Ősi űrhajósok a Tassili barlangok falán

A Tassili barlang- és sziklafal rajzok Dél-Algériában találhatóak, azaz a Szahara száraz sivatagában. A hely teljes neve Tassili n' Ajjer" (Tasszilin-Ádzser) melynek jelentése "A folyók fennsíkja". Sűrű sziklaoszlopok, szurdokok, meredek sziklák - leginkább ez jellemző a környékre. Az utolsó jégkorszak idején azonban még egy lakható szavanna volt, ahol őseink hosszú ideig éltek. Emlékeiket és mindennapi tevékenységüket aztán felfestették a sziklák falaira. Nem aprózták el, ugyanis legalább 5000 ábra található itt és a legrégebbiek 12-15 000 évesek, de találhatunk i.e. 200 körüli festményt is. Vadászattal kapcsolatos jeleneteket, állatokat és embereket is ábrázoltak; s ezeket bárki képes felismerni, annyira egyértelműek. Az őslakosok tehát azt festették fel a falra, amit láttak. Íme két példa is: antilopok és emberek ábrája.

Csakhogy vannak olyan festmények is, amikkel aztán végképp nem lehet mit kezdeni. Ha a hagyományos nézőpontokat követjük, akkor teljesen egyértelmű, hogy ilyen lényeket nem láthattak az őseink. Viszont tudjuk, hogy ők nem fantáziáltak, nem találtak ki semmit; hanem mint írtam, azt festették le, amit a két szemükkel láttak. Az ősi űrhajósok elmélet képviselők azt mondják, hogy ezek bizony földönkívüliek lennének, akik meglátogatták bolygónkat a régmúltban. Terence McKenna etnobotanikus szerint viszont a festmények készítésének időszakában bizonyos gombafajták megtalálhatóak voltak a környéken, s a gyűjtögető társadalmak használták is őket. Egyszóval hallucinogén szer hatására láttak ilyeneket és végül felfestették a falakra. Igazából nem tudhatjuk, hogy melyik verzió lehet igaz.

Ennél az ábrázolásnál viszont én már elvetném McKenna véleményét. Az ősök egyáltalán nem hordtak ilyen ruházatot, már pedig egyértelmű, hogy a képen az látható. Az alakokon van lábbeli - csizma -; valamiféle öv; oldalt lógó ismeretlen dologgal; és sisak is. Még ha hallucinálnak is a gombáktól, ilyen "modern" ruházatot hogyan sikerült nekik elképzelni, ha akkor még nem is létezett? Valószínűleg ezek az alakok tényleg előttük állhattak, s olyan nagy benyomást tehettek rájuk, hogy megörökítették őket a falon. Márpedig vagy olyan ősi civilizáció látogatta meg őket, akikről csak halvány elképzeléseink vannak - bár minek nekik szkafander/sisak? -; vagy tényleg földönkívüliek landoltak a planétánkon űrhajós öltözékben. 

Az 1930-as években kezdték el őket dokumentálni, majd kutatni Henri Lhote (1903-1991) néprajzkutató vezetésével és egy francia antropológiai múzeum támogatásával. Lhotet nagy dicséret övezte több éves munkája miatt, azonban meggyőződésévé vált, hogy egyes rajzok az ősi paleo-kontakt bizonyítékai.

Akárhogy is, ezek a festmények az érdeklődés középpontjában állnak, s máig vita tárgyát képezik. A kételkedők kézlegyintéssel elintézik, hogy csak valamilyen vallási rajzról és rituális öltözetekről van szó (holott ilyen öltözetről máig nem tudunk a korszakból), míg mások szerint egyértelműen egy történelmi anomáliával állunk szemben. A sziklarajzok annyira értékesek, hogy felkerültek a Világörökség listájára.

Miskolci László

A Mormon egyház alapítójának földönkívüli kapcsolatai és a modern találkozások egyezése

Ha a földönkívüliek meglátogattak minket a régmúltban, és isteneknek is tekinthették őket fejlett technológiájuk, valamint tudásuk miatt, akkor valószínűleg az akkoriban élt emberek kész vallási kultuszt alapítottak köréjük. Ha megnézzük a világ vallásait feltételezhetjük egy részükről, hogy tényleg erről van szó. A bibliai Isten tűz, zaj és füst közepette száll le a hegy tetejére és kőtáblákat, tudást ad át Mózesnek; az ázsiaiak ős császárai és istenei szintén az égből szálltak alá - majd kialakult a sintoizmus és taoizmus. Az iszlám istene, Allah és angyalai szintén befolyással vannak a világunkra; akárcsak a hinduizmus istenei, akiknek fejlett fegyverzettel rendelkeznek.

Az egyik legkésőbb kialakult, többmilliós követőjű vallás a mormonizmus. Az érdekessége, hogy alapítójának kapcsolata egy olyan lénnyel jött létre, aki nagyon hasonlatos a modern ufó észlelések földönkívüli idegenjeinek egyik fajára...

Joseph Smith és kontaktusai

Joseph Smith (1805-1844) 1816-ban telepedett le családjával az akkori New York állam nyugati részére, egy Palmyra nevű faluba. A 19. század elején erősen térítették az embereket az ébredési, kereszténységi mozgalom nevében, hogy csatlakozzanak az egyházhoz. Smith azonban őrlődött és nem csatlakozott egyikhez sem, úgy vélte, túl sok az ellentét a felekezetek között. 1820 tavaszán a fiú 15 éves volt és az otthonuktól nem messze lévő ligetben sétált. Egyszer csak különös érzés fogta el és egy fényoszlop jelent meg az égből, ami súrolta a fák tetejét. Megjelent neki két alak: a levegőben álltak, akiknek ragyogása leírhatatlan volt. Ő úgy értelmezte, hogy a Mennyei Atyát és Fiát látja. A leírás szerint kék szemük volt, fehér bőrük, és fehér ruhát viseltek, ami kissé hasonlított a tógához. Az alakok elmondták, hogy a Földön lévő egyik egyházhoz se csatlakozzon, mert már nincs közük Jézus eredeti tanításaihoz, így tévúton járnak. Smith megfogadta a hallottakat és egy felekezethez sem szegődött. Ez volt az első látomása.

Az első kapcsolatfelvétel

A következő jelenéshez pár évnek kellett eltelnie. 1823. szeptember 21-ének éjszakáján megjelent a férfi szobájában egy angyal - legalábbis ő annak vélte -, akit Moroninak nevezett el. A sötét szobában óriási fény lett, az alak pedig lebegett, lába nem érintette a padlót. Smith leírása szerint egy laza köntöst viselt a legcsodálatosabb fehérséggel. Fehérebb és ragyogóbb volt, mint bármi, amit eddig a Földön látott. A derekát egy öv fogta át. Személyéből egyfajta dicsőség sugárzott, amit nem lehet leírni. Bőre szintén hófehér. Az angyal azt mondta, hogy a férfi otthonától nem messzi erdőben, egy ládikában aranylemezeket rejtett el a kövek között, amiken fontos információk találhatóak. Mellettük egy mellvért és két furcsa kő található. Ezután az angyal eltűnt, amire Smith így emlékezik:

"E beszélgetés után észrevettem, hogy a szobában levő fény elkezdett a hozzám beszélő személy köré húzódni, és ez így folytatódott, amíg a szoba újra sötéten maradt, kivéve közvetlenül körülötte; és akkor hirtelen megláttam valamit, ami olyan volt, mint egy sáv, mely közvetlenül a mennybe nyílik, és ő felemelkedett, amíg végleg el nem tűnt, és a szoba megint úgy maradt, amilyen a mennyei fény megjelenése előtt volt."

Moroni látogatása (a festményről hiányzik az öv)

 Kora reggel a férfi szokatlanul is kimerültnek érezte magát és ez miatt a munkából is elküldték. Az úton összeesett, és újra Moroni jelenésére ébredt fel, aki felszólította, hogy mondja el apjának a vele való találkozását. Smith így is tett, mire apja azt javasolta, hogy keresse fel a helyet, ahol megtalálhatóak a tárgyak. Megfogadta apja tanácsát, és elment a Cumorah Hegy lábához - mert a vízióban itt látta a rejtekhelyet - , ahol megpróbálta eltávolítani a lemezeket a kövek alól, azonban az angyal hirtelen megjelent és megakadályozta. Smith úgy érezte, hogy egy "természetfölötti erő" földhöz csapja. A lény azt mondta neki, hogy mától kezdve minden év ugyanezen napján látogasson el ide, ahol találkozni fog vele és különböző utasításokat, felvilágosítást fog kapni. Ez egészen pontosan 4 évig tartott és 1827. szeptember 22-én a férfi átvehette a lemezeket. Moroni megparancsolta neki, hogy senkinek se mutassa meg őket, senkinek se adja el, hogy pénzt szerezzen, csak fordítsa le a lemezeket a kövek segítségével.

Amennyiben mindent úgy tesz, ahogy mond, védelem alatt lesz. Ez rá is fért Smithre, mert amikor a pletykák szétterjedtek, hogy minek a birtokában került, folyton üldözni kezdték és megpróbálták elkobozni tőle a tárgyakat, ami szerencsére egyszer sem sikerült. Végül egy rongyba tekerte bele őket, majd az említett mellvértbe rejtette el a többiek elől. Többen is megpróbáltak betörni a házába és mindig máshová tette a lemezeket, olykor még a családtagjai sem tudták hová.

A találkozások általában négyszemközt folytak. Hogy Smithnek nem csak víziója volt, hanem a lény fizikailag is ott lehetett, az bizonyítja, hogy az 1829-es találkozás alkalmával többen is látták az "angyalt", akiket végül teljesen meggyőzött az egész történet hitelessége.

Smith megkapja az aranylemezeket

A tárgyak és a fordítás

Az aranylemezek a tanúk szerint igencsak súlyosak voltak, ám mivel mérleggel sosem mérték le - csak kézbe vették - igen változatos tömeggel írták le. Egyesek úgy vélték 14 kiló lehet, míg mások 27-nek is tippelték. Vékony fémlapokból álltak, amiknek mindkét oldalán véset volt található ismeretlen nyelven. Méretük 15x20 cm, a vastagságukról a leírás változik. Ezeket a lapokat három D gyűrű fogta össze kötésbe, mintha egy könyv lenne.

A fordítások megkezdődtek a kövek segítségével, és ezek alapján íródott meg a  Mormon könyve, ami a vallás követőinek olyan, mint a keresztényeknek a Biblia. A két kő - melynek neve Urim és Tummim - a lemezek fordítását segítették, kristályszerűek. Átlátszó gyémántnak tűntek, amiken különböző jelek voltak láthatóak.

"Két, ezüstívbe foglalt kő az..., akik az ősi, vagyis az előző időkben ezeket a köveket bírták és használták, látnokok voltak; és hogy Isten készítette azokat, a könyv lefordításának céljára."- írta jegyzeteiben, könyvében a férfi.

Az érdekessége ennek a bizonyos "fordító" gépnek - mert nem tudjuk pontosan mi volt, eléggé zavaros a leírása -, hogy Smith úgy fordította le a lemezeket, hogy belenézett a kövekbe és ezáltal látta az ismeretlen nyelven íródott jelek jelentését angolul. A két tárgyat belehelyezte egy szemüveg keretébe és a látottakat felolvasta, mire egy kiválasztott írnok feljegyzetelte az elhangzottakat. Hol egy függöny választotta el őket egymástól, hol pedig akár egy szoba, vagy egy emelet is, azért, hogy az írnok ne láthassa a lemezeket.

A lemezek, a mellvért és a fordító kövek

 Az aranylemezek teljes fordítása 1829-ben készült el, majd egy évre rá kiadták 5000 példányban egy könyvben, melynek címe a "Mormon könyve" lett.

A Mormon könyvét a hívők három olyan népcsoport vallási feljegyzésének tartják, amely az óvilágból vándorolt az amerikai földrészre. Valamint a szöveg kiegészíti, helyreállítja az evangéliumok tévedéseit. A lemezeket Smith ismerősei csak ezután láthatták, majd visszakerültek Moroni angyalhoz. A könyv elejére bekerült a tanúk bizonyságtétele is:

"És arról is bizonyságot teszünk..megnéztük a lemezeket és a rajtuk levő bevéséseket...megfogtunk a kezünkkel; és a rajtuk lévő bevéséseket is láttuk, amelyek mind ősi és míves kivitelű munkának látszottak ...És józan szavakkal kijelentjük, hogy Istennek egy angyala jött le a mennyből.."

Összesen 8 tanú látta a saját szemével a tárgyakat és érintette meg őket és három látta víziókban.

A könyv végül igen elterjedt lett, majd a hívők kialakították saját csoportjukat és egyházukat.

Máig bezárólag 88 nyelvre fordították le és 15 millió tagja van a világ minden részén eme vallásnak.

Az ismeretlen nyelven íródott szöveg másolata a lemezekről

 A lényeg tehát a következő:  ha Smithnek csak valamilyen pszichés hallucinációi lettek volna, akkor az ismerősei aligha látták volna fizikailag Moronit. Ha a táblák nem léteztek volna, akkor nem tudták volna megnézni a társai. Nemlétező tárgyat pedig nem akarnak eltulajdonítani - mint, ahogyan a környékbéliek szerették volna.

Modern találkozások és kapcsolatok

Miért lehetséges, hogy Joseph Smith valójában egy földönkívülivel találkozott, aki befolyásolta őt és terelgette az úton? Mert hasonló történetekkel és leírásokkal találkozhatunk a modern ufó észlelések kapcsán is, ami nem lehet véletlen. 1844-ben Smith elhunyt és 100 évre rá kezdetét vette a "repülő csészealj őrület". Már előtte is láttak különös jelenségeket, ismeretlen gépeket az égbolton, de az 1950-es években ért a csúcspontjára a beszámolók száma. A világháború befejezése után összes nagy nemzet a másiktól félt, hogy valójában a titkos fegyvereiket látják saját légterükön belül, és kitört a pánik, hogy megtámadják őket. Az idő előrehaladtával kiderült, hogy Amerikának nem volt félnivalója a Szovjetuniótól - és ugyanez igaz más országokra is - , mert nem ők voltak a ludasak az incidensekért. De akkor kik? Nos, egyre többen úgy gondolták, hogy földönkívüliek látogattak meg minket. Amilyen sebességet elértek, és amilyen manővereket végeztek ezek az ismeretlen repülő szerkezetek, arra egyetlen egy máig használt gép sem képes. Majd jöttek a beszámolók az utasokról is: a kis szürke testű, nagy fejű, fekete szemű lénycsoport feltűnése előtt folyamatosan özönlöttek bejelentések más-más lényekről. Az egyik legelterjedtebb a szinte "angyali" megjelenésű, emberszerű idegenek voltak.

1953-ben egy George Adamski nevű férfi arról számolt be, hogy rendszeresen figyelt már meg ufókat egy ideje, de ebben az évben szemtől-szembeni kontaktusra is sort kerített. A kietlen kaliforniai sivatagban egyfajta sugallatra odaérkező Adamski egy emberszerű lénnyel találta magát szemben, aki annyira androgün megjelenésű volt, hogy ha másik ruha lett volna rajta, nőnek nézett volna ki. Csodálatos, baráti érzés fogta el és közeledni kezdtek egymáshoz. A lény arca gyönyörű volt, haja pedig hosszú szőke. Ruhája barnás színű, és derekát egy öv fogta át - olyan öv, melyet Smith is leírt Moronival való találkozásakor. Az idegen neve Orthon volt és ettől kezdve bizonyos időközönként találkoztak egymással, hogy Orthon és társai különböző tanításokat, utasításokat, filozófiát adjon át a férfinak. Ez a folyamat évekig tartott és Adamski könyvben publikálta őket. Olykor egy előadására akár 5 ezer ember is elment, a könyvek bestsellerek lettek és szinte vallási áhítattal hallgatták szavait. Érdekes, hogy akárcsak Smith, úgy Adamski is tanításokat kapott és olyan helyeken találkozott "angyalával", ahol mások nem pillanthatják meg őket, de néha az ismerősei is láttak ufókat, amikről Adamski beszélt.

Adamski találkozása Orthonnal és Smith találkozása Moronival

Hamarosan több ember is jelentkezett hasonló történettel. Howard Menger szintén az ötvenes években számolt be ilyen élményekről, ám állítása szerint már 1932-ben - amikor ő 10 éves múlt - is találkozott egy földönkívüli nővel, amikor egyedül volt. Ne feledjük, Smith is gyerekkorában látta első jelenését. Menger oly áhítattal írta le a nőt, mint Smith, amikor először találkozott Moronival:

"A valaha leggyönyörűbb nőt láttam magam előtt...a napfény megcsillant aranyló haján..szinte sugárzott és izzott a lénye. Öltözete síruhára emlékeztetett, mely áttetsző volt és ragyogó, nem volt rajta gomb vagy illesztés....bőre áttetsző törékeny, kamélia szerű, fehér."

A későbbi években, amikor már felnőtt férfi lett, felvették vele ismét a kapcsolatot és tanításokat adtak át neki ezek a földönkívüliek.

Adamski és Menger is beszámolt olyan fehéres-sárgás fényről, ami az idegenek repülőszerkezetéből érkezett, amiről Smith is írt a szobájában látottaknál, de ő úgy hitte, hogy az a fény a mennybe nyílik.

A harmadik férfi akit meg kell említenem az Orfeo Angelucci. Személyes találkozása egy lénnyel 1952-ben volt, de már előtte is többször tapasztalt jelenségeket: ismeretlen repülő tárgyat látott és hologrammot is. Ezeket akár több hónap, vagy év is elválaszthatta egymástól, mintha lassan készítették volna fel a találkozásra - akár a többieket. Amikor egyedül sétált hazafelé egy furcsa érzés kerítette hatalmába, mint a néhai a mormonistát az Atyával és Fiával való találkozáskor. Ez a furcsa érzés a többi találkozó előtt mindig hatalmába kerítette. Hirtelen szívélyes fogadtatás és melegség járta át, majd megszólította egy embernek kinéző teremtmény. Uniformist hordott és szintén gyönyörű férfinek tűnt - akárcsak Orthon- , egyaránt sugárzott, majd néha "villózott", nem volt teljesen fizikai az alakja.

A lény - akit elnevezett Neptunnak - tanításokat adott át Orfeónak és többször is találkoztak.Nem teljesen fizikai entitásoknak írta le őt és társait, noha olykor fizikailag is megérintette őket. Olyan volt, mintha "félanyagi" lények lettek volna, egy felsőbbrendű világ jövevényei. Bizonyos találkozások után pedig szörnyen nagy fáradságról számolt be, akárcsak Smith Moronival való találkozása után.

A későbbi évtizedekben is ilyen idegenekről számoltak be nem csak amerikaiak, hanem német és olasz területekről is, mint például Billy Meier és Eugenio Siragusa.

Modern találkozások vallásai

Bár bizonyos történetek hitelességét többen is megkérdőjelezték, egyesek  követőkre is leltek. Annyira, hogy valakik még vallást is alapítottak az átélt események után. Ilyen volt George King, aki megalapította az Aetherius Társaságot, miután telepatikusan felvették vele a kapcsolatot földönkívüli lények különböző világokból. A társaság ötvözte a teozófiát, a jógát, a buddhizmust és a kereszténységet is. Bár több kutató elutasítja az ilyen UFO-vallásokat, mégis King valamennyire hitelesnek számított, mert olykor előre megtudta mondani, hogy hol fognak megjelenni a repülő csészealjak. Az alapító 1997-ben meghalt, de a több ezres taglétszámú csoport továbbra is működik.

Egy másik UFO-vallás a Raelizmus, amit Claude Vorilhon francia férfi hozott létre. Claude fiatal korában igen sikeres volt: lemezszerződéseket kötött, tini popsztár volt, autóversenyző és sport újságíró saját kiadóval. Ám 1973-ban megváltozott élete, amikor este hazafelé vezetett autójával és az egyik vulkáni hegy lábánál egy ufó szállt le, majd ő kíváncsian odahajtott. A gépből egy emberszerű idegen lény lépett ki, aki utasítást adott neki, hogy terjessze szét a Földön az emberiség valódi származását és történelmét. A földönkívülivel Vorilhon többször is találkozott és folyamatosan publikálta az üzeneteket, amik sok támogatót és ellenséget is szereztek számára. A hívők szerint az idegeneket a régi korok emberei angyaloknak és isteneknek tekintették, s a korábbi látogatásaik a ma ismert nagy vallások kialakulásához vezettek. Ha ez a történet igaz, akkor egy évszázaddal előtte Moroni tényleg földönkívüli volt, akárcsak más vallások istenei és angyalai is azok lehettek.

Modern találkozás földönkívüli "angyalszerű" lényekkel

Észrevehető, hogy ezek a történetek mennyire hasonlítanak arra, amiről Joseph Smith számolt be.

A lények sugárzása, az őket kísérő érzelemtöltetek és reakciók azonossága, a kontaktus és a tanítások ekvivalense. Ha Smith tényleg az Atyával és egy angyalával találkozott, akkor miért nem adták oda neki rögtön a kész írást és tanításokat? Miért kellett "misztikus ketyeréket" kapnia és lefordítania a szöveget, és miért kellett évekig tanítani és beszélni vele előtte? Ez nem hiszem, hogy az Atyára és segítőire vallana, sokkal inkább egy lépésről lépésre, jól megtervezett, fokozatosan kibontakozó tudáscserére illik a földönkívüliek részéről.

Smith soha nem mondta, hogy angyalának szárnyai lettek volna. Egyszer csak megjelent előtte úgy, mint az ötvenes évek kapcsolattartói előtt a földönkívüliek. Érdekes momentum, hogy akárcsak Smith, úgy a modern közvetítők egy kisebb része is vallást alapított, igaz, ők kevesebb tagszámmal büszkélkedhetnek.

XX. századi aranylemezek

Olyan történetek is keringenek, amelyekben szintén aranylemezekről van szó.

1845-ben találták meg a Voree lemezeket Wisconsin közelében, amik a leírtak alapján Joseph Smith történetét igazolták volna. Megtalálója James Strang volt és szavahihetőségét több, nem mormon vallású ember is alátámasztotta. Strang 1856-ban meghalt és a lemezek eltűntek az 1900-as évek elején, máig nem tudni hová lettek. Juan Móricz, magyar származású férfi azt állította 1969-ben, hogy olyan aranynak tűnő lemezeket talált egy ecuadori barlangban, amire az emberi civilizáció eredete van felírva ismeretlen nyelven, amit ő részben megfejtett. A kincseket soha nem találták meg Mórciz halála után és máig is keresik őket különböző expedíciók. 1974-ben Izsáky László kutatásai során társaival Erdélybe sodródott, ahol sikerült felvennie a kapcsolatot idegen lényekkel - ők szintén hosszú szőke hajúak voltak, angyali kinézettel, mint a korábbi beszámolókban - , akik leszálltak a közelükbe. Egy dobozban aranylemezeket adtak át Izsákyéknak, ám a társalgást megszakították a román katonák. A securitate elkobozta a dobozt, benne a lemezekkel, és a férfiakat magukkal vitték. Valaki soha nem került elő, valakit megkínoztak, Izsákyt pedig elmegyógyintézetbe zárták. Hamarosan kiszabadult, megmenekült és szerencséjére voltak másolatai a lemezek ábráiról, amit később meg is fejtett. Amikor publikálni akarta eredményeit ellenállásba ütközött: nem hagyták neki, letartóztatták, folyamatosan zaklatták. A történetben több olyan momentum is van, ami nem túl nagy hitelt ad neki - itt most nem részletezném őket - ám érdekes, hogy Izsáky végül eltűnt, holléte máig ismeretlen.

Összesítés
Ebben az eléggé komplex témában nagyon sok egyezést találhatunk, ha jól átnézzük őket. Az angyalok talán tényleg földönkívüliek lehettek, csak az adott kor embere még másként hívta őket. Valakik a kereszténység terjeszkedése idején kerültek kapcsolatba velük, így azt gondolták, hogy az ég hírnökei és Isten szolgái. Míg mi, akik számtalan Föld típusú bolygót fedeztünk már fel és a világűrben is jártunk már, úgy gondoljuk, hogy ezek a lények földönkívüliek. Talán senkinek sincs igaza és egy magasabb dimenziójú lények csoportjáról beszélhetünk, akik nem is angyalok, de nem is földönkívüliek. A lényeg az, hogy hosszú évszázadokon, sőt évezredeken át sokan ugyanarról számoltak be. És ez nem lehet a véletlen műve...

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges a 1999. évi LXXVI. tv. 16. § szerint.

A blog posztjai, bejegyzéseinek linkjei megoszthatóak KÖZVETLEN módon.

Ókori és modern mítoszok a Holdról - az égi kísérőnk foglalt?

Égi kísérőnk, a Hold óriási szerepet töltött be az ókori kultúrákban. Hol az istenséget személyesítette meg, hol pedig azt vallották, hogy bizonyos istenek onnan érkeztek. Később, az idő előrehaladtával már tudományosabb szemmel is megvizsgálták. Egyes kultúrák ez alapján írtak és készítettek naptárjaikat és tartották ünnepeiket. De vajon lakott volt-e a Hold valaha? Vagy esetleg még most is az, csak eltitkolják előlünk?

A Hold

Holdbéli Istenek

Mint írtam, az ókori civilizációk számtalan istenséget imádtak és egyesek közülük a Holdról érkeztek, majd oda is tértek vissza. Hogy ezek mögött a paleoasztronautika elmélet ősi földönkívülieit kell-e értenünk és valóban léteztek-e, azt nem tudni, viszont tény, hogy ezeket a mítoszokat a modern ufó "mítoszokkal" és anomáliákkal összevetve rendkívül érdekes képet kapunk, de erről majd a későbbiekben.

A kínai mitológiában szerepel Chang-O vagy Chang'e istennő, aki a Holdon él. 

A legenda szerint ő és férje, Houyi fent éltek a többi istennel a mennyekben, akik halhatatlanok voltak. A Jáde császár tíz fia ráunt unalmas mindennapi teendőjükre és az égbolton vadul rakoncátlankodtak, és erejükkel elkezdték megperzselni a Földet. Mikor apjuk leparancsolta őket, azok nem hallgattak rá, így a császár kénytelen volt hívatni Houyhit, hogy tanítsa móresre a fiúkat. Azonban Houyi elvetette a sulykot, mert meglátta a Földön a megpörkölődött embereket és a tíz fiúból kilencet lenyilazott mérgében. A császár annyira mérges volt, hogy az íjászt és feleségét, Chang-O-t megfosztotta hallhatatlanságuktól és kiűzette őket a mennyekből a Földre. Chang-O nagyon nyomorúságosan érezte magát hogy halandó lett, ezért férje felkerekedett, hogy megszerezze a halhatatlanság tablettáját, amit végül Xi Wangmu istennőtől kapott meg. Houyi hazavitte egy kis dobozban, és megtiltotta feleségének, hogy kinyissa azt, amíg haza nem ér. Ám Chang-O-n győzött a kíváncsiság és egy idő után felnyitotta a dobozt, megtalálva benne a tablettákat. Ekkor ért haza Houyi és szörnyen dühös volt a feleségére, amiért nem hallgatott rá és a vita közben véletlenül a nő lenyelte az egész pirulát. Ennek hatására lebegni kezdett! Fel, egészen a Holdra és a nyilas istennek nem volt szíve lelőni asszonyát, ezért Chang-O hazája a Hold lett.

Chang-O istennő

A legenda másik verziója szerint Chang-O a Jáde császárnál dolgozik a mennyekben, ahol halhatatlanok és tündérek élnek. Egy nap azonban véletlenül eltört egy értékes porcelánt, amiért a császár száműzte őt a Földre, ahol a hétköznapi emberek éltek és így nem tudott visszatérni a mennyekbe. Chang-O átalakítja(?!) magát egy átlagos földművelő család egyik sarjává, majd a későbbiekben találkozik Houyival, akivel egy idő után összeházasodnak. A történet folytatása szinte ugyanaz: megkeresik a hallhatatlanság elixírjét, amit aztán Chang-O lenyel és felúszott az égbe, a Holdra, hogy ott éljen. Érdekességként megjegyezném, hogy Chang-O volt a névadója a kétezres évek kínai Hold-kutatási programjának, a CLEP-nek.

Egy másik Hold-isten az azték Tecciztecatl volt, aki szintén égi kísérőnkön élt. Neve annyit jelent, hogy "Régi Hold Ember". Az aztékok úgy gondolták, hogy ők a Napistenek generációjában élnek, akik az univerzumot uralják. A különböző generációk más-más korszakban éltek, és mindet más pusztította el pl.tüzes eső, viharok, özönvíz(!) és ebben a korszakban élt Tecciztecatl is közöttük.

Az egyiptomiaknál Thot ismeretes, mint a  Hold ura és az írás, a tudományok istene. Helye van az égi napbárkában, Ré égben úszó hajójában és ő a "Világ Rendjének" őrzője. Talán az égben repkedő bárka egy űrhajó volt?

Az ausztrál Mandjindja mitológiában megtalálható Kidili, aki egy "holdember" volt és megpróbálta megerőszakolni a nőket a Földön. Akaratlanul is eszembe jut a Bibliából, az Ószövetségből az Istenek fiai, akik emberekkel, nőkkel folytattak szexuális viszonyokat: "Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak." 1Móz 6,4.

Azonban Kidili, hasonlóan a skandináv istenekhez, nem halhatatlan! Ugyanis a tetteiért egy csatában két hüllő-férfi (reptilián?) - kiknek neve Wati-kutjara - megölték őt egy mágikus bumeránggal.

A hinduizmusban szerepel Chandra holdisten, aki fiatal, szép és igazságos és minden este a szekerét huzatja az égen.

Az egyik legrégebbi Hold istenség a japán Tsukuyomi "no Mikoto" és mint neve is jelzi férfi volt. Miután megmászta a "mennyei létrát" az égben élt testvérével, Amaterasuval a Holdra jut. A japán császárok úgy gondolták, hogy ők ezen égi isteneknek leszármazottjai, akik egyébként megalapították az ősi Japán területeit. A királyi vérvonalban tehát istenek vére is csörgedezett. ( Itt említhetnénk meg a minden kultúrában előforduló félisteneket és kultúrhéroszokat.)

Tsukuyomi alászáll a Földre

Proto sci-fi Japánból

Létezik egy X.századi Japán népmese, ami akár egy modern sci-finek is megfeleltethető lenne! Hogy az írója csak kitalálta-e vagy a valóságból ihlette azt nem tudni, de témánk szempontjából nagyon is érdekes. A történetet "Taketori Monogatari" néven ismerik, ami magyarul azt jelenti, hogy "A bambuszvágó öregember története".  Még a Heian-korszakban (794-1185) jegyezték le, vagyis a japán folklór egyik legkorábban leírt eleme, s mivel ilyen korai, örülhetünk, hogy egyáltalán fennmaradt. A történet nagy vonalakban és röviden a következő: Egy napon a bambuszgyűjtő öregember egy kislányt talált egy ragyogó bambusznádban, akit hazavitt és feleségével együtt felnevelték. A lányt elnevezték "Nayotake no Kaguya hime"-nek vagyis a Hajlékony nád tündöklő hercegnőjének. Ahogy egyre jobban felcseperedett Kaguya, annál gyönyörűbb lett és fiatal nővé érett. Nem is tudták szülei titokban tartani létezését és azon nyomban híre ment szépségének. Hamarosan kérők érkeztek hozzá, ám a lány hallani sem akart róluk. A legtöbben feladták a várakozást, de még páran így is ott maradtak a szülők háza előtt. A leány próba elé állította őket és különböző dolgokat kellett megszerezniük. Akinek sikerül a feladat végrehajtása, annak adja oda a kezét. De a kérők csalárd módszerekhez folyamodnak és a végén mind elbuknak. Hamarosan a császárnak is megtetszik Kaguya, akit szintén visszautasít, de kapcsolatban maradnak és levelezni kezdenek egymással. Elmondja neki, hogy egyre bánatosabb és hamarosan érte fognak jönni a Holdról, hogy visszavigyék őt, ugyanis onnan származik, az ottani "Tsuki no Miyako"-ból, a fővárosból. A szülei is megtudják végül miért is nézi könnyes szemmel az égi kísérőt az éjszakák folyamán a lányuk. A császár azonban nem akarja, hogy a lány elmenjen és megpróbálja megakadályozni, ám még a hadserege sem tudja legyőzni a holdról jövő embereket. Így végül Kaguya hime elhagyja földi otthonát. 

Kaguya hazamegy a holdlakókkal az égi hintóval

 Két verzió is van arra, hogy miért került a Földre Kaguya: az egyik verzió szerint büntetésből, míg a másik szerint viszont biztonságból, ugyanis az Égben háborúk dúltak.

Egy napon azonban Kaguya visszatért: a császár tudomást szerzett erről és őröket állított a háza köré, hogy megvédje magát a holdi emberektől. Ám a "mennyei lények" nagykövetsége egy furcsa fénnyel elvakították az embereket és sikerült bejutniuk az épületbe. A lány bejelentette, hogy sok mindenkit szeretett a Földön, de kénytelen volt visszatérni igazi hazájába. Bocsánatkérő üzenetet írt a császárnak és szüleinek, emlékül pedig szülei egyik köntösét vitte magával.

Vajon ez tényleg csak egy sci-fi a X.századból vagy megtörtént eseményt dolgoz fel? Szinte fantasztikus a holdbéli emberek tudása, akiket a hadsereg sem tudja legyőzni és még égbe szálló hintón is közlekednek. Ráadásul a katonákat egy különös fénnyel kábítják el és Kaguya is mindvégig tisztában volt nem Földi származásával.

Kontaktok kapcsolata a földönkívüliekkel

Ugorjunk egy nagyot az időben és elérkeztünk az 1940-es és '50-es évek UFO jelenségeihez. Az ötvenes években feltűntek olyan emberek, akik azt állították, hogy kapcsolatba kerültek az UFO járművek utasaival, akik földönkívülinek mondták magukat. Bár a történetek nagyon fantasztikusak voltak, szinte hihetetlenek, mégis bőven akadtak támogatójuk és akik elhitték őket. Az egyik leghíresebb ilyen kontakt a lengyel származású, de Amerikában élő George Adamski (1891-1965) volt. 1946-ban barátaival a Palomar Gardensben éppen a meteoresőt figyelték, amikor egy szivar alakú űrhajót vettek észre. Egy évvel később szintén meglátta az égbolton és sikerült is neki lefotóznia teleszkópjával. 1950-ben hat ismeretlen eredetű repülő tárgyat látott a Hold előtt elrepülni, amit szintén sikerült lefotóznia. Később több fényjelenségnek is szemtanúja volt szintén a Hold körül. De a java csak ezután jött: nem hiába látott annyi különös jelenséget Adamski, ugyanis 1952-ben kapcsolatba lépett vele a sivatagban egy Orthon nevű földönkívüli, ahová jó pár barátja is elkísérte. Kiderült, hogy egy kiválasztott, akinek el kell juttatnia az idegenek üzeneteit a Föld népének. Ám Adamskinak mást is megmutattak: az űrhajók belsejét és kivitték az űrbe is, a Hold felé! Adamski a Hold túlsó oldalát teljesen másmilyennek írta le, mint amilyennek ma ismerjük. Szerinte növények is vannak ott, valamint idegen bázisok és épületek. Bőven lehetne felsorakoztatni pro-és kontra érveket, hogy a történet miért lehetne igaz és miért nem. De ha igaz, akkor abból két dolog derül ki: a Hold nem olyan, mint ahogy az emberiség megismerte és a később megalakult NASA is hazudott. Megtehettek-e ilyet? Erről majd később..

George Adamski és Howard Menger

 Más kontaktok is beszámoltak hasonló tapasztalatokról: Howard Menger (1922-2009) még gyerekkorában találkozott egy idegen lénnyel, aki teljesen emberszerű volt, akárcsak az ókori istenek. A második háború után ismét felkeresték és őt is elvitték egy galaktikus utazásra, ami a Holdat is érintette. 1959-ben számolt be tapasztalatairól. Azonban miután a NASA megalakult 1958-ban és elérte a Holdat műholdjaival, ezek a kontaktok hiteltelenné váltak, mert a szervezet teljesen más képet festett le az égitestről, mint ahogy  a kapcsolattartók bemutatták. Az ufológusok nagy része elpártolt tőlük és már nem foglalkoztak velük. Minden esetre nagyon súlyos dolog lenne abba belegondolni, hogy ezek az egyszerű emberek megelőzték az első űrhajósokat amennyiben igazak a történeteik.

Adamski Hold-anomália fotói

 A NASA katalógusa a Hold-anomáliákról
1958. október 1.-én megalapították a NASA-t, azaz a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalt az Amerikai Egyesült Államokban, hogy a végtelen űrt kutassák. Az UFO jelenségek földönkívüli eredetét ők sem ismerték el (akárcsak a kormányok), azonban kiadtak egy időrendbe szedett, kronológiai katalógust a Hold körül észlelt furcsaságokról, fényjelenségekről, felvillanásokról, egyszóval: az anomáliákról. A címe a következő: "Nasa Technical Report Nasa Tr R-277 Chronological Catalog of Reported Lunar Events From 1540 to 1966", ugyanis az első feljegyzett jelenség a könyvben 1540-re nyúlik vissza, az utolsó pedig 1966-os. A legtöbbet egyszerű gázokkal, tévedésekkel, vadludakkal(!), elektrosztatikus jelenségekkel és vulkáni tevékenységekkel próbálták magyarázni és utóbbi főleg azért is furcsa, mert az utolsó vulkanikus tevékenység a Holdon 1,2 millió évvel ezelőtt történt és ezzel ellentmondásba is keverednek saját magukkal. Valamely megfigyelést tényleg meglehet így is magyarázni, de így is sok kérdőjel maradt még. A kiadvány elolvasható online a következő linken: - LINK -.

A NASA katalógusa

 Az érdekessége ennek a könyvnek, hogy számtalan csillagász jelentése is szerepel benne, szóval még csak azt sem lehet mondani, hogy csakis laikusok láttak furcsaságokat, hanem szakmabéliek is. Ha valaki azonban megkérdőjelezi ezen tudósok jegyzeteit, akkor mégis mi alapján fogadhatjuk el a többi megfigyelésüket? Az idő előrehaladtával azt hihetnénk, hogy ezek a jelenségek megritkultak, hála az egyre jobb és korhűbb eszközöknek, amik kizárják a tévedéseket és alaposabbá teszik a megfigyeléseket, de ez korán sincs így. Bár a könyv csak 1966-os észlelésekig tart, a mai napig is vannak különböző anomáliás észlelések.

Soroljunk fel most pár ilyen megfigyelést, de majdnem minden évben történt valami (év, hely, látottak, megfigyelő neve):

-1540: Calippus régió, csillagszerű fény a sötét oldalon (Worms)

-1587: Sötét oldal, számos fényes pont volt megfigyelhető, amit többen is észleltek

-1671: Pitatus kráter, kicsi fehéres "felhő" (D. Cassin)

-1672: Mare Crisium, ködös megjelenés  (D. Cassini)

-1673: Pitatus kráter, Fehér folt észlelése (D. Cassini)

-1706: Három csillogó foltot vettek észre

-1715: "Villám" észlelése. A magyarázat akkor az volt, hogy vihar van (Louville)

-1772: "Fényes diszk, ami háttérbe szorította a Holdat (Beccaria)

-1774: Mare Crisium, Négy ragyogó folt, amik különösen viselkedtek (Eysenhard)

-1778: Mozgó világító "parázs" a Holdfogyatkozás közben (Messier)

-1789: Aristarchus kráter, brilliáns foltok a kráter mellett, fénylő foltok a sötét oldalon (Bode)

-1794: fénylő foltok megjelenése a Hold sötét oldalán (Stretton)

-1836: Messier, két furcsa fénylő vonal, amik fénylő pontokat takartak (Franz von Gruithuisen)

-1847: Óriási fénylő folt a sötét oldalon (Chevalier)

-1871: Plato kráter, fényes csík a Hold felületén, míg a kráterben látszott az árnyéka (Neison Elger)

-1873: Kant kráter, Világító lilás gőzök (Trouvelot)

-1877: Plato kráter, fényes csík a kráterban, hajnali fél háromkor tűnt el (Gray)

-1889: Plato B és D, extrém fényes foltok (Evon Lade)

-1904: Plato kráter, ragyogó ködös objektum (Pickering)

-1913: piros pont a Hold déli oldalánál (Maw)

-1915: Littrow, hét darab rendezett folt

-1936: Eratosthenes, Sok fénylő folt a kráterben, amelyeket Martz megtalált és Johnson lerajzolta a pozíciójukat (Haas)

-1955: Posidonius kráter, rövid tartamú fehér felvillanás (Wykes)

-1963: Aristarchus kráter, színváltoztató, piros-narancs foltok (Barr Greenachre)

-1967: SE a Ross környékén: 80 km/órás sebességű fénylő terület(?) az SSE felé (Harris)

Ebből a rövidke, töredéknyi felsorolásból is láthatjuk, hogy a Hold mindig is "aktív" volt és valami nem teljesen magyarázható dolog történik körülötte. Ezt megerősítik az űrhajós és a NASA-nál dolgozó emberek beismerései...

Asztronauták UFO észlelései és a NASA titkai

Az űrkutatással megkezdődtek a holdra szállási programok is és 1969.július 20.-án az ember a Holdra tette a lábát az Apollo-program keretein belül. Az Apollo-11 tagja volt Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin Buzz Aldrin is. Már az utazás során észleltek furcsa jelenségeket: két UFO követte az űrhajót, amelyeket Aldrin le is fotózott és csak hat évvel később, 1975-ben hozta nyilvánosságra a Modern People magazin. 2005-ben egy dokumentumfilm keretein belül Buzz megerősítette a történteket: azonosítatlan repülő tárgyakat láttak. Persze ezt jelentették a rádión és a NASA azt mondta, hogy a levált űrhajó paneleket látják. Később már úgy tálalták a történteket, hogy Buzz sosem mondta, hogy ez idegen űrhajó lenne, ám mikor újra arra kérték, hogy nyilatkozzon, ezt nem tette meg és nem tisztázta a dolgokat.

Tett még egy érdekes kijelentést, ám az nem a Holddal kapcsolatos: "A Phoboszon, a Mars holdján van egy Monolith a felvételek alapján, amit meg kellene vizsgálni. Vajon ki tette oda?"

Aldrin által készített felvételek az UFO-ról

Hamarosan más programokon belül is tapasztaltak UFO észleléseket az űrben és a Hold körül, ezek közé tartozott a Gemini 4 és a Gemini 7 is.

Gordon Cooper a Gemini-5 program részvevője biztos volt benne, hogy a jelenség földönkívüli.

"Úgy gondolom, hogy ezek a járművek földöntúliak a legénységükkel együtt. A legtöbb űrhajós nem volt hajlandó beszélni az UFO-król." - mondta. Szemtanúja volt egy repülő csészealj leszállásának, de nem az űrben, hanem itt a Földön. 1957-ben egy kaliforniai repülő teszt alkalmával a helyszínen leszállt egy korong alakú tárgy, amit profi filmesek rögzítettek is. A negatívokat még megtudta nézni, de a filmet hamarosan tovább kellett küldeni a Pentagonnak. Soha többé nem kapták vissza. Később Truman elnökkel és az ENSZ nagykövetével is beszélt erről. Haláláig kitartott állításai mellett és hogy a kormány szándékosan félresöpri a jelenséget.

Maurice Chatalain az Apollo program távközléséért felelős mérnök azt állította, hogy az összes Gemini és Apollo küldetés során felbukkantak az UFO-k, amik nagy érdeklődést mutattak az első világűrben tett próbálkozásainkkal kapcsolatban. Erre léteznek bizonyítékok: hangfelvételek, fényképek és filmek is, de a NASA a közvéleménnyel ezeket nem ismertette meg és az asztronautáknak is elrendelte a titoktartást. Talán ezért nem beszélt a későbbiekben már Buzz Aldrin sem? Chatalain állítása szerint attól tartottak, hogy tömeghisztéria törne ki, ha ezt mind elmondanák a nagyközönségnek. Egyesek szerint Armstrong is látott UFO-kat a Holdra szálláskor a kráterek körül, de halálosan megfenyegették, hogy ne merjen beszélni róla.

Sajnos sok hamis, hoax és téves interjú, valamint fotó is kering az észlelésekről az interneten, amik csak elbizonytalanítják az embert. Bizonyos tanulmányok szerint valamennyi oxigén is lélegezhető lenne a Holdon, ha nem is úgy, mint itt a Földön. Egyesek arról is megvannak győződve, hogy a Hold nem minden területe "szürke" porból áll, hanem a felszín színes, de a képeket átretusálják, hogy azt a hatást keltsék, hogy ez egy halott égitest. Mások pedig mesterséges alakzatokat és épületeket vélnek felfedezni bizonyos fotókon. Tökéletes példa erre a Lunar Orbiter-3 holdszputnyik fotói is, amit 1967-ben küldtek útjára. Az egyik hivatalos fotó a galériából a következő linken található meg teljes felbontásban: - LINK -

Ha ránagyítunk a fotóra - ami a Hold sötét oldalán készült - könnyen észrevehetünk egy mesterséges alakzatnak tűnő tornyot, ami kimagaslik a felszínről és még az árnyéka is látszik, amint rávetül a talajra. A nagyításoknak és forgatásoknak hála erről tényleg meggyőződhetünk, hogy az állítás igaznak tűnik.

Talán bázisok rejtőznek a Hold sötét oldalán? Vagy a kráterekben és a felszín alatt? Ha a földönkívüliek távolról látogatnak bennünket, akkor érdemes lenne kialakítaniuk a Föld közelében egy állandó bázist és erre a legmegfelelőbb hely a Holdunk lenne.

A torony a Hold sötét oldalán

 

De vajon mi lehet az igazság? Tegyük fel, hogyha a NASA tényleg talált volna fejlett földönkívüli életformát vagy legalábbis észlelte volna őket, akkor elmondták volna nekünk? Nos, nem biztos, ugyanis az 1958. július 29.-én megfogalmazott űrtörvény szerint, abban is a 102.-es paragrafusában ez áll:

„A NASA kötelessége minden katonai értékkel vagy jelentőséggel bíró felfedezést a nemzetvédelemmel közvetlen kapcsolatban álló kormányszervek számára hozzáférhetővé tenni. A NASA vezetője a hivatal gyakorlása közben szerzett információit e törvény hatálya alatt köteles hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára, kivéve ha az információ visszatartását szövetségi rendelet tiltja, és ha az információt nemzetvédelmi szempontok alapján titkosnak nyilvánítják.”

A NASA-nak tehát „kötelessége” bizonyos információk visszatartása. Olyan információké, amelyekről nem a tudósok, csillagászok döntik el, hogy a nyilvánosságra tartoznak-e vagy sem, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) bürokratái. Tehát ha a földönkívülieket veszélyesnek gondolják, akkor arról nem kötelesek beszámolni az amerikai állampolgároknak.

Összegzés

A Hold tehát talán mindig is lakott égitest volt valamilyen szinten. Onnan is érkeztek az ókori istenségek egy része, majd vissza is tértek. A középkortól kezdődően már rengeteg anomáliát feljegyzeteltek napjainkig, amit csak az 1950-es évek kontaktáinak beszámolói tetőztek meg. Az űrhajózás kezdete után pedig asztronauták szólaltak fel, hogy különös jelenségeknek voltak szemtanúi, de a kormány visszatartja az információkat.

Az egész emberiség történelmét végigkísérik a Holdról szőtt mítoszok - amik akár igazak is lehetnek.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges a 1999. évi LXXVI. tv. 16. § szerint.

Az írások saját szerzemények, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

Középkori lények és ufonauták kapcsolata

Tündérek és ufók

Banshee, Finn, Fairy, Pixie, Kelpie, - és még sorolhatnánk. Mind-mind különböző megnevezések a tündérekre. Megemlíthetnénk még a koboldokat és a törpéket is. De honnan származnak ezek a csodás lények? Honnan ered a nevük? Ezeket biztosra senki sem tudja, csak azt, hogy a világon mindenhol ismertek voltak, nem csak Angliában és Írországban, ahol a leggyakoribbak az ezen lényekről szóló mesék és legendák. Felbukkannak a franciáknál, germánoknál, szerbeknél, horvátoknál, bolgároknál és a magyaroknál is. Szinte minden népnél megvan a maguk kinézete és formája. És hogy mi közük van a tündéreknek a modern földönkívüliekhez? Lehetséges, hogy nagyon is sok!

A tündérek és hasonló szerzetek virágkorukat a középkorban élték, ekkor bukkantak fel először a krónikákban, különféle írásokban és feljegyzésekben. Természetesen volt már szó különféle természetfeletti lényekről az ókorban is, amikkel kapcsolatba hozhatóak a tündérek, manók és istenségek, mint például Ishtar a babilóniaiaknál - más néven Innana -, akit szárnyakkal ábrázoltak és a szex, szerelem istennője volt. Ilyen "csábító" lények tele vannak a mítoszokkal és legendákkal. Ott van Zeusz, aki néha embereket rabolt el. A paleoasztronautika alaptétele, hogy bizonyos istenségek földönkívüliek lehettek.

Térjünk vissza a középkorba: a közhiedelemmel ellentétben, nem csak piciny testű és szárnyakkal rendelkező tündérekről olvashatunk a feljegyzésekben, hanem ember nagyságú és fizikai testtel rendelkező lényekről is, akik kapcsolatot teremtettek az emberrel. Ilyen találkozásokról elég nagy számban olvashatunk a középkori iratok között egészen a 18.század végéig, majd egyszer csak a tündérek és hasonló lények csak nagyon ritkán jelentek meg, aztán egyszer csak végleg eltűntek a színről. De mi történhetett?

Dimenziók közt tengődő tündérek az ablaknál

Helyettük új(?) teremtények jelentek meg az emberiség történelmében: az ufonauták, földönkívüliek. Már az 1800-as években számoltak be különféle repülő objektumokról az égen, amikor még az ember nem talált fel repülésre alkalmas gépeket, majd az évtizedek múlásával egyre több ismeretlen objektumot figyeltek meg az égbolton, hiába ismertük jobban és kémleltük az eget. Aztán feltűntek az ismeretlen helyről érkező gépek utasai: modern szóhasználatban az ufonauták. Több feltételezés is napvilágot látott, miszerint másik bolygóról érkeztek - máig ez a legelterjedtebb elmélet róluk - , vagy pedig egy párhuzamos világból. Hamarosan egyre több elképesztőbb történet és beszámoló látott napvilágot az ufó-kutatás terén; egyesekkel baráti kapcsolatot teremtettek az idegenek, másokat elraboltak és kísérleteztek velük, míg valakivel szexuális aktust is folytattak. Nos, itt jön képbe a tündérek és az ufonautákkal kapcsolatos párhuzam!

A középkori lények és a modern ufonauták külső megjelenése

A modern ufó-észleléseknél jó pár fajról adnak leírást, de kettőről kiemelkedően sokat: a kis szürkékről és a magas szőkékről. A kis szürkék általában 110-140 cm magasak, nagy szemeik vannak és testük vékony, szürke színű. A magas szőkék pedig szinte Adonisz külsejűek, ragyogó fehér bőrrel és szép, hosszú szőke hajjal, valamint androgün arcukkal azonnal magukra csábítják az eltérített ember tekintetét. Öltözékük legtöbbször testhezálló overáll, néha övvel a deréknál átkötve. Ha áttanulmányozzuk a középkori lényekről szóló feljegyzéseket erős külső hasonlóságokat fogunk felfedezni köztük és az állítólagos földönkívüliek között. A közepes és apróbb termetű tündéreket nagyjából ugyanilyen magasságúnak írják le, de talán még ide sorolhatók a koboldok és tündérek is, akinek a ruhája pontosan megegyezik az ufonautákkal a testhez simuló öltözékkel és az övvel együtt.

Egy 1970-as évekbeli földönkívüli észlelésének szemtanúi rajza. A középkori lények is ilyen ruhát viseltek

Mindkét lény feje "túlméretezett". Véletlen lenne? Nem hiszem. A magas szőkék pedig azokhoz a tündérfélékhez hasonlóak, akik az emberekkel teremtettek szoros kapcsolatot, házasodtak velük, majd esetleg háltak is egymással. Szintén gyönyörű külsejük van, hosszú hajjal és mesebeli arccal.  Itt tehát ismét visszaköszön a szexualitás a két faj között, ami nem lehet véletlen egybeesés. Sok ilyen tündért azonban nem ábrázoltak szárnyakkal - de a modern rajzoknak és gyerek meséknek hála ez ragadt meg a köztudatban - egyszerű emberi külsejűek voltak, pusztán "természetfeletti" kisugárzásuk volt. Az is lehetséges, hogy még a Bibliában felbukkanó angyalokat is ide sorolhatjuk, ugyanis csak a templomos ábrázolásokon tűnnek fel szárnyakkal, a Biblia és apokrif iratok pedig sosem említik, hogy ezek az égi lények rendelkeztek volna velük. Lehetséges, hogy nem azért ábrázolták őket szárnyakkal,mert valóban volt nekik, hanem mert repülni tudtak?

A modern magas szőke földönkívüliek, a középkori adonisz tündérek és az angyalok külsejének hasonlósága meglepő

Az emberek kapcsolata a titokzatos lényekkel

A tündérek rendszeresen kapcsolatot teremtettek az emberekkel a középkorban. Nagyon sok történet maradt fent, ami megragadta az írók fantáziáját is és számtalan mesét, regényt vagy musicalt írtak ezzel kapcsolatban. Minket azonban a valódi történetek érdekelnek, amikből kiderül, hogy nem egyszer a tündérek saját világukba ragadták el az embert. A világuk Tündérország néven köszön vissza, ahol a lakók sokszor csak akkor engedik be a látogatót, ha összeházasodik a tündérrel. A házasság legtöbbször női tündér és emberférfi között alakul ki. Az érdekessége ennek az "országnak", hogy az idő teljesen másképp telik, mint az emberek világában. Voltak történetek, amikor az emberek arról számoltak be, hogy haza akartak térni a tündérek világából, ami sikerült is, csak hogy a saját világukban már sokkal több idő telt el - akár 100 év is -, mint amennyit a másik világban érzékeltek. Ezt idődilatációnak nevezik, ami megfigyelhető az űrhajózáskor és a modern ufó beszámolókban is. A középkor embere ezt nem ismerhette! Tételezzük fel, hogy elrabolnak minket az idegenek és űrhajójukkal kivisznek minket az űrbe huzamosabb időre, akkor a Földön sokkal több idő telik el, mint az űrben, mert odakint lassabban telik az idő. Ha egy órát is viszünk magunkkal és másodpercre pontosan elindítunk vele egy másikat, amit a Földön hagyunk, akkor a visszatérésünkkor nem fog megegyezni az órán lévő eltelt idő. Korunkban számtalan elrabolt arról számol be, hogy míg ő a repülő csészealj fedélzetén azt érezte, hogy csak pár órát töltött ott, addig a Földön akár több nap is eltelt, míg vissza nem hozták az idegenek. A tündértörténetekben akkor is visszaköszön ez a jelenség, ha valakit becsábítanak az úgynevezett "tündérkörbe", amin keresztül Tündérországba jutnak. A tündérkör hol kőből van kirakva, hol pedig a fűben, mezőkön alakítják ki a mintáját. Talán nem lesz meglepő, hogy a kör szinte tökéletes mása a modern gabonaköröknek, amiket hozzá kötnek az ufójelenséghez.



Tündérkör, középkori fametszet

Térjünk vissza a két faj szexuális kapcsolatához: nemcsak a magas szőke földönkívüliek, de a tündérek is háltak emberekkel. Ezekből utódok születtek, amiket a középkori emberek csak tündérfattyaknak neveztek, míg modern korunkban hibrideknek hívják őket. Az utódok leírása is tökéletesen egyezik, ugyanis azok sokszor véznák, gyenge fizikumúak, kopaszak és csúnyák. Ha egy ember hált egy tündérrel, akkor annak hamarosan meg kellett látogatnia a fattyát Tündérországban. Érthetetlen módon a szülők azonnal felismerik gyermeküket, az érzékük megsúgja, hogy melyik az övék. Foglalkozni kell vele, dajkálni és néha szoptatni is. Szóról szóra ez köszön vissza a XXI. században is az elrablásos eseteknél. Spermamintát vesznek a földönkívüliek a férfitől vagy esetleg közösülésre kényszerítik. A nőket teherbe ejtik valamilyen módon, amit az eltérített ki is hord, vagy egy bizonyos hónap után a magzat eltűnik a hasából és nem tudja megmagyarázni hova lett. Ezután eltelik pár hónap és az idegenek visszajönnek a személyért, majd ismét felviszik az űrhajóra. Itt elmondják neki, hogy gyermeke született, akit meg kell tekintenie és végül odavezetik hozzá. Ekkor dajkálnia és foglalkoznia kell vele, amitől a hibrid megnyugszik. Fennmaradt az utókorra olyan feljegyzés is a középkorból, hogy a tündérek emberi csecsemőket loptak el és helyükbe fattyaikat helyezték el, mindezt éjjel, így az elképedt szülő reggelre csak gyermeke hűlt helyét találta, míg helyette a csúnya emberinek nem mondható lény hevert a mózeskosárban. Szerencsére ilyen cserebere nem történik mostanában, azonban az űrhajón megtekintett hibrideket sosem vihette haza a másik fél. Vajon mit akarhatnak ezzel elérni? Olyan ez, mintha valamiféle génmanipulációs kísérlet folyna és a két fajt szeretnék keresztezni, hogy egy újat és tökéleteset hozzanak létre, azonban a kísérlet nem sikerül túl jól, mert az utódok abnormálisak és torzszülöttek.
Személy szerint úgy gondolom, hogy sok esetben nem történik közösülés a másik fajjal hanem valamilyen speciális eszközzel kényszerű ejakulációra kerül sor, hogy spermát nyerjenek ki, majd hamis emlékképeket táplálnak be az illető fejébe, hogy azt higgye közösült valakivel.
Egy másik középkori lény a succubus, ami akkoriban démonnak számított és szexuális kapcsolatot létesített az emberrel. Manapság úgy magyarázzák, hogy csak a korai magömlést jelenítették meg vele, de nagyban hasonlít a földönkívüli szexuális kapcsolatokra is.

Tündérfatty kicserélése, gyermekek elrablása (középkori fametszet)

Egyébként a modern idegen elrablások színhelyei is megegyeznek a középkori tündér elrablásokkal. Az elrabolt vagy éjszaka találkozik az idegen lényekkel a házában, vagy pedig kietlen helyeken, erdősségekben, erdős és elhagyatott utakon.

Az egyik legfontosabb motívuma ezeknek a történeteknek a kiesett, elveszett idő. Számtalan modern ufó elrabolt arról számol be, hogy nem tud elszámolni órákkal és nem emlékszik semmire. Az egyik leghíresebb ilyen eset a Barney és Betty Hill elrablása, ami 1961-ben történt. Épp hazafelé tartottak autójukkal egy elhagyatott autóúton, amikor egy ufót vettek észre az égbolton. Kicsivel később ez már leszállt eléjük, majd megtörtént a házaspár elrablása. Egy középkorból származó walesi népmese, aminek szereplői Rhys és Llewellyn, azt mondja el, hogy a két férfi épp hazafelé tartott a munkából amikor Rhys meghallott egy édes dallamot - amit akkoriban tündérekhez kötöttek - és úgy döntött megkeresi a forrását. Ám Llewellyn úgy találta, hogy inkább hazamegy. Azonban hónapok teltek el, és Rhys nem került elő, így barátja, Llewellyn végül úgy döntött, hogy felkeresi a helyszínt ahol eltűnt. Meg is találta a férfit egy tündérkörben állva. Rhyms feleszmélt és azt érzékelte, hogy csak 5 percig tartózkodott a körben, hiába mondta barátja hogy már hónapok óta keresték.

Ezekhez az elrablásokhoz hozzákapcsolódnak még a fennmaradt, megmagyarázhatatlan nyomok a testen. Háromszögek, körök és különös foltok. A Hill házaspár és még sok elrabolt is tapasztalt ilyet magán, míg a tündér folklórban is megtalálható ez "tündér heg" (fairy bruising) néven.

A technológiailag fejlett tündérek

Hogy a földönkívüliek hogyan jönnek el ide hozzánk azt biztosra senki sem tudja. Ha más planétákról érkeznek, akkor minden bizonnyal fejlettebbek az embernél, mert nekünk huzamosabb ideig tartana eljutni egy másik bolygóra, így tehát olyan technológiát használnak, amit mi még nem ismerünk.  Az ufológusok többsége erősen kételkedik abban, hogy akár több évig vándorolnának, csak hogy eljussanak a Földünkre. Egyesek felvetették, hogy féreglyukakon keresztül érkeznek, így lerövidítik a távolságot két pont között és az utazás idejét így jelentősen lecsökkentik. Mások úgy gondolják, hogy nem a világűrből érkeznek, hanem egy másik dimenzióból, egy másik térből, egy multiverzumból, így nekik "csak" a dimenziók közti "falakat" kell áthidalniuk, tehát itt élnek velünk együtt, csak mi nem látjuk őket, mert egy másik létsíkon vannak. Lehet, hogy ez a másik tér nem más, mint "Tündérország"? A középkori ember számára a tündérek néha láthatatlanná tudtak válni és egy másik síkon rejtőztek el, éteri lények voltak. És ismét itt kereszteződnek a tündérek és az ufonauták útjai. A középkor tündére kénye-kedve szerint járkálhatott az emberek házaiban és rabolhatta el őket saját országába, ugyanis átlebegtek a falon, nem volt fizikai akadály előttük. A földönkívüliek általában éjszaka ragadják el az eltérítettet, legtöbbször otthonából és mindig leküzdik a fal akadályait, hiába van zárva az ajtó és az ablak is. Hogy hogyan csinálják az egyelőre az emberek számára felfoghatatlan, minden esetre nem ez az egyetlen technológiai (?) vívmányuk.

Éjszakai tündér elrablás ábrázolása egy festményen

Érthető okokból az ember nem szeretné, ha elrabolnák az idegenek, mert elkapja az ismeretlentől való félelem és rettegés. Őket ez azonban mégsem érdekli és hogy a kiszemelt személy ne tudjon ellenállni lebénítják, blokkolják valamilyen módon vagy a tudatukra hatnak ismeretlen pszichológiai módszerrel és megnyugtatják, de sok beszámolóban ismeretlen eszközt vetnek be, aminek sokszor pálcaszerű kinézete van és egy fajta abból jövő sugárral bénítják le az embert. Csodálatos módon a középkori krónikák lapjain ezt olvashatjuk vissza, itt ezeket a fegyvereket "tündérsugárnak" vagy "tündérlövedéknek" hívják, ami kék színű fényt vet az áldozatra és belső sebeket okoz, de a bőrt nem szakítja fel! Ugyanezeket használják a nem kívánatos szemtanúk likvidálására is. Azonban halálesetről nem sűrűn találunk feljegyzéseket, inkább csak elkábították az embereket.

Valami érdekes dolog lehet még a repülő csészealjakkal kapcsolatban is. Ezek általában kör alakúak, tengely körül gyorsan forgó gépeknek írják le, amivel az idegenek utaznak. A középkori tündérköröket, amivel a lények országába lehetett jutni szintén kör alakúnak mondják el amiben a tündérek a tengelye mentén, gyorsan és forogva táncoltak, hogy átjussanak a birodalomba. Kell hogy legyen kapcsolat a kettő között. Lehet, hogy a repülő csészealj a világ közti átjárásra való és nem a csillagközi utazásra? (Teljesen "véletlenül" a modern elraboltak azt mondják repülő csészealjakon, az égben találkoznak az idegenekkel, míg a reneszánsz időkben ugyanez történt, csak ördöggel való találkozásnak vélték.)

Modern "gabonakör", 1970-es évek. A fűben is találtak már
 ilyet, nem csak gabonában

Tündérkör

Mit akarhatnak és kik is ők?

Ennyi véletlen egybeesést nem lehetséges semmi képen sem. A szkeptikusok azt állítják, ezek csak éjszakai alvásparalízisek vagy szándékos csalások. Csakhogy a több évtizednyi tapasztalattal rendelkező Don Crosbie Donderi kanadai professzor azt mondja, hogy ez nem igaz és meg lehet különböztetni a két jelenséget, amit alá is támasztott tanulmányaival és publikációival.

Sajnos az idő folyamán a tündérek képe eltorzult. Romantikus motívumok lettek, egyre több fajtát és torzított képet alakítottak ki róluk, ami már nagyban eltért az "eredeti" tündérektől.

Ha ezek a lények ugyanazok - márpedig nagyon úgy tűnik - akkor vajon mit akarhatnak tőlünk? Mi a céljuk? Egy közös faj létrehozása? A középkorban elfnek nevezték bizonyos helyeken a félig tündér és félig ember gyermekeket. Teljesen mindegy, hogy minek nevezzük ezeket a lényeket, a középkor embere beültette a folklórba és korszakához híven nevezte el őket tündéreknek, míg mi, akik a csillagokat és bolygókat derítjük fel más élőlények után kutatva a földönkívüli, ufonauta megnevezést nevet adtuk nekik. A név korszakkal és nézetekkel együtt változik, ám a lények ugyanazok maradnak. Lehet a valóság és az akkori értelem miatt népmesei és folklorisztikai elemként végezte a történelemben...
A legfontosabb kérdés, hogy honnan jönnek? Lehet mégsem a csillagokból, hanem egy másik létsíkból? Ezzel megoldódna a szkeptikusok által hangoztatott "áthidalhatatlan távolságok" kérdése is. A különböző párhuzamos világokkal pedig már a neves fizikus, Michio Kaku is foglalkozott...

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.