnak nem felelnek meg. Minden bizonnyal szerepet játszhatott a fa is, ugyanis ez a szigetről teljesen kihalt vélhetőleg a kitermelés miatt. A legújabb felfedezések megdöbbentették a kutatókat: a moaik nagy részének nem csak fejük van, hanem testük is, amik a talajba vannak beágyazódva. Így a szobrok mérete és súlya is sokkal óriásibb, súlyosabb, mint azt eredetileg gondolták.
 A másik kérdés, hogy vajon kiket ábrázolnak? A sziget lakóit, törzsfőnökeit, köztiszteletben álló személyeit? Senki sem tudja pontosan.


A sziget lakói fatáblákra írtak, amit rongo-rongo írásnak neveztek el. Sajnos a szigetre érkező misszionáriusok több száz táblát elégettek. 1862-ben a rabszolga kereskedők és deportálások miatt az utolsó öregek is eltűntek a szigetről, akik még eltudták olvasni a táblákat. Így máig nem sikerült az írásjeleket megfejteni, azonban érdekességeket is fedeztek fel: az írás szinte hajszálpontosan egyezik a Mohenjo dárónál, Indiánál felfedezett táblákkal, pedig a két kultúra szó szerint a világ másik felén van. Vajon ez hogy lehetséges? Egy tőről fakad a két nép?


A sziget történelmének vége a lakosok, azaz a Rövid és Hosszú fülűek egymás elleni lázadása, majd harca. Elfogytak az emberek, az éhség és a szegénység nyomorúsága következett, de a végső megpecsételés 1808-ban érkezett, amikor az amerikaiak elhurcolták az őslakókat rabszolgának.
1880-ra a sziget lakossága 5000-ről 111-re csökkent az adatok alapján. Ez játszott közre arra, hogy szinte senki sem maradt az ősök közül, aki eltudta volna mondani hogyan is emelték fel a moaikat, honnan származnak pontosan, vagy hogy mit is jelent a rongo-rongo írás.

Legendák és mítoszok, Hiva népe

Érdekes módon ezek az elbeszélések szinte ellentmondanak a régészeti elméleteknek.
A moaikat állítólag odalebegtették a helyükre egy titokzatos energia segítségével. Ha tényleg csak görgőkkel dolgoztak, akkor a legendák miért nem ezt mondják el?
 Egyébként hét moai kivételével, mindegyik befelé néz, a szigetnek, hátat fordítva az óceánnak. Ez a hét kivétel Ahu Akiviben található és egy legenda is társul hozzájuk, mi szerint az első hét lakost ábrázolja. 


Hotu Matua volt a királya egy Hivának nevezett ősi szigetnek. Egy napon a sziget elkezdett süllyedni. A király egy jósálmot látott, melyben népének új hazája szerepelt. Ezek után Matua a hét legjobb hajósát küldte ki a nyílt óceánra a sziget felkutatására. Amikor a felderítők elérték a szigetet, éppen olyannak találták, mint amilyennek a királyuk elmondta. Matua népe tehát "átköltözött" a süllyedő szigetről Rapa Nuira. A hét moai abba az irányba tekint, ahol egykori hazájuk volt, de mára már az óceán vizébe merült.
Itt is szembeszól a legenda a hivatalos történészek álláspontjával. Az elsüllyedt sziget nem azonosítható az Andokkal. Hogy ez a sziget a francia polinéz szigetvilágban található-e, azt nem tudni. Ez a szigetcsoport 1300 szigetet számlál. 
Természetesen történtek kísérletek a sziget beazonosítására. Egyes mainstream kutatók szerint ez Hawaiki lehetett, ami a Marquesas-szigetekkel egyezik meg és a Csendes-óceán déli részén fekszik. Korábban úgy gondolták, hogy itt barbár és kannibál bennszülöttek éltek csak, de a legújabb kutatások szerint nem fejlett, de szervezett civilizáció élt. Találtak petroglifákat, emelvényeket és kisebb kőszobrokat, Tikiket is, amik enyhén hasonlítanak a moaikra. 


A szélsőségesebb teóriák a többi legendás szigetet gyanúsítják: Atlantisz vagy esetleg Mu szigete. Ezekre a legendás szigetekre is ráillik a leírás, hogy elsüllyedtek, ( Még róluk nem írtam bejegyzést, de ami késik nem múlik!) lakóik pedig szétszéledtek a világban. Talán ezzel magyarázható a rongo-rongo és a Mohenjo-dárói írás egybeesése?
Mindenesetre Hivát meredek, zöldellő szirtekkel körülvett szigetként írják le. Hívják még Hiva-Oá-nak is. A helyiek vallása szerint a sziget az istenek teremtették hazájuknak. Egy tahiti főpap régi térképe szerint a környéken eredetileg több szigetet is Hivának neveztek. Ebből egyesek azt a következtetést vonták le, hogy képletesen kell érteni a legendát: nem egy szigetről van szó, hanem a teljes Csendes óceáni szigetvilágról, több millió kilométert átfogva. Hajózással és csillagászati ismereteikre támaszkodva különböző irányokban benépesítettek a polinéz népek a szigeteket, köztük a Húsvét-sziget is. A kontinens elsüllyedése pedig azt jelenti, hogy a kapcsolat megszakadt ezek között a szigetek között, ugyanis a későbbi korokban az emberek már nem indultak hosszabb hajóutakra. Így a szigetek elszigetelté váltak egymástól, a kultúrák nem tartották egymással a kapcsolatot.
Egy másik teória szerint viszont itt egy óriási sziget/kontinens volt, azonban a tektonikus lemezek és a sziget süllyedése/vízszint megnövekedése miatt eltűnt az utolsó jégkorszak után. A szigetvilágok pedig ennek a kontinensek a vízszint feletti részei, amiket nem öntött el az ár. Ezért lehetséges, hogy a külön-külön élő szigetvilágok lakói mégis kapcsolatban álltak egymással.



Kérdések egyértelmű válaszok nélkül...

A Húsvét-sziget máig megőrizte titkait. Eltudjuk olvasni valaha a rongo-rongo írást? A moaikat hogy tették pontosan a helyére és miért ásták be valamelyiket mélyen a földbe? Az ősök tényleg egy elsüllyedt szigetről érkeztek vagy csak képletesen kell érteni a legendát? Az újabb kutatások talán majd megválaszolják a kérdéseket valamikor a jövőben, addig csak találgathatunk és gyárthatjuk az újabb és újabb elméleteket...

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.