2013. június 4., kedd

Ókori tank ábrázolások (update! frissítve! a Tank elmélet cáfolva)

Nos, nem az elefántokról van szó, amiket annyiszor hívtak szintén "ősi tankoknak" a történészeink, mert olyan sokszor vetették be őket a harcokban és a csatákban az akkor élt emberek.
Itt szó szerint tankokról van szó! Hogyan lehetséges ez? Nem tudni, de erre utaló jeleket találtak a régészek, amik természetesen más besorolásokat kaptak...



Már a '70-es években megtekinthetőek voltak ezek a leletek a londoni British Múzeumban. A múzeum földszintjén valóban a babiloni és asszír idők reliefjei vannak kiállítva, melyeken páncélozottszerű járművek figyelhetőek meg.
És hogy mit gondol a "hivatalos" archeológia ezekről? Hogy egyszerű rohambakokról van szó, amiket falak áttörésére használtak... Nos, akár erről is lehetne szó, de a leletek nem ezt mutatják:
Ezeket a járműveket a katonák kezelték, nem mentek maguktól, különösen nem hegyre fel. A képeken kerekeket is ki lehet venni, ez színtisztán látható. De mi mozgatta a kerekeket?? Ezek valamiféle mechanikáról árulkodnak.
A másik érdekesség a szerkezet zúzófeje. A zúzófej a rohambak orrán csak akkor hatásos, ha derékszögben találja el a falat vagy a szétzúzandó kaput. A felfelé irányuló orr - amiket a képeken is láthatunk - nem célszerű, a kinetikai energiának (A kinetika a mechanikának az erők és a hatásukra létrejövő mozgások kapcsolatát, törvényszerűségeit vizsgáló része) nem lenne hatása, mert széttörte vagy egyszerűen felemelte volna a bakot.
Értelmetlen a rohambakokon a dupla fej. Ha két hegyes fej ütközött volna a falnak felére mérséklődött volna a zúzóhatás. Teljesen félresikerült lenne  azonban a konstrukció, ha mindkét fej felfelé irányulna.
És végül, de nem utolsó sorban: minek kell a rohambaknak egy torony? A képeken jól látszik, hogy az szerkezet elején még kisebb torony is van. Mintha onnan szemlélődött volna a benne ülő, hogy felmérje a terepet, mint a mostani harckocsiknál is.
A leletek érdekesek, több is van belőlük, de talán ide köthető-e egy esemény, amit a Bibliában is olvashatunk? Vajon nem lehettek-e ezek az ágyúk, amit Jerikó ostromainál is használtak? 
"... amint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiáltá a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal magától, és felmené a nép a városba, kiki az előtt való helyen és bevevék a várost."  ( Józsué, 6,20.)
Lehet a tankok lövedékeivel szakították be a falakat... 
Természetesen nem olyan bonyolult modern tankokra kell gondolni, mint amiket mi csináltunk a XX. században, de a hasonlóság szembeötlő.



UPDATE! FRISSÍTÉS! 2013.06.05. - Cáfolva!

A félreértést és a hamis információkat Erich von Daniken követte el, méghozzá a "A múlt prófétája" c. könyvében. A fotók is onnan valók.
A képen egy egyszerű ostromgép látható. Daniken szánt szándékkal lehagyta a fotó egy részét, amiből már kiderült volna, hogy egy egyszerű bunkós végű rúd van a szerkezeten, amivel lyukat ütnek a várfalba, nem pedig dupla löveg, ahogy írta a könyvében. Ez egy szándékos csalás.




Kiegészítés:
-Mivel a puskaport (vagy hasonló vegyületet) csak Kínában fedezték fel és nagyon hosszú ideig ki sem jutott a technológia más kontinensekre vagy kultúrákba így sajnos picit nehezen képzelem el hogy a középkorig valaha épült olyan ostrom szerkezet mely kémiai/fizikai reakcióval működött volna. Persze más nép feltalálhatta, de nincs erre utaló jel.


-Ismerünk olyan forrásokat, melyek arról írtak, hogy kocsi szerű szerkezetekben, melyeket állatokkal húzattak ült kb. 10 ember, és onnan nyíllal lőtték a népet, és ez az egész fedett volt. De ezeket igazi csatákban igen ritkán használták, inkább csak reprezentatív elemek voltak. Egyrészt igen nehéz volt őket irányítani, manőverezni velük, másrészt hamar rájött az ellenség, hogy elég felgyújtani és bennég mindenki.

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése