2013. július 18., csütörtök

A Skandináv mitológia ősi idegenjei



Daniken a könyveiben nem foglalkozott különösebben a skandináv mitológiával.
Az "Ancient Aliens" c. paleoasztronautikai sorozat viszont már pár szót ejtett róla, ám ez sem vetette alaposan górcső alá. Azonban ha áttekintjük a skandináv mítoszok egy részét meglepő párhuzamokat fedezhetünk fel modern technológiánkkal és a jövő technológiájával kapcsolatban is.
Mielőtt ezeket felsorolnám, még annyit, hogy mindenki nézze meg a Thor c. nagy sikerű 2011-es filmet, ugyanis a készítők minden bizonnyal alaposan átnézhették a skandináv népek hitvilágát és mítoszait, és kihoztak belőle szinte egy ősi idegenek c. sci-fit. Azaz hogy a mítoszaiknak van alapja és tényleg létező dolgok voltak ezek, csak az akkori népek nem voltak képesek felfogni ezeket a technológiákat.
Természetesen nem vállalkozom az egész skandináv mitológia elemzésére csak egy részükre.
Na de hogy mely népekből is áll ez? Nem más, mint az északi germánok, a svédek, dánok, norvégok és izlandiak közös hitvilága. Természetesen a keresztény megszállás előtti időszakot foglalja ez magába.

A Teremtés
Tudnunk kell, hogy sokban hasonlít a skandináv mitológia a többi nép hitvilágához de némely esetben eltér. Például nem az istenek teremtették a világot - hanem "csak" a Földet és az élőlényeket -, már az istenek kora előtt is volt már valami, amit káosznak hívtak, amely különböző világokra osztódott. A jég és a tűz érintkezéséből ( azaz az ellentétek összecsapásából ) keletkezett Ymir, aki létrehozta az óriásokat. Az óriások ugye több népnél és a Bibliában is szerepel. Ymir egyébként egyszerre volt férfi és nő, azaz hímnős volt. Ezek után képletesen le van írva hogy teremtődtek a csillagok, a tavak, a Nap, a Hold majd végül az istenek. Tehát elmondható, hogy szerintük nem Isten teremtette az egész világot, hanem már létezett a káosz, a kozmosz, a világűr végtelenje.
A három Ász isten, azaz Odin, Loki és Haenir teremtette az embereket. Két fatörzset találtak, az egyikük lelket lehelt beléjük, a másikuk értelmet és mozgáskészséget, míg a harmadikuk arcot adott nekik. Így jött létre az első ember pár: Askrt és Emblát., alias Ádám és Éva (?). Ezek után az istenek kevés figyelmet szenteltek az emberekre, míg végül benépesítették a saját világukat, a Földet, amit ők Midgardnak neveznek.
Tehát: a skandináv népek tudták, hogy nem egyvalaki teremtette a világot. Nevezhetjük Istennek, ősenergiának, de nem egy személynek. Nagyon hasonlóak a mítoszok ezen része a többi népekéhez, sőt a Bibliához és különböző teremtéstörténetekhez is hasonlít, ami nem lehet véletlen. A nevek nem egyeznek, de ugyanazt az eseményeket örökítik meg. Az is elmondható, hogy az Istenek nem a világot teremtették, hanem az első embereket!

A világok és a átjáróik
A germánok hite szerint az egész világ egy fa, melyet Yggdrasil-nak hívnak. Ezen fának ágain és gyökerein különböző világok találhatóak és mindegyiknek más a neve. Az első hely Niflheim, ahol a holtak világa található. A második gyökérzet az óriások országa, a harmadik pedig Urdnak forrása. Fontos hogy a fa tetején az Istenek lakhelye, azaz Asgard található. Itt található a Valhalla is, a hősök csarnoka. Tehát Nilfheim és Asgard között található az emberek világa, amit mint írtam Midgardnak neveznek. Az érdekesség, hogy az istenek és az emberek világa között átjáró van, így eljuthatnak egymáshoz. Ez az átjáró nem más, mint a szivárvány híd, amit Bifröstnek neveznek el.
Ha modern szemmel szemléljük ezeket a leírásokat, máris eszünkbe jut, hogy nem-e multiverzumokról szólnak.


A multiverzum teóriát 1980-as években alkották meg, miszerint a mi univerzumunkon kívül sok más univerzum is létezik. Ha összehasonlítjuk az Yggdrasil világfát és a multiverzum elméletét, azt gondolhatjuk, hogy ugyanaz van leírva, csak míg az egyik a régiek nyelvén, a másik pedig tudományosan. A Bifrösttel pedig közlekedhetünk ezen univerzumok és világok között. Lehet valamilyen kapu lehetett, bár még csak sci-fi számunkra, de gondoljunk a népszerű Sliders vagy a Csillagkapu sorozatokra, amikor végigmennek az utazók egy színnel és energiával teli "hídon", amivel más helyekre juthatnak el. A szivárvány színei is hasonlóak, így ezzel tudták azonosítani.


Ragnarök és vízözön
Az istenek tudták, hogy a világ nem állandó. Egyszer mindenki megfizet bűneiért és gaztetteiért, ezért majd eljön az úgynevezett Ragnarök korszaka, amikor az égben az istenek és a földön az emberek között az erkölcsi káosz teljesen eluralkodik és jön a világvége.
Ygdrassil megremeg és a Földet elárasztja a víz. Az istenek is csatába indulnak, azonban sokan meghalnak és az emberek világát is szökőár pusztítja el. A káoszból viszont új világ születik, az istenek újjászületnek, az emberek pedig újra benépesítik a Földet.
Ismét felcsendül a hasonlóság a többi nép mítoszával: tisztán és kivehetően le van írva az Özönvíz. Ez biztos hogy valamilyen katasztrofális megtörtént esemény lehetett a múltban, ha ennyire beleégett az emberek emlékezetébe. Ráadásul szintén a bűnök miatt sínylődtek meg így az emberek. És az is fennmaradt, hogy újra benépesült a Föld, gondoljunk csak a bibliai Noéra aki a vízözönt túléli és újra élettel teli lesz a bolygó.


Istenek és szuper eszközeik
A teljesség igénye nélkül bemutatok két istent, akik szokatlan fegyver arzenállal rendelkeznek.
Amit mindenkinek tudnia kell és szerintem elég nagy szó, hogy a népek hiába hívták ezeket a lényeket Isteneknek, egyáltalán nem voltak halhatatlanok! Sőt! Halandóak voltak, meg lehetett őket ölni. Sok a "funkció nélküli" is. Ha ezek kitalált istenségek lettek volna, akkor nem olyat találnak ki az emberek, akiket el lehet pusztítani vagy hogy valamelyiküknek semmiféle szerepük nincsen. Még vak istenség is megtalálható a sok között. Egyszóval ők teljesen normálisak voltak, nem rendelkeztek földöntúli hatalommal sem, esetleg szuper fejlett fegyverekkel, amit az akkoriak nem nagyon tudtak érzelmezni. Nézzük csak!

Az isteneknek volt egy óriási hajója, aminek a neve Skíðblaðnir és tulajdonosa Freyr istenség volt. Ez a hajó akkora, hogy az összes istenség elfért rajta és az összes fegyver hordozható rajta. Mondhatnánk azt is, hogy egy átlagos, óriási hajóról van szó, azonban ezt a hajót állítólag össze tudták zsugorítani. Mindenki tudja, hogy egy normál hajóval ez nem lehetséges. De akkor miről is lehet szó? Valamilyen technikai eszközről?


Az egyik legfőbb istenség Thor, valószínűleg összeegyeztethető más istenségekkel, például a görög Zeusszal vagy a római Jupiterrel. Leghíresebb eszköze a népszerű kalapácsa, ami az egyik legerősebb fegyver. A kalapács neve Mjölnir , ami villámokat szórt és fantasztikus ereje volt, egyszerre többeket is földre terített vele, ha nem hegyeket zúzott szét. Ez erős egyezést mutat a mostani kezdetleges kinetikus fegyverekkel. Ezekkel kis testekkel, de nagy sebességgel óriási zúzódással nagyobb testeket zúzhatunk szét, pl. egy kis golyóval egy nagyobb betontömböt is.


Az érdekessége még, hogyha eldobta, az visszatért a kezébe, akár egy bumeráng. Sosem hibázott vele, mindig célba ért és még kényelmesen is eltudta rakni ha vége volt a harcnak, ugyanis le tudta kicsinyíteni. Thornak volt még egy fantasztikus öve is, ami megkétszerezte az erejét, minek neve Megingjörő. Vajon ez hogy lehetséges? Napjaink technológiájával bizony nem elképzelhetetlen. Már a katonák is használják az úgynevezett exoskeletont, azaz a mesterséges külső vázat. Ez egy teherhordó szerkezet, amit magunkra ölthetünk, így testünk tízszer akkora terhet is képes elviselni, mint amennyit valójában bírna, azaz szuper erős emberekké válhatunk. Vajon Thor öve is ilyesmi lehetett, csak "kifinomultabb" verzió?


Jöjjön most Odin. Az egyik legjelentősebb isten, ugyanis Asgard uralkodója. Lovának neve Sleipnir, ami nem szokványos ló volt, mert az égben is száguldott vele, ráadásul 8 lába volt. Erősen kétlem hogy egy állattal van dolgunk...Egy mágikus erejű dárdája volt az istenségnek, melynek neve Gungnir. A csata sűrűjében bármilyen célpontot el tudott találni vele. Bármilyen ellenfelet képes volt vele megölni függetlenül annak erejétől és méretétől. A dárdán rúnák voltak - egy egy írásféle - , mégpedig a hegyén és ennek mágikus ereje miatt volt oly erős a dárda. Az is lehet, hogy ez miatt valamiféle célzórendszer volt, tehát kirajzolja a célpont helyét és eltalál vele bárkit is, mert beméri azt. Ebben sem túl nehéz felfedezni a modern fegyvereket, akár valamiféle lézerfegyver is lehetett.


Odin egyébként alakot is tudott váltani. Amit én erősen kétlek, hogy lehetséges lenne, úgyhogy én valamilyen hologramra tippelnék, aminek a képét folyamatosan változtathatták és cserélhették. Azonban volt egy állandó alakja és valójában szakállas volt. Sok nép istene, ami talán Odinnal egyeztethető szintén szakállas, legyen szó indián, kínai, azték istenségről. Vajon miért?
Az istenségnek két segítője is volt: Hugin és Munin, ami nem más mint két holló. Minden reggel körberepülik a Földbolygót és híreket gyűjtenek Odinnak, estére pedig visszatérnek és elmondják mit láttak, hallottak. A két madár megfeleltethető szondának, műholdnak, amelyek információt gyűjtenek a Földről és hogy mi zajlik a nagyvilágban. A nap végén pedig Odin lekéri az adatokat. Valószínűleg aligha tudhatták a skandináv népek mi is az a műhold vagy hasonló technológia, így a földet körberepülő és információ gyűjtő holló lett belőlük, ami ugye tud repülni. Szintén érdekesség, hogy az egyiptomi mitológiában is fellelhető hasonló dolog, ott Hórusz egy sólymot használ szeméül, amivel mindent lát.

Végszó
Mint láthattuk a skandináv mitológia tele van csodás eseményekkel, bátor hősökkel és számtalan fantasztikus dologgal. Nagyon sok ponton egyeznek ezen népek mitológiája másokéval, ami nem lehet véletlen. A teremtés, az első emberpár, az özönvíz és még sorolhatnánk. Furcsák az istenek személyei is. Nem mondom, hogy földönkívüliek voltak, de az is lehet, hogy valamilyen fejlett civilizáció képviselői, akik a Földön éltek. Egy szóval biztos, hogy hús vér élőlények. Bár az Yggdrasil és a multiverzumok párhuzama adhat némi okot arra, hogy azt feltételezzük máshonnan jöttek.
Amiről nem volt szó, hogy a mitológiát számtalan lény is gazdagítja: törpök, tündérek stb. amik szintén előfordulnak másoknál, valószínűleg ezeknek a lényeknek is volt alapjuk.
Akik komolyabban beleakarják ásni magukat ebbe a témába egy csodálatos világ fogja várni őket.

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

2013. június 17., hétfő

Az Ica kövek

A kezdetek
 Az Ica kövek a világ leghíresebb oopartjai közé tartoznak. A helyszín Dél-Amerika, Peru, Ica városa, az időpont pedig az 1960-as évek. Ica városától 40 km-re található Ocucaje falucska, amit sivatag és barlangok vesznek körül. és eléggé sziklás, dombos vidék is egyben. 


Itt élt Dr. Javier Cabrera Darquea, aki sebész és tanár is volt a helyi iskolában. Az orvos meggyógyította az egyik helyi paraszt család gyermekét és az apától ajándékba egy vésett követ kapott. Az irodájában vette csak észre, hogy igen furcsa ábrák vannak rajta. Kíváncsiságából felkereste az előző tulajdonost, aki megmutatta neki honnan származnak a kövek. A helyszín nem volt más, mint a sivatag, ahol az egyik barlangból kerültek elő a kövek, miután a megáradt Ica-folyó kimosta és a sárban rengeteg követ találtak. Mindezek után kiderült, hogy a helyi múzeum pincéiben is nyugszik jó pár darab, de azokat szánt szándékkal nem állították ki. Dr. Cabrera lázas kutatásba és gyűjtésbe kezdett a köveket illetően és az irodáját kisebb fajta múzeummá alakította át, aminek az egész világon híre ment. Hamarosan több mint 20 ezer kő gyűlt össze!
2001-ben Cabrera elhunyt és sírba vitte titkát, hogy pontosan melyik barlangból is szerezte az első köveket. Utódai folytatták a kövek kategorizálását és rendszerezését a bővülő múzeumukban.


A kövek és ábráik, valamint elkészítésük
A kövek a tojás méretűtől a több mint 50 kilogrammig terjednek, többnyire gömbölyűek, sötét színnel és világos vésetekkel. A világot és a tudóstársadalmat azért rázták meg a leletek, mert olyan vésett ábrázolások láthatóak rajtuk, amik nem illeszkednek a hivatalosan kialakított történelmi képünkbe. Szó van itt ismeretlen földrészekről, az ősi kontinensről Pangeáról, olyan emberekről, akik agyműtétet vagy szívműtétet hajtanak végre, távcsővel figyelik az eget és ami a legmeglepőbb: dinoszaurusszal együtt ábrázolták őket! Hol a dínók hátán "lovagolnak", hol pedig ellenük harcolnak.
A leletek korát nem lehet meghatározni, ugyanis köveken nem alkalmazható a radiokarbonos kormeghatározás, csak szerves anyag esetén működik.
A kövek andezitból vannak, a folyami szállítás miatt kerekedtek így le, felületüket egyenletes oxidréteg fedi. A kőzet vulkanikus és kemény anyag, ám az előbb említett folyó hatására meglágyult, így felülete könnyen karcolható.
Sajnos könnyű is hamisítani őket: fogunk egy andezit követ, felrajzoljuk rá a kívánt ábrát, majd kivéssük azt. Ezután elég, ha csak trágya és olíva olaj keverékébe fektetjük a követ, majd azt valamivel bevonva, mint például alufólia, néhány órán át sütjük, és máris megkaptuk a saját icai kövünket, a rajta lévő finom oxid réteggel és ábrával.


A tudóstársadalom reakciója, hamisítási vádak, valódi hamisítványok
Hatalmas botrányt váltottak ki a leletek, mivel úgy gondolták a történészek és a tudósok, hogy azok egytől-egyig hamisítványok. Nem lehet a múlt, hiszen mi azt másképp ismerjük. Na és ki hamisította a köveket? Elsőnek természetesen Dr. Cabrerát vádolták meg. Azonban ez gyorsan megcáfolható azzal, hogy az úr rengeteg pénzét ölte bele a kövek megtalálásába és gyűjtésébe, valamint azzal is, hogy rengeteg darabról beszélünk, így egymaga aligha készíthette el.
A Mundial helyi lap megjelentett egy cikket, egy helyi házaspárról, hogy bevallották ők készítik a köveket. Aztán mikor százával, majd ezrével kezdték elárasztani a perui műkincspiacot ezek a tárgyak, 1975-ben megjelent a színen egy Basilio Uschuya nevű helybéli paraszt. Azt állította, hogy ő és sógora készítették és árulták a faragványokat. Ő később – kamerák előtt – képtelen volt rekonstruálni az állítólagos technológiáját, zsebkésével csúfosan megbukott és végül később a beismerő vallomását ünnepélyesen vissza is vonta, s azt állította, hogy ügyvédei tanácsára csak azért játszotta el a hamisítót, mert ezért kisebb büntetés jár, mint ha valódi régészeti leletek eladásáért vonták volna eljárás alá.
Tehát kellett volna egy egész hamisító gyártelep, több éves munka, hogy ennyi kő készüljön, amik aztán a piacon, a múzeumokban, majd Cabreránál is előfordultak. Ráadásul a helybéliek egyszerű (néha iskolázatlan) parasztemberek, míg a kövek ábrái valamilyen szintű műveltségről, tudásról árulkodnak. Azt is nehéz elképzelni, hogy Icától messze, máshol készítették volna százszámra a köveket, hogy aztán az éjszaka leple alatt elszórják a területen. Való igaz, hogy jó pár kő megtalálható a vízmosásoknál, a felszínen, de régészeti szempontból nagyon sok csak ásatások során került elő barlangokból, sírokból. Egyes szkeptikusok nem veszik figyelembe, hogy nem egyszerre kerültek elő ezek a leletek, így a készítőknek mi hasznuk lett volna abból, ha évekig meg sem találják munkájukat.
Sajnos a dolog hátulütője lett, hogy annyira híresek lettek az icai kövek az egész világon, hogy egy idő után a helybéliek kevéske pénzért cserébe elkezdték hamisítani őket, majd eladni a turistáknak. Sokan be is ismerték a hamisításaikat (lásd a korábbi házaspár és Basilio), ugyanis Peruból tilos kivinni a műemlékeket! De a hamisítások csak akkor kezdődtek meg, amikor látták az emberek, hogy van rá érdeklődés. Valószínűleg azért álltak elő ezzel a történettel, mert Peru törvényei súlyos büntetést helyeznek kilátásba, a műkincsek külföldre történő eladása esetén. Ha azonban ezek csak hamisítványok, akkor nem történt bűncselekmény, a törvény nem tiltja a saját kezűleg vésett kövek külföldre történő eladását. Egyes kutatók felhívják arra a figyelmet, hogy a hamisított munkák vésetei sokkal egyszerűbb figurákról és ábrákról tanúskodnak.
A nem elfogult kutatók egy része megállapította: nem minden kő hamis, vannak eredetiek és vannak hamisítványok. Ezeket úgy lehet lehet megkülönböztetni egymástól, hogy a vésetek oxidációs mértéke alapján, vagy másként fogalmazva a vájataiban lerakódott patinának több száz évre van szüksége, hogy az andeziten megmaradjon. Így meglehet különböztetni a modern koholmányokat a több száz, ha nem több ezer évesektől. Úgy vettem észre, hogy a tudós társadalom nem így jár el a leletekkel szemben: vagy mindent hamisnak véli, vagy csak azokat véli valódinak, amik nem ütköznek a hivatalosan elfogadott történelemről kialakított képünkkel. Nem éppen korrekt dolog...
A másik amit még szkeptikus oldalakon olvastam az volt, hogy egy idő után a doktor nem adta ki a kezéből a leleteket, így azok valószínűleg hamisak. Ennek semmi értelme...Cabrera a kezdetekben számtalan helyre és országba elküldte megvizsgáltatni a köveket, majd az ottani kutatók mivel valódinak vélték tovább küldték más intézményeknek is. Ezen kívül a saját múzeumában is bárki bármikor megtekinthette. Ha a kövei hamisítványok, kétlem, hogy azokat elküldte volna különböző intézményekbe, hogy saját magát lebuktassa ezzel. Minden bizonnyal azért nem adta ki őket pár évvel később (ha jól tudom 4-6 évvel a kezdetek után), mert számtalan vád és sértés érte, hogy ő koholta őket. Így már én sem szívesen adnám ki a kezemből bárkinek is ha ennyire ellenem vannak. Valamint, ha egy tudós megakarta volna ezeket vizsgálni és Cabrera véletlenül nem adja oda, baromi egyszerű a helyzet: elég lett volna elmennie és kérnie a helyi múzeumból, ahol a kövek mint korábban említettem már a doktor gyűjteménye és a modern kori hamisítványok előtt is ott voltak elraktározva.


Cabrera "elődei"
A vádak után a doktor bebizonyította, hogy már előtte, egy jezsuita páter, név szerint  Pedro Simon már 1926-ban megjelent könyvében, a Noticias Historales-ben úgy írt az icai kövekről, mint amit arrafelé mindenki régóta ismer. Lehet később ezek kerültek a helyi múzeum pincéibe és ládáiba? Ne feledjük, hogy ekkor még nem volt rájuk kereslet, tehát nem készültek hamisítványok!
Később még az is kiderült, hogy az első rajzolt fekete kövek még a XIX. században előkerültek, ugyanis egy múlt századi kiadványban már egyes köveik rajzait is közölték.

A kövek ábrái
A számuk legalább 15-20 ezerre tehetőek, tehát rengeteg van belőlük. A bejegyzés első részében írtam egy rövidke felsorolást, hogy miket is ábrázolnak részben. Négy felé szeretném osztani a köveket.
1. Az egyszerű kövek, amik úgymond nem alakítják át a történelmünkről kialakított képünket. Ide azok kerülnek, amik ősi, hétköznapi inka(?) embereket ábrázolnak, amint éppen valamilyen szertartást, rituálét, vadászatot végeznek. Ide kerülnek a különböző növény vagy vallási szimbólumok is, de találhatóak erősen szexuális ábrázolások is. Tehát az élet mindennapi és szokványos eseményeit örökítették meg. 





2. A félreértelmezett(?) kövek, amik a hívők szerint különböző modern orvosi vizsgálatokat és műtéteket ábrázolnak szívvel, aggyal és hasonló dolgokkal kapcsolatban. Ez is bizonyítja egy volt, de fejlett civilizáció létezését. Míg a szkeptikusok úgy gondolják, hogy ezek valójában csak áldozatok és több dolgot látnak bele a hívők, mint ami. Az ősi kultúráknál nem volt ritka a rituális gyilkosságok vagy a feláldozható foglyok megölése egy szertartás során. Így nem agy vagy szív műtét folyik a képen, hanem barbár módon megölik az embereket az ábrázoláson és kivájják a szervüket. Hogy melyik oldalnak van igaza természetesen nem lehet eldönteni, ugyanis nem voltunk ott az események pillanatában. Az érdekesség, hogy egyes köveken szike szerű tárgyakat láthatunk, mintha azzal készítenének bemetszést a koponyán, addig egy másikon csak puszta kézben tartják az emberi szerveket vagy éppen lefejeznek valakit.






3. Amik nem illenek a hivatalos történelmi képbe: ide a dinoszaurusz és ember kapcsolatát ábrázoló kövek sorolhatóak, valamint, amik tényleg fejlett civilizációra utalnak. Van olyan kő, amin jól látható, hogy egy ember csillagokat figyeli a távcsövével. Nem nagy dolognak hangzik, hiszen az ókorban a népek lelkes figyelői voltak egünknek, de nincs róla tudomásunk, hogy ilyen eszközöket is használtak volna. 


Itt van egy kő, ami egyes állítások szerint szigeteket, vagy esetleg az őskontinenst, Pangeát ábrázolja, méghozzá felülről. Ebben én nem tudok álláspontot foglalni.


Hasonló érdekes leletek azok, amiken nem őshonos állatok, más kontinensről származó élőlényeket ábrázolnak, pl. elefánt, kihalt vadlovak vagy éppen őskori halakat. Ezek biztos hogy az első kövek, ugyanis épp a halat ábrázolót kapta meg legelőször Cabrera és éppen erre figyelt fel.
Ami a legnagyobb port kavarta fel, az nem más, mint a dinoszaurusz kövek. Az emberek hol "lovagolnak" rajtuk, hol pedig vadásznak rájuk. Némely esetben a dinó rágcsálja éppen az embert, míg társai nyilakkal dobálják a húsevőt. A szkeptikusok sem értenek egyet magukkal, több alternatív megoldást találtak ki:
-ezek a leletek egytől egyig hamisak ( ezt már cáfoltuk )
-a dinó leletek hamisak, a kreacionisták készítették őket ( azaz nagyjából akik a Bibliai teremtésben hisznek, hogy a Föld 6 ezer éves és bizonygatni próbálják, hogy az ember a dinókkal élt )
-nem hamis, de sosem találkoztak dinoszauruszokkal, pusztán túl jó volt a fantáziájuk
-ezek sárkány ábrázolások, mint ahogy más kultúráknál is előfordult 
-aki a köveket készítette minden bizonnyal előrébb haladott volt a többi kultúránál, hiszen míg azok nem tudták hogy néznek ki a dínók, ők feltehetőleg a véletlenül kiásott és megtalált csontvázakból rekonstruálták őket igen szépen.
Ha az ő utolsó verziójukat fogadjuk el, akkor ez is fantasztikus felfedezés, hisz így lekörözik ebben az összes ókori kultúrát. A legtöbb ősi nép a dinoszaurusz csontvázakat Óriásoknak vagy Küklopszoknak hitték, de akik a köveket készítették szinte tökéletesen ismerhették őket. Szerintem erre igen kicsi az esély, hogy egy átlagos inka nép ennyire tudta volna rekonstruálni a dínókat, majd eltűnik a köztudatból, aztán mi újra felfedezzük a dinoszauruszokat, ugyanis 1824-ig egyetlen fosszíliát sem azonosítottak korunkban. 







4. Az egyértelmű hamisítványokat, nem nehéz leleplezni a korábban leírt meghatározás alapján. Más jelek is árulkodnak: az utánzatokon sokszor látható az előrajzolás nyoma, sőt van, aki még a neve kezdőbetűit is belevési a gömbölyű andezitbe. A rajzok "bóvlik", gyengék és teljesen elütnek a valódi kövek ábrázolásaitól, túl egyszerűek is, alig vannak díszítő motívumok. Vélhetőleg a dinó ábrázolások között is vannak modern kori hamisítványok (már ha elfogadjuk hogy vannak igaziak is), ugyanis sok ilyen teljesen eltér a megszokott ábrázolástól és sokkal gyengébb kivitelezésű. Nézzük meg a képeket és hasonlítsuk össze a valódiakkal, láthatóak a különbségek.





Kételyek és furcsaságok
 Egyik "dínó szakértő" ismerősöm szerint nem teljesen jók az ábrázolások és nem is pontosak. Egyes hüllők nyaka vagy farka nem úgy hajlott stb. tehát igen amatőr és kezdetleges ábrázolások ezek, ráadásul nem is arányosak. Igen ám, de ha megnézzük az embereket, láthatjuk, hogy azok sem teljesen arányosak a kezük dupla olyan hosszú, a térdük nem jó helyen hajlik stb.
Szerintem itt nem is teljesen a realisztikus ábrázolásra törekedtek az alkotók, hanem a stilizáltra, ami annyit tesz, hogy "
díszítői célzattal egyszerűsítve ábrázolt" képek. Ilyenek a történelem folyamán számtalanszor előkerültek barlangfalakon, festményeken is.
(Érdekes dolog, hogy míg az ős-és ókori űrhajós ábrázolásokat a hívók reális ábrázolásnak tekintik, addig a szkeptikusok azt mondják rá, hogy azok nem űrhajósok, csak stilizált ábrázolás. Az Ica köveknél fordítva történik a dolog: a hívők azt mondják stilizáltan vannak ábrázolva a kövek, a szkeptikusok megjegyzik, hogy nem így van.)

Gondoljuk magunkat a hamisító helyébe: átakarom verni a világot, így gyártok ilyen fantasztikus, eget rengető köveket, amik hitelesek kellenek hogy legyenek a történészeknek.
Értelemszerűen fogom a kor dinoszaurusz könyvét és ahoz hűen rajzolom le a lényeket. Mégsem így történt. Egy embert már csak tudom hogy néz ki normálisan, anatómiailag, és úgy rajzolom le. Mégsem így történt. Aztán rajzolok egy modern távcsővel felszerelt embert, hogy a tudósok lássák, mégis volt egy fejlett technológia a múltban. Azonban már annyi eszem nem volt, hogy ruhát is rajzoljak rá, hanem csak egy egyszerű ágyékkötőt. Így viszont nem passzol össze a tárgy a ruházattal.... Hogy hitelesek legyünk lerajzoljuk Peru és környéke állatait. De nem, nem ezt teszem, én még a világ összes kihalt és élő állatát is megfirkálom, korszakot és földrészt figyelmen kívül hagyva.
Ha végig gondoljuk mindezt, rájöhetünk, hogyha ezeket tesszük a legkisebb esély sincs rá, hogy átverjük a tudóstársadalmat, így nagyon is csökkentve a kövek eladási értékét: ha elhiszik, hogy ezek valódiak több ezer dollárért is felvásárolják a múzeumok és  intézmények, közben röhögök a markomba, azonban ha ilyeneknek csinálom meg őket ( mint ahogy valójában kinéznek ) kapásból hamisnak vélik és jó ha megveszik a turisták csekély összegekért... Magyarul annyi eszem volt, hogy kitaláljak egy csalást ilyen profi módon és készítsek több száz követ, de a kivitelezés az óvodás szintjét üti meg. Ez eléggé logikátlan dolog lenne bármilyen hamisítótól és érthetetlen is. Érdemes minél jobban arra törekedni, hogy a leletek a hivatalos tudósoknak hihetőek legyenek és beleférjenek a világképükbe, a hivatalosan elfogadott és tanított történelembe.

Mi a kövek rendeltetése, kik készítették őket?
Érdekes hogy ha a tudós társadalom olyan leletekről kap hírt vagy olyat talál, ami nem illeszkedik a hivatalos képbe, sarokba szorítva érzi magát és azon nyomban dacos ellenállásba kezd. Először kijelentik, hogy az összes kő kivétel nélkül hamis. Nem vált be. Kijelentik, hogy Dr. Cabrera hamisította őket. Ez sem vált be. Aztán kijelentik, hogy jó-jó csak azok a leletek nem hamisak, amik nem ütköznek a történelmi képünkbe, de azok hamisak, amik igen. Egy nagyon is hamis, de kényelmes álláspont a részükről.
Ez is cáfolható. A hiteles kövek egy része már ismert volt a múlt században is. Akkor viszont Latin-Amerikában még senki sem tudott az ősállatokról, mert a paleontológia még gyerekcipőben járt, nem voltak ásatások sem. Ám akik e rajzokat készítették birtokában voltak ilyen információknak.
Többször elhangzott az inka szó, ugyanis úgy vélte a mainstream történészet, hogy az itt élő 10.-11. századi inka kultúra készítette a köveket. A '80-as évek végén azonban a Paracas-kultúra művének tartották, akik viszont az i.e.8 -i.u.1. századig uralták a vidéket, s ők ismerték a kezdetleges agysebészet és koponyalékelés formáját. Így saját állításaikat hazudtolták meg ismét.

A hívők több alternatív elméletet tálaltak fel. Egyesek atlantiszi lakosok művének tartják a leleteket.
Mások ismeretlen korai civilizációt sejtetnek látván a távcsöves és hasonló köveket és prekolumbiai civilizációnak tartják, azaz nagyjából i.e. 20 000 évre teszik az ismeretlen fejlett kultúra létezését és a primitív törzsek mellett éltek egy időben.
A dinoszaurusz kövekre is több spekulációt kínálnak, így ez őket is megosztja. Míg vannak akik úgy gondolják az ember már élt a dinoszauruszok korában, azaz több millió évvel ezelőtt is ( mert vannak erre utaló régészeti leletek ), addig vannak olyanok, akik azt vallják, hogy a dinoszauruszok egy része nem pusztult ki, hanem túlélte a katasztrófát és egy részük fennmaradt így láthatták a korai embercsoportok és olykor össze is találkozhattak egymással. Aztán ezekből alakultak ki a sárkány legendák is. Minden esetre több ilyen lelet is előkerült már a világ számos pontjáról, melyek egy része megtekinthető ITT.

A kövek rendeltetése amolyan "könyvtárnak" fogható fel.
Lehet nem is egy kultúra öröksége, hanem többé és egymásnak adományozták át generációról generációra, korszakról korszakra, mindeközben persze bővítették is. Így a legelsők akik még találkoztak a dínókkal ezeket vésték fel, utánuk jöttek a még modern, de dinoszaurusz nélküli ábrák, majd ahogy eltűnt a fejlett civilizáció valamilyen úton módon, vagy keveredtek a primitív törzsekkel, csak az ókori amerikai népek örökölték meg a köveket, ezért láthatóak utólag már csak a kezdetleges lékelések és szertartások képei. 
Ha viszont csak egy kultúráé, akkor elmondható hogy valamilyen fejlett előző emberiségről van szó.
Akármelyik is, az elmondható, hogy a kövek arra szolgáltak, hogy ezeknek az embereknek megőrizze az emlékét, az andezitok pedig erre tökéletesek, ugyanis nem égnek el, mint a pergamenek vagy nem mennek tönkre, mint az állati bőrök, így örökre megmaradnak sértetlenül, főleg ha azokat biztonságba elrejtik több barlangba és sírba is, hogy egyszer majd megtalálják őket.

Végszó
Mostanra már hihetetlenül nagy munka – ha nem lehetetlen – lenne átválogatni az összes követ, és megállapítani melyik a hamis és melyik a valódi. Támpontot a korabeli könyvek, fotók és cikkek adhatnak, amikor még nem vette kezdetét a hamisítás. Ehhez több tízezer követ és vésetet kellene elemezni, és erre a tevékenységre, úgy tűnik senkinek nincs anyagi háttere és kapacitása, márpedig a kövek nagy része valódi és nem hamisítvány.
Számos kutató azzal nyugtatta meg lelkiismeretét, hogy a kövek köré épített hihetetlen és hiteltelen történetek szerencsére levették vállukról a gondot, és nem kell velük többé foglalkozni.
Az Ica kövek továbbra is megőrzik titkukat, hacsak nem örökre.

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

2013. június 4., kedd

Ókori tank ábrázolások (update! frissítve! a Tank elmélet cáfolva)

Nos, nem az elefántokról van szó, amiket annyiszor hívtak szintén "ősi tankoknak" a történészeink, mert olyan sokszor vetették be őket a harcokban és a csatákban az akkor élt emberek.
Itt szó szerint tankokról van szó! Hogyan lehetséges ez? Nem tudni, de erre utaló jeleket találtak a régészek, amik természetesen más besorolásokat kaptak...



Már a '70-es években megtekinthetőek voltak ezek a leletek a londoni British Múzeumban. A múzeum földszintjén valóban a babiloni és asszír idők reliefjei vannak kiállítva, melyeken páncélozottszerű járművek figyelhetőek meg.
És hogy mit gondol a "hivatalos" archeológia ezekről? Hogy egyszerű rohambakokról van szó, amiket falak áttörésére használtak... Nos, akár erről is lehetne szó, de a leletek nem ezt mutatják:
Ezeket a járműveket a katonák kezelték, nem mentek maguktól, különösen nem hegyre fel. A képeken kerekeket is ki lehet venni, ez színtisztán látható. De mi mozgatta a kerekeket?? Ezek valamiféle mechanikáról árulkodnak.
A másik érdekesség a szerkezet zúzófeje. A zúzófej a rohambak orrán csak akkor hatásos, ha derékszögben találja el a falat vagy a szétzúzandó kaput. A felfelé irányuló orr - amiket a képeken is láthatunk - nem célszerű, a kinetikai energiának (A kinetika a mechanikának az erők és a hatásukra létrejövő mozgások kapcsolatát, törvényszerűségeit vizsgáló része) nem lenne hatása, mert széttörte vagy egyszerűen felemelte volna a bakot.
Értelmetlen a rohambakokon a dupla fej. Ha két hegyes fej ütközött volna a falnak felére mérséklődött volna a zúzóhatás. Teljesen félresikerült lenne  azonban a konstrukció, ha mindkét fej felfelé irányulna.
És végül, de nem utolsó sorban: minek kell a rohambaknak egy torony? A képeken jól látszik, hogy az szerkezet elején még kisebb torony is van. Mintha onnan szemlélődött volna a benne ülő, hogy felmérje a terepet, mint a mostani harckocsiknál is.
A leletek érdekesek, több is van belőlük, de talán ide köthető-e egy esemény, amit a Bibliában is olvashatunk? Vajon nem lehettek-e ezek az ágyúk, amit Jerikó ostromainál is használtak? 
"... amint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiáltá a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal magától, és felmené a nép a városba, kiki az előtt való helyen és bevevék a várost."  ( Józsué, 6,20.)
Lehet a tankok lövedékeivel szakították be a falakat... 
Természetesen nem olyan bonyolult modern tankokra kell gondolni, mint amiket mi csináltunk a XX. században, de a hasonlóság szembeötlő.



UPDATE! FRISSÍTÉS! 2013.06.05. - Cáfolva!

A félreértést és a hamis információkat Erich von Daniken követte el, méghozzá a "A múlt prófétája" c. könyvében. A fotók is onnan valók.
A képen egy egyszerű ostromgép látható. Daniken szánt szándékkal lehagyta a fotó egy részét, amiből már kiderült volna, hogy egy egyszerű bunkós végű rúd van a szerkezeten, amivel lyukat ütnek a várfalba, nem pedig dupla löveg, ahogy írta a könyvében. Ez egy szándékos csalás.




Kiegészítés:
-Mivel a puskaport (vagy hasonló vegyületet) csak Kínában fedezték fel és nagyon hosszú ideig ki sem jutott a technológia más kontinensekre vagy kultúrákba így sajnos picit nehezen képzelem el hogy a középkorig valaha épült olyan ostrom szerkezet mely kémiai/fizikai reakcióval működött volna. Persze más nép feltalálhatta, de nincs erre utaló jel.


-Ismerünk olyan forrásokat, melyek arról írtak, hogy kocsi szerű szerkezetekben, melyeket állatokkal húzattak ült kb. 10 ember, és onnan nyíllal lőtték a népet, és ez az egész fedett volt. De ezeket igazi csatákban igen ritkán használták, inkább csak reprezentatív elemek voltak. Egyrészt igen nehéz volt őket irányítani, manőverezni velük, másrészt hamar rájött az ellenség, hogy elég felgyújtani és bennég mindenki.

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.



2013. május 16., csütörtök

Bep-Kororoti, avagy a kayapo indiánok űrhajóslegendája

 A kayapok
 Brazíliában, a Felső-Amazonas parjtján élő Kayapo indiánokkal először 1950-es években vették fel a kapcsolatot az odaérkező kutatók, modern emberek. Szétszórt falvakban élnek, valamelyikben 100, valamelyikben viszont 1000-en is élnek. A kayapók kunyhókban laknak a dzsungelben és falvaikat többnyire hegyek és mellékfolyók választják el. Az itt élők saját maguk termesztik és termesztették is mindig az élelmiszerüket mezőgazdaság útján. Fontos élelmük a jamgyökér, burgonya, papaja és több mint 650 gyógynövényt ismernek. Ennek a felsorolásnak még lesz jelentősége a későbbiekben.


A Bep-Kororoti mítosz
Egy fantasztikus mítoszról lebbent le a fátyol az etnológia kutatók szeme előtt amikor elsőként meglátogatták a törzset. A kayapók úgy gondolják, hogy fent az égben több másik világ is létezik. Sőt, maguk is úgy vélik, hogy az egyik világból származnak ők is, míg őseik fent laknak az égben. Az egyik ehez kapcsolódó legenda így szól, ami a Gorotire falucskában játszódott le:
Valamikor a múltban az este eljött, a napot felváltotta az éjszaka. Bep-Kororoti a Pukato-Ti hegyről érkezve először jött el a faluba. Egy bo volt rajta (ennek a ruhának a másolata látható a képeken), amely tetőtől talpig befedte őt. A kezében egy kopot tartott, ami egy mennydörgős fegyver volt. A falusiak megijedtek tőle, ki a házakba bújt el, ki pedig a sűrű bozótosba. Néhány bátor falusi férfi megkísérelte megtámadni őt botokkal, dárdákkal és kezdetleges fegyvereikkel, de semmit se használt ellene. A fegyverek semmivé lettek és Bep-Kororoti jóízűt nevetett. A harcos, aki a világmindenségből, az égből érkezett felemelte a koptját egy fára mutatott vagy egy kőre és elpusztította azt. Ezután is többször próbálták megtámadni, de mindhiába. Bep-Kororoti sosem használta a fegyverét a falusiakra, így szépen lassan megértették, hogy nem akarja bántani őket. Fokozatosan összebarátkoztak egymással, mert mindenki biztonságban érezte magát tőle.
Hamarosan Bep megtanulta hogyan használja a falusiak fegyvereit és a legjobb vadász lett belőle, jobb mint a törzs vadászai. A törzs felvette harcosként, majd egy fiatal lánnyal is összeházasodott és gyermekeik lettek ( nem kell csodálkozni, hisz a legenda szerint az őseik közül való ), az egyikük neve Nio-Pouti volt. Mindezek után Bep Kororoti tanította a falusiak vadonatúj dolgokra. Épített velük többféle házikót, amiket iskolának használtak és a helyes viselkedésre, a szervezettségre, a fegyverek készítésére tanította őket. Röviden a törzs életét megkönnyítette, fejlesztette.
Ha a vadászat nehezen ment, akkor Bep a koptjával ölte meg az állatot, aminek a testén semmilyen seb nem látszódott(!). Ilyenkor az volt a szokás, hogy aki leöli az állatot, az veszi el belőle a legjobb részét. Bep azonban sosem tette ezt, meghagyta a falusiaknak, amit ők furcsállottak és nem néztek jó szemmel. Az idő múlásával elkülönült a falusiaktól a jövevény: nem ment velük vadászni, a kunyhójában maradt és csak néha, a közeli Pukato-Ti hegyre ment fel, majd egy idő múlva visszatért. Mivel egyre kevésbé érezte magát jól egy napon összegyűjtötte családját - kivéve az előbb említett Niot, ugyanis a lány ekkor távol volt a falutól -, felment a hegyre és eltűnt. Senki nem találta meg. De hirtelen megint megjelent a faluban és szörnyű zajt hallatott. A falusiak azt hitték megőrült és megakarták nyugtatni. De amint közel kerültek hozzá a harcos férfiak mindegyikük holtan rogyott össze a földre, annak ellenére hogy Bep nem használta a fegyverét. A férfiak nem haltak meg, csak eszméletüket vesztették és egy idő múlva felkeltek és újra "letámadták" a jövevényt ismét sikertelenül. Ez folytatódott tovább mígnem elindult a hegylánc felé, ahonnan érkezett. Elővette koptját és egy "lövéssel" utat tört magának. A föld porrá lett, a fák megperzselődtek, a levelek elégtek. A falusiak nem merték követni annyira féltek. A hegy tetején hirtelen hatalmas robaj hallatszott ami megrázta az egész környéket majd, füst, égő felhők és mennydörgés közepette Bep-Kororoti eltűnt a levegőben.


A hegy környékén az állatok elpusztultak, a veteményes és a növények termése tönkrementek, a cserjék gyökerei kiszakadtak a földből. A törzs kezdett éhezni. Nio, Bep lánya ugye itt maradt és egy harcoshoz ment feleségül. Azt mondta férjének, hogy ő tudja hol van megfelelő mennyiségű élelmiszer, de követnie kell őt a Pukato-Ti hegyhez. A férj megtette a kívánságát és a vidéken az asszony kiválasztott egy különleges fát, aminek a neve Mem-Baba-Kent-Kre volt. Azt mondta, hajlítsa le az ágait amíg le nem ér a földre, majd a nő ráült a fára. A férj lehajlította az ágat, majd szörnyű füstöt és mennydörgést hallott és az asszony eltűnt. Nem tudta mi történt, napokat várt, kétségbeesett mígnem nagy zörgés és villámlás közepette Nio Pouti, oldalán Bep Kororotival visszatért tele élelmiszerrel pakolt kosarakat, amit eddig nem látott és nem ismert a férj. Bizonyos idő után Bep ismét beleült a fába, megparancsolta hogy az ágait hajlítsák le a földig. Mikor ez megtörtént egy robbanást követően a fa eltűnt a levegőben.
Nio ott maradt férjével, visszatért a faluba és elmondta mit kért tőlük Bep: hagyják el a falut, költözzenek el a Mem-Baba-Kent-Kre helyére, ahonnan az élelmet kapták adományul. A törzs így is tett és azóta jött létre náluk a mezőgazdaság...


Az örökség és cargo kultusz
A legenda óta, némely időközönként rendeznek egy ünnepséget Bep-Kororoti tiszteletére. Ekkor ruhájának másolatát felveszik, amit szalmából készítettek el és a törzs tagjai táncolásba, ünneplésbe kezdenek. A képeken tökéletesen látszik, hogy nincs se orr-,szem- és szájnyílás a sisakon, a testen az öltözék olyan, mint egy kezeslábas. Természetesen elkészítették a fegyver utánzatát is. A paleoasztronautika hívők rámutatnak arra, hogy ez a ruha kinézet tökéletesen ráillik a mi asztronauta ruhánkra és a történet sem mindennapi, nyíltan leírja az érkezést és a távozást is, ami a füst és hasonló dolgok leírásából könnyedén kikövetkeztethető, hogy valamiféle űrhajóról van szó.
Még ma is előfordul hogy technológiailag primitív törzsek tagja szívesen imitálnak olyan tárgyakat, ruházatot és magatartásformákat, amelyeket egy velük kapcsolatba került és többnyire technikailag fölöttük álló civilizáció tagjainál láttak. Ezt nevezik cargo kultusznak. cargo= rakomány,élelem, amit a primitívebb törzsek úgy hisznek, hogy istenektől kaptak. Számos népnél, nem egyszer fordult elő a történelem folyamán. Volt hogy a bennszülöttek rádiót, repülőgépet stb. másoltak le. Egyébként nemcsak a kayapo törzs rendelkezik ilyen szalmaruhával, hanem több Amazonas mentél elterülő faluk is, hasonló történetekkel.
Íme egy videó a szóban forgó ruháról és ünnepségről:


A cáfolat és a cáfolat cáfolata 1.
A szkeptikusok azon nyomban letámadták ezt a történetet és azzal érveltek, hogy a kayapók a mai modern űrhajós öltözéket másolták le. Ez az állítás kapásból bukta. Ugyanis az etnológusok által készített 1952-es képeken már ott szerepel a Bep-Kororoti ruha, míg Jurij Gagarin csak 1961-ben indult el az első űrutazásra. Természetesen az űrruha szerepelhetett újságokban, esetleg könyvekben de ezek aligha juthattak el a törzshöz az afrikai dzsungelbe, esetleg az '50-es évek végén. A szkeptikusok ezzel nem csak a ruhát, de az egész mítoszt és kayapo törzset akarják meghazudtolni. A kayapok még 1980-ban sem tudják mi is az az űrruha és nem is tudnak róla, hogy van ilyen. Az etnológusok pedig elmondták, hogy ez a hagyomány és ruha már régóta él a törzsek között.



A cáfolat és a cáfolat cáfolata 2.
Miután ez a cáfolat "nem vált be" teljesen a szkeptikusok gondolkozóba estek. Újabb cáfolatokat találtak ki!
Először is a fegyverre kerestek megoldást, amit a konkvisztádorok puskájában találtak meg, akik ugye 16-17.-ik századi spanyol hódítók voltak. Már itt látszik, hogy a szkeptikusok maguknak mondanak ellent, hisz az előző cáfolatukban azt hangoztatták, hogy a ruha és a mítosz csak az '50-es években jött létre. Szóba jött még az inka dárda/nyíl is. Hogy egy inka, hogy tévedhetett át több ezer kilométeren keresztül a kayapókhoz és fegyvere hogy tudott a leírtak szerint viselkedni azt nem tudni. Természetesen sem előbbi- sem utóbbi kultúra ruhája nem egyezik meg Bep-Kororotiéval. A konkvisztádorok egyébként is halomra ölték volna a bennszülött törzseket, ugyanis többnyire erről és hódításaikról voltak híresek. Kétlem, hogy egy ilyen embert tiszteltek volna a békés kayapo bennszülöttek. Ha valakinek felötlött a fejében, hogy egy ilyen ember tévedt arra felé ( netán eltévedt, száműzték, itt ragadt ) annak idején és a történet szerint a kayapok fegyvereitől védett maradt, máris felejtse el, ugyanis a hódító páncélját simán átütik a dárdák és íjak becsapódásától függően. A másik, hogy több törzsnél is él egy hasonló legenda az Amazonason, csak más névvel és más érkezéssel, de mindegyik legendabéli alak az "égből jött" és a ruhák is nagyon hasonlítanak egymásra. Ez arra mutat rá, hogy nem lehetett egyetlen eltévedt alak aki egy törzshöz csapódott, mert az nem történhetett volna meg a többi törzsnél is, akkor ilyen alapon az "eltévedteknek" tömegével kellett volna érkezniük, minden faluba egy-egy. Ha viszont a törzsek egymástól veszik át a legendát ekkora különbség - névvel, hellyel, eseményekkel - nem lett volna, hiába hogy szájról szájra hagyományozzák át, ezek teljesen más történetek. A kor ruházata pedig mint írtam, nem hasonlít a szalmaöltözékre sem. Azt meg gondolom nem kell részleteznem ( hogyha ragaszkodunk a történethez ) hogy konkvisztádor barátunk aligha tért volna vissza pajtásaival élelmiszert osztogatni.



Természetesen maguk a szkeptikusok sem egyeztek meg egymással, míg egyesek előbb leírt teóriákkal álltak elő, mások azt mondták, hogy Bep, csak egy elhunyt sámánt testesíti meg, aki minden bizonnyal fontos tagja volt a törzsnek. Sámánunk miért akarta elhagyni a saját törzsét és miért őrjöngött a falu közepén? Megint más azt állította, hogy ez egy méhészruha mása. Tudtommal a kayapok nem foglalkoznak méhészettel, a bejegyzés elején utaltam a fontosabb élelmiszerükre, ráadásul a ruha nem is teljesen egyezik. A hordó test teljesen más, mint a méhészruha "köpenye", amit a kayapok könnyű szerrel elkészíthettek volna, ha teljesen leakarják másolni ezt a fajta öltözetet. Ha viszont nem a régi fajta méhészruhát vesszük alapul, hanem a moderneket, akkor a test öltözéke már hasonló, azonban itt meg a fejnél nincs egyezés, ugyanis az újak csak hálóból és kalapból állnak, azaz az egész arc látható. A "fegyver" itt viszont megint nem hasonlít a méhészek kosarára.


A mítoszra egyáltalán nem koncentráltak, csak a ruhára, hogy honnan jött a füst, a villám, égből jövetel-és menetel, miért estek össze a visszatérésnél a falusiak bep ruhájának közelében és egyéb "nyalánkságok" azt még mindig nem tudták megmagyarázni, de gondolom csak a mesékhez akarták sorolni. Ha igazat akarunk adni a szkeptikusoknak, akkor körülbelül mindenüket össze kell mixelnünk, hogy kijöjjön a helyes eredmény Bep-Kororoti ruhájára és fegyverére, úgy, hogy az adott korokkal és évszámokkal nem is foglalkozunk.

Saját vélemény
Aki figyelemmel kíséri az oldalt és elolvasta a korábbi bejegyzéseket, az láthatja, hogy ha az ősi űrhajós hívőknek nincs igaza valamiben, azt megcáfolom és le is írom, hogy miért. Itt azonban csak azt látom, hogy a szkeptikusok kézzel-lábbal kapkodnak valami után kutatva, amivel bizonyítani próbálják igazukat, amit valljunk be most nem sikerült túl jól. Véleményem szerint a paleoasztronautika bizonyítékai között, igencsak ez a Bep-Kororoti legenda az egyik legerőteljesebb és egyben legérdekesebb is.

Miskolci László
A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.
Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.