Az Ica kövek

A kezdetek

 Az Ica kövek a világ leghíresebb oopartjai közé tartoznak. A helyszín Dél-Amerika, Peru, Ica városa, az időpont pedig az 1960-as évek. Ica városától 40 km-re található Ocucaje falucska, amit sivatag és barlangok vesznek körül. és eléggé sziklás, dombos vidék is egyben. 

Itt élt Dr. Javier Cabrera Darquea, aki sebész és tanár is volt a helyi iskolában. Az orvos meggyógyította az egyik helyi paraszt család gyermekét és az apától ajándékba egy vésett követ kapott. Az irodájában vette csak észre, hogy igen furcsa ábrák vannak rajta. Kíváncsiságából felkereste az előző tulajdonost, aki megmutatta neki honnan származnak a kövek. A helyszín nem volt más, mint a sivatag, ahol az egyik barlangból kerültek elő a kövek, miután a megáradt Ica-folyó kimosta és a sárban rengeteg követ találtak. Mindezek után kiderült, hogy a helyi múzeum pincéiben is nyugszik jó pár darab, de azokat szánt szándékkal nem állították ki. Dr. Cabrera lázas kutatásba és gyűjtésbe kezdett a köveket illetően és az irodáját kisebb fajta múzeummá alakította át, aminek az egész világon híre ment. Hamarosan több mint 20 ezer kő gyűlt össze!

2001-ben Cabrera elhunyt és sírba vitte titkát, hogy pontosan melyik barlangból is szerezte az első köveket. Utódai folytatták a kövek kategorizálását és rendszerezését a bővülő múzeumukban.

A kövek és ábráik, valamint elkészítésük

A kövek a tojás méretűtől a több mint 50 kilogrammig terjednek, többnyire gömbölyűek, sötét színnel és világos vésetekkel. A világot és a tudóstársadalmat azért rázták meg a leletek, mert olyan vésett ábrázolások láthatóak rajtuk, amik nem illeszkednek a hivatalosan kialakított történelmi képünkbe. Szó van itt ismeretlen földrészekről, az ősi kontinensről Pangeáról, olyan emberekről, akik agyműtétet vagy szívműtétet hajtanak végre, távcsővel figyelik az eget és ami a legmeglepőbb: dinoszaurusszal együtt ábrázolták őket! Hol a dínók hátán "lovagolnak", hol pedig ellenük harcolnak.
A leletek korát nem lehet meghatározni, ugyanis köveken nem alkalmazható a radiokarbonos kormeghatározás, csak szerves anyag esetén működik.
A kövek andezitból vannak, a folyami szállítás miatt kerekedtek így le, felületüket egyenletes oxidréteg fedi. A kőzet vulkanikus és kemény anyag, ám az előbb említett folyó hatására meglágyult, így felülete könnyen karcolható.
Sajnos könnyű is hamisítani őket: fogunk egy andezit követ, felrajzoljuk rá a kívánt ábrát, majd kivéssük azt. Ezután elég, ha csak trágya és olíva olaj keverékébe fektetjük a követ, majd azt valamivel bevonva, mint például alufólia, néhány órán át sütjük, és máris megkaptuk a saját icai kövünket, a rajta lévő finom oxid réteggel és ábrával.

A tudóstársadalom reakciója, hamisítási vádak, valódi hamisítványok

Hatalmas botrányt váltottak ki a leletek, mivel úgy gondolták a történészek és a tudósok, hogy azok egytől-egyig hamisítványok. Nem lehet a múlt, hiszen mi azt másképp ismerjük. Na és ki hamisította a köveket? Elsőnek természetesen Dr. Cabrerát vádolták meg. Azonban ez gyorsan megcáfolható azzal, hogy az úr rengeteg pénzét ölte bele a kövek megtalálásába és gyűjtésébe, valamint azzal is, hogy rengeteg darabról beszélünk, így egymaga aligha készíthette el.

A Mundial helyi lap megjelentett egy cikket, egy helyi házaspárról, hogy bevallották ők készítik a köveket. Aztán mikor százával, majd ezrével kezdték elárasztani a perui műkincspiacot ezek a tárgyak, 1975-ben megjelent a színen egy Basilio Uschuya nevű helybéli paraszt. Azt állította, hogy ő és sógora készítették és árulták a faragványokat. Ő később – kamerák előtt – képtelen volt rekonstruálni az állítólagos technológiáját, zsebkésével csúfosan megbukott és végül később a beismerő vallomását ünnepélyesen vissza is vonta, s azt állította, hogy ügyvédei tanácsára csak azért játszotta el a hamisítót, mert ezért kisebb büntetés jár, mint ha valódi régészeti leletek eladásáért vonták volna eljárás alá.

Tehát kellett volna egy egész hamisító gyártelep, több éves munka, hogy ennyi kő készüljön, amik aztán a piacon, a múzeumokban, majd Cabreránál is előfordultak. Ráadásul a helybéliek egyszerű (néha iskolázatlan) parasztemberek, míg a kövek ábrái valamilyen szintű műveltségről, tudásról árulkodnak. Azt is nehéz elképzelni, hogy Icától messze, máshol készítették volna százszámra a köveket, hogy aztán az éjszaka leple alatt elszórják a területen. Való igaz, hogy jó pár kő megtalálható a vízmosásoknál, a felszínen, de régészeti szempontból nagyon sok csak ásatások során került elő barlangokból, sírokból. Egyes szkeptikusok nem veszik figyelembe, hogy nem egyszerre kerültek elő ezek a leletek, így a készítőknek mi hasznuk lett volna abból, ha évekig meg sem találják munkájukat.

Sajnos a dolog hátulütője lett, hogy annyira híresek lettek az icai kövek az egész világon, hogy egy idő után a helybéliek kevéske pénzért cserébe elkezdték hamisítani őket, majd eladni a turistáknak. Sokan be is ismerték a hamisításaikat (lásd a korábbi házaspár és Basilio), ugyanis Peruból tilos kivinni a műemlékeket! De a hamisítások csak akkor kezdődtek meg, amikor látták az emberek, hogy van rá érdeklődés. Valószínűleg azért álltak elő ezzel a történettel, mert Peru törvényei súlyos büntetést helyeznek kilátásba, a műkincsek külföldre történő eladása esetén. Ha azonban ezek csak hamisítványok, akkor nem történt bűncselekmény, a törvény nem tiltja a saját kezűleg vésett kövek külföldre történő eladását. Egyes kutatók felhívják arra a figyelmet, hogy a hamisított munkák vésetei sokkal egyszerűbb figurákról és ábrákról tanúskodnak.

A nem elfogult kutatók egy része megállapította: nem minden kő hamis, vannak eredetiek és vannak hamisítványok. Ezeket úgy lehet lehet megkülönböztetni egymástól, hogy a vésetek oxidációs mértéke alapján, vagy másként fogalmazva a vájataiban lerakódott patinának több száz évre van szüksége, hogy az andeziten megmaradjon. Így meglehet különböztetni a modern koholmányokat a több száz, ha nem több ezer évesektől. Úgy vettem észre, hogy a tudós társadalom nem így jár el a leletekkel szemben: vagy mindent hamisnak véli, vagy csak azokat véli valódinak, amik nem ütköznek a hivatalosan elfogadott történelemről kialakított képünkkel. Nem éppen korrekt dolog...
A másik amit még szkeptikus oldalakon olvastam az volt, hogy egy idő után a doktor nem adta ki a kezéből a leleteket, így azok valószínűleg hamisak. Ennek semmi értelme...Cabrera a kezdetekben számtalan helyre és országba elküldte megvizsgáltatni a köveket, majd az ottani kutatók mivel valódinak vélték tovább küldték más intézményeknek is. Ezen kívül a saját múzeumában is bárki bármikor megtekinthette. Ha a kövei hamisítványok, kétlem, hogy azokat elküldte volna különböző intézményekbe, hogy saját magát lebuktassa ezzel. Minden bizonnyal azért nem adta ki őket pár évvel később (ha jól tudom 4-6 évvel a kezdetek után), mert számtalan vád és sértés érte, hogy ő koholta őket. Így már én sem szívesen adnám ki a kezemből bárkinek is ha ennyire ellenem vannak. Valamint, ha egy tudós megakarta volna ezeket vizsgálni és Cabrera véletlenül nem adja oda, baromi egyszerű a helyzet: elég lett volna elmennie és kérnie a helyi múzeumból, ahol a kövek mint korábban említettem már a doktor gyűjteménye és a modern kori hamisítványok előtt is ott voltak elraktározva.

Cabrera "elődei"

A vádak után a doktor bebizonyította, hogy már előtte, egy jezsuita páter, név szerint  Pedro Simon már 1926-ban megjelent könyvében, a Noticias Historales-ben úgy írt az icai kövekről, mint amit arrafelé mindenki régóta ismer. Lehet később ezek kerültek a helyi múzeum pincéibe és ládáiba? Ne feledjük, hogy ekkor még nem volt rájuk kereslet, tehát nem készültek hamisítványok!
Később még az is kiderült, hogy az első rajzolt fekete kövek még a XIX. században előkerültek, ugyanis egy múlt századi kiadványban már egyes köveik rajzait is közölték.

A kövek ábrái

A számuk legalább 15-20 ezerre tehetőek, tehát rengeteg van belőlük. A bejegyzés első részében írtam egy rövidke felsorolást, hogy miket is ábrázolnak részben. Négy felé szeretném osztani a köveket.

1. Az egyszerű kövek, amik úgymond nem alakítják át a történelmünkről kialakított képünket. Ide azok kerülnek, amik ősi, hétköznapi inka(?) embereket ábrázolnak, amint éppen valamilyen szertartást, rituálét, vadászatot végeznek. Ide kerülnek a különböző növény vagy vallási szimbólumok is, de találhatóak erősen szexuális ábrázolások is. Tehát az élet mindennapi és szokványos eseményeit örökítették meg. 

 

2. A félreértelmezett(?) kövek, amik a hívők szerint különböző modern orvosi vizsgálatokat és műtéteket ábrázolnak szívvel, aggyal és hasonló dolgokkal kapcsolatban. Ez is bizonyítja egy volt, de fejlett civilizáció létezését. Míg a szkeptikusok úgy gondolják, hogy ezek valójában csak áldozatok és több dolgot látnak bele a hívők, mint ami. Az ősi kultúráknál nem volt ritka a rituális gyilkosságok vagy a feláldozható foglyok megölése egy szertartás során. Így nem agy vagy szív műtét folyik a képen, hanem barbár módon megölik az embereket az ábrázoláson és kivájják a szervüket. Hogy melyik oldalnak van igaza természetesen nem lehet eldönteni, ugyanis nem voltunk ott az események pillanatában. Az érdekesség, hogy egyes köveken szike szerű tárgyakat láthatunk, mintha azzal készítenének bemetszést a koponyán, addig egy másikon csak puszta kézben tartják az emberi szerveket vagy éppen lefejeznek valakit.

3. Amik nem illenek a hivatalos történelmi képbe: ide a dinoszaurusz és ember kapcsolatát ábrázoló kövek sorolhatóak, valamint, amik tényleg fejlett civilizációra utalnak. Van olyan kő, amin jól látható, hogy egy ember csillagokat figyeli a távcsövével. Nem nagy dolognak hangzik, hiszen az ókorban a népek lelkes figyelői voltak egünknek, de nincs róla tudomásunk, hogy ilyen eszközöket is használtak volna. 

Itt van egy kő, ami egyes állítások szerint szigeteket, vagy esetleg az őskontinenst, Pangeát ábrázolja, méghozzá felülről. Ebben én nem tudok álláspontot foglalni.

Hasonló érdekes leletek azok, amiken nem őshonos állatok, más kontinensről származó élőlényeket ábrázolnak, pl. elefánt, kihalt vadlovak vagy éppen őskori halakat. Ezek biztos hogy az első kövek, ugyanis épp a halat ábrázolót kapta meg legelőször Cabrera és éppen erre figyelt fel.

Ami a legnagyobb port kavarta fel, az nem más, mint a dinoszaurusz kövek. Az emberek hol "lovagolnak" rajtuk, hol pedig vadásznak rájuk. Némely esetben a dinó rágcsálja éppen az embert, míg társai nyilakkal dobálják a húsevőt. A szkeptikusok sem értenek egyet magukkal, több alternatív megoldást találtak ki:

-ezek a leletek egytől egyig hamisak ( ezt már cáfoltuk )

-a dinó leletek hamisak, a kreacionisták készítették őket ( azaz nagyjából akik a Bibliai teremtésben hisznek, hogy a Föld 6 ezer éves és bizonygatni próbálják, hogy az ember a dinókkal élt )
-nem hamis, de sosem találkoztak dinoszauruszokkal, pusztán túl jó volt a fantáziájuk
-ezek sárkány ábrázolások, mint ahogy más kultúráknál is előfordult 

-aki a köveket készítette minden bizonnyal előrébb haladott volt a többi kultúránál, hiszen míg azok nem tudták hogy néznek ki a dínók, ők feltehetőleg a véletlenül kiásott és megtalált csontvázakból rekonstruálták őket igen szépen.

Ha az ő utolsó verziójukat fogadjuk el, akkor ez is fantasztikus felfedezés, hisz így lekörözik ebben az összes ókori kultúrát. A legtöbb ősi nép a dinoszaurusz csontvázakat Óriásoknak vagy Küklopszoknak hitték, de akik a köveket készítették szinte tökéletesen ismerhették őket. Szerintem erre igen kicsi az esély, hogy egy átlagos inka nép ennyire tudta volna rekonstruálni a dínókat, majd eltűnik a köztudatból, aztán mi újra felfedezzük a dinoszauruszokat, ugyanis 1824-ig egyetlen fosszíliát sem azonosítottak korunkban. 

4. Az egyértelmű hamisítványokat, nem nehéz leleplezni a korábban leírt meghatározás alapján. Más jelek is árulkodnak: az utánzatokon sokszor látható az előrajzolás nyoma, sőt van, aki még a neve kezdőbetűit is belevési a gömbölyű andezitbe. A rajzok "bóvlik", gyengék és teljesen elütnek a valódi kövek ábrázolásaitól, túl egyszerűek is, alig vannak díszítő motívumok. Vélhetőleg a dinó ábrázolások között is vannak modern kori hamisítványok (már ha elfogadjuk hogy vannak igaziak is), ugyanis sok ilyen teljesen eltér a megszokott ábrázolástól és sokkal gyengébb kivitelezésű. Nézzük meg a képeket és hasonlítsuk össze a valódiakkal, láthatóak a különbségek.

Kételyek és furcsaságok

 Egyik "dínó szakértő" ismerősöm szerint nem teljesen jók az ábrázolások és nem is pontosak. Egyes hüllők nyaka vagy farka nem úgy hajlott stb. tehát igen amatőr és kezdetleges ábrázolások ezek, ráadásul nem is arányosak. Igen ám, de ha megnézzük az embereket, láthatjuk, hogy azok sem teljesen arányosak a kezük dupla olyan hosszú, a térdük nem jó helyen hajlik stb.
Szerintem itt nem is teljesen a realisztikus ábrázolásra törekedtek az alkotók, hanem a stilizáltra, ami annyit tesz, hogy "díszítői célzattal egyszerűsítve ábrázolt" képek. Ilyenek a történelem folyamán számtalanszor előkerültek barlangfalakon, festményeken is.

(Érdekes dolog, hogy míg az ős-és ókori űrhajós ábrázolásokat a hívók reális ábrázolásnak tekintik, addig a szkeptikusok azt mondják rá, hogy azok nem űrhajósok, csak stilizált ábrázolás. Az Ica köveknél fordítva történik a dolog: a hívők azt mondják stilizáltan vannak ábrázolva a kövek, a szkeptikusok megjegyzik, hogy nem így van.)

Gondoljuk magunkat a hamisító helyébe: átakarom verni a világot, így gyártok ilyen fantasztikus, eget rengető köveket, amik hitelesek kellenek hogy legyenek a történészeknek.

Értelemszerűen fogom a kor dinoszaurusz könyvét és ahoz hűen rajzolom le a lényeket. Mégsem így történt. Egy embert már csak tudom hogy néz ki normálisan, anatómiailag, és úgy rajzolom le. Mégsem így történt. Aztán rajzolok egy modern távcsővel felszerelt embert, hogy a tudósok lássák, mégis volt egy fejlett technológia a múltban. Azonban már annyi eszem nem volt, hogy ruhát is rajzoljak rá, hanem csak egy egyszerű ágyékkötőt. Így viszont nem passzol össze a tárgy a ruházattal.... Hogy hitelesek legyünk lerajzoljuk Peru és környéke állatait. De nem, nem ezt teszem, én még a világ összes kihalt és élő állatát is megfirkálom, korszakot és földrészt figyelmen kívül hagyva.
Ha végig gondoljuk mindezt, rájöhetünk, hogyha ezeket tesszük a legkisebb esély sincs rá, hogy átverjük a tudóstársadalmat, így nagyon is csökkentve a kövek eladási értékét: ha elhiszik, hogy ezek valódiak több ezer dollárért is felvásárolják a múzeumok és  intézmények, közben röhögök a markomba, azonban ha ilyeneknek csinálom meg őket ( mint ahogy valójában kinéznek ) kapásból hamisnak vélik és jó ha megveszik a turisták csekély összegekért... Magyarul annyi eszem volt, hogy kitaláljak egy csalást ilyen profi módon és készítsek több száz követ, de a kivitelezés az óvodás szintjét üti meg. Ez eléggé logikátlan dolog lenne bármilyen hamisítótól és érthetetlen is. Érdemes minél jobban arra törekedni, hogy a leletek a hivatalos tudósoknak hihetőek legyenek és beleférjenek a világképükbe, a hivatalosan elfogadott és tanított történelembe.

Mi a kövek rendeltetése, kik készítették őket?

Érdekes hogy ha a tudós társadalom olyan leletekről kap hírt vagy olyat talál, ami nem illeszkedik a hivatalos képbe, sarokba szorítva érzi magát és azon nyomban dacos ellenállásba kezd. Először kijelentik, hogy az összes kő kivétel nélkül hamis. Nem vált be. Kijelentik, hogy Dr. Cabrera hamisította őket. Ez sem vált be. Aztán kijelentik, hogy jó-jó csak azok a leletek nem hamisak, amik nem ütköznek a történelmi képünkbe, de azok hamisak, amik igen. Egy nagyon is hamis, de kényelmes álláspont a részükről.
Ez is cáfolható. A hiteles kövek egy része már ismert volt a múlt században is. Akkor viszont Latin-Amerikában még senki sem tudott az ősállatokról, mert a paleontológia még gyerekcipőben járt, nem voltak ásatások sem. Ám akik e rajzokat készítették birtokában voltak ilyen információknak.

Többször elhangzott az inka szó, ugyanis úgy vélte a mainstream történészet, hogy az itt élő 10.-11. századi inka kultúra készítette a köveket. A '80-as évek végén azonban a Paracas-kultúra művének tartották, akik viszont az i.e.8 -i.u.1. századig uralták a vidéket, s ők ismerték a kezdetleges agysebészet és koponyalékelés formáját. Így saját állításaikat hazudtolták meg ismét.

A hívők több alternatív elméletet tálaltak fel. Egyesek atlantiszi lakosok művének tartják a leleteket.

Mások ismeretlen korai civilizációt sejtetnek látván a távcsöves és hasonló köveket és prekolumbiai civilizációnak tartják, azaz nagyjából i.e. 20 000 évre teszik az ismeretlen fejlett kultúra létezését és a primitív törzsek mellett éltek egy időben.

A dinoszaurusz kövekre is több spekulációt kínálnak, így ez őket is megosztja. Míg vannak akik úgy gondolják az ember már élt a dinoszauruszok korában, azaz több millió évvel ezelőtt is ( mert vannak erre utaló régészeti leletek ), addig vannak olyanok, akik azt vallják, hogy a dinoszauruszok egy része nem pusztult ki, hanem túlélte a katasztrófát és egy részük fennmaradt így láthatták a korai embercsoportok és olykor össze is találkozhattak egymással. Aztán ezekből alakultak ki a sárkány legendák is. Minden esetre több ilyen lelet is előkerült már a világ számos pontjáról, melyek egy része megtekinthető ITT.

A kövek rendeltetése amolyan "könyvtárnak" fogható fel.
Lehet nem is egy kultúra öröksége, hanem többé és egymásnak adományozták át generációról generációra, korszakról korszakra, mindeközben persze bővítették is. Így a legelsők akik még találkoztak a dínókkal ezeket vésték fel, utánuk jöttek a még modern, de dinoszaurusz nélküli ábrák, majd ahogy eltűnt a fejlett civilizáció valamilyen úton módon, vagy keveredtek a primitív törzsekkel, csak az ókori amerikai népek örökölték meg a köveket, ezért láthatóak utólag már csak a kezdetleges lékelések és szertartások képei. 

Ha viszont csak egy kultúráé, akkor elmondható hogy valamilyen fejlett előző emberiségről van szó.

Akármelyik is, az elmondható, hogy a kövek arra szolgáltak, hogy ezeknek az embereknek megőrizze az emlékét, az andezitok pedig erre tökéletesek, ugyanis nem égnek el, mint a pergamenek vagy nem mennek tönkre, mint az állati bőrök, így örökre megmaradnak sértetlenül, főleg ha azokat biztonságba elrejtik több barlangba és sírba is, hogy egyszer majd megtalálják őket.

Végszó

Mostanra már hihetetlenül nagy munka – ha nem lehetetlen – lenne átválogatni az összes követ, és megállapítani melyik a hamis és melyik a valódi. Támpontot a korabeli könyvek, fotók és cikkek adhatnak, amikor még nem vette kezdetét a hamisítás. Ehhez több tízezer követ és vésetet kellene elemezni, és erre a tevékenységre, úgy tűnik senkinek nincs anyagi háttere és kapacitása, márpedig a kövek nagy része valódi és nem hamisítvány.

Számos kutató azzal nyugtatta meg lelkiismeretét, hogy a kövek köré épített hihetetlen és hiteltelen történetek szerencsére levették vállukról a gondot, és nem kell velük többé foglalkozni.

Az Ica kövek továbbra is megőrzik titkukat, hacsak nem örökre.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.