Az Ica kövek

A kezdetek

 Az Ica kövek a világ leghíresebb oopartjai közé tartoznak. A helyszín Dél-Amerika, Peru, Ica városa, az időpont pedig az 1960-as évek. Ica városától 40 km-re található Ocucaje falucska, amit sivatag és barlangok vesznek körül. és eléggé sziklás, dombos vidék is egyben. 

Itt élt Dr. Javier Cabrera Darquea, aki sebész és tanár is volt a helyi iskolában. Az orvos meggyógyította az egyik helyi paraszt család gyermekét és az apától ajándékba egy vésett követ kapott. Az irodájában vette csak észre, hogy igen furcsa ábrák vannak rajta. Kíváncsiságából felkereste az előző tulajdonost, aki megmutatta neki honnan származnak a kövek. A helyszín nem volt más, mint a sivatag, ahol az egyik barlangból kerültek elő a kövek, miután a megáradt Ica-folyó kimosta és a sárban rengeteg követ találtak. Mindezek után kiderült, hogy a helyi múzeum pincéiben is nyugszik jó pár darab, de azokat szánt szándékkal nem állították ki. Dr. Cabrera lázas kutatásba és gyűjtésbe kezdett a köveket illetően és az irodáját kisebb fajta múzeummá alakította át, aminek az egész világon híre ment. Hamarosan több mint 20 ezer kő gyűlt össze!

2001-ben Cabrera elhunyt és sírba vitte titkát, hogy pontosan melyik barlangból is szerezte az első köveket. Utódai folytatták a kövek kategorizálását és rendszerezését a bővülő múzeumukban.

A kövek és ábráik, valamint elkészítésük

A kövek a tojás méretűtől a több mint 50 kilogrammig terjednek, többnyire gömbölyűek, sötét színnel és világos vésetekkel. A világot és a tudóstársadalmat azért rázták meg a leletek, mert olyan vésett ábrázolások láthatóak rajtuk, amik nem illeszkednek a hivatalosan kialakított történelmi képünkbe. Szó van itt ismeretlen földrészekről, az ősi kontinensről Pangeáról, olyan emberekről, akik agyműtétet vagy szívműtétet hajtanak végre, távcsővel figyelik az eget és ami a legmeglepőbb: dinoszaurusszal együtt ábrázolták őket! Hol a dínók hátán "lovagolnak", hol pedig ellenük harcolnak.
A leletek korát nem lehet meghatározni, ugyanis köveken nem alkalmazható a radiokarbonos kormeghatározás, csak szerves anyag esetén működik.
A kövek andezitból vannak, a folyami szállítás miatt kerekedtek így le, felületüket egyenletes oxidréteg fedi. A kőzet vulkanikus és kemény anyag, ám az előbb említett folyó hatására meglágyult, így felülete könnyen karcolható.
Sajnos könnyű is hamisítani őket: fogunk egy andezit követ, felrajzoljuk rá a kívánt ábrát, majd kivéssük azt. Ezután elég, ha csak trágya és olíva olaj keverékébe fektetjük a követ, majd azt valamivel bevonva, mint például alufólia, néhány órán át sütjük, és máris megkaptuk a saját icai kövünket, a rajta lévő finom oxid réteggel és ábrával.

A tudóstársadalom reakciója, hamisítási vádak, valódi hamisítványok

Hatalmas botrányt váltottak ki a leletek, mivel úgy gondolták a történészek és a tudósok, hogy azok egytől-egyig hamisítványok. Nem lehet a múlt, hiszen mi azt másképp ismerjük. Na és ki hamisította a köveket? Elsőnek természetesen Dr. Cabrerát vádolták meg. Azonban ez gyorsan megcáfolható azzal, hogy az úr rengeteg pénzét ölte bele a kövek megtalálásába és gyűjtésébe, valamint azzal is, hogy rengeteg darabról beszélünk, így egymaga aligha készíthette el.

A Mundial helyi lap megjelentett egy cikket, egy helyi házaspárról, hogy bevallották ők készítik a köveket. Aztán mikor százával, majd ezrével kezdték elárasztani a perui műkincspiacot ezek a tárgyak, 1975-ben megjelent a színen egy Basilio Uschuya nevű helybéli paraszt. Azt állította, hogy ő és sógora készítették és árulták a faragványokat. Ő később – kamerák előtt – képtelen volt rekonstruálni az állítólagos technológiáját, zsebkésével csúfosan megbukott és végül később a beismerő vallomását ünnepélyesen vissza is vonta, s azt állította, hogy ügyvédei tanácsára csak azért játszotta el a hamisítót, mert ezért kisebb büntetés jár, mint ha valódi régészeti leletek eladásáért vonták volna eljárás alá.

Tehát kellett volna egy egész hamisító gyártelep, több éves munka, hogy ennyi kő készüljön, amik aztán a piacon, a múzeumokban, majd Cabreránál is előfordultak. Ráadásul a helybéliek egyszerű (néha iskolázatlan) parasztemberek, míg a kövek ábrái valamilyen szintű műveltségről, tudásról árulkodnak. Azt is nehéz elképzelni, hogy Icától messze, máshol készítették volna százszámra a köveket, hogy aztán az éjszaka leple alatt elszórják a területen. Való igaz, hogy jó pár kő megtalálható a vízmosásoknál, a felszínen, de régészeti szempontból nagyon sok csak ásatások során került elő barlangokból, sírokból. Egyes szkeptikusok nem veszik figyelembe, hogy nem egyszerre kerültek elő ezek a leletek, így a készítőknek mi hasznuk lett volna abból, ha évekig meg sem találják munkájukat.

Sajnos a dolog hátulütője lett, hogy annyira híresek lettek az icai kövek az egész világon, hogy egy idő után a helybéliek kevéske pénzért cserébe elkezdték hamisítani őket, majd eladni a turistáknak. Sokan be is ismerték a hamisításaikat (lásd a korábbi házaspár és Basilio), ugyanis Peruból tilos kivinni a műemlékeket! De a hamisítások csak akkor kezdődtek meg, amikor látták az emberek, hogy van rá érdeklődés. Valószínűleg azért álltak elő ezzel a történettel, mert Peru törvényei súlyos büntetést helyeznek kilátásba, a műkincsek külföldre történő eladása esetén. Ha azonban ezek csak hamisítványok, akkor nem történt bűncselekmény, a törvény nem tiltja a saját kezűleg vésett kövek külföldre történő eladását. Egyes kutatók felhívják arra a figyelmet, hogy a hamisított munkák vésetei sokkal egyszerűbb figurákról és ábrákról tanúskodnak.

A nem elfogult kutatók egy része megállapította: nem minden kő hamis, vannak eredetiek és vannak hamisítványok. Ezeket úgy lehet lehet megkülönböztetni egymástól, hogy a vésetek oxidációs mértéke alapján, vagy másként fogalmazva a vájataiban lerakódott patinának több száz évre van szüksége, hogy az andeziten megmaradjon. Így meglehet különböztetni a modern koholmányokat a több száz, ha nem több ezer évesektől. Úgy vettem észre, hogy a tudós társadalom nem így jár el a leletekkel szemben: vagy mindent hamisnak véli, vagy csak azokat véli valódinak, amik nem ütköznek a hivatalosan elfogadott történelemről kialakított képünkkel. Nem éppen korrekt dolog...
A másik amit még szkeptikus oldalakon olvastam az volt, hogy egy idő után a doktor nem adta ki a kezéből a leleteket, így azok valószínűleg hamisak. Ennek semmi értelme...Cabrera a kezdetekben számtalan helyre és országba elküldte megvizsgáltatni a köveket, majd az ottani kutatók mivel valódinak vélték tovább küldték más intézményeknek is. Ezen kívül a saját múzeumában is bárki bármikor megtekinthette. Ha a kövei hamisítványok, kétlem, hogy azokat elküldte volna különböző intézményekbe, hogy saját magát lebuktassa ezzel. Minden bizonnyal azért nem adta ki őket pár évvel később (ha jól tudom 4-6 évvel a kezdetek után), mert számtalan vád és sértés érte, hogy ő koholta őket. Így már én sem szívesen adnám ki a kezemből bárkinek is ha ennyire ellenem vannak. Valamint, ha egy tudós megakarta volna ezeket vizsgálni és Cabrera véletlenül nem adja oda, baromi egyszerű a helyzet: elég lett volna elmennie és kérnie a helyi múzeumból, ahol a kövek mint korábban említettem már a doktor gyűjteménye és a modern kori hamisítványok előtt is ott voltak elraktározva.

Cabrera "elődei"

A vádak után a doktor bebizonyította, hogy már előtte, egy jezsuita páter, név szerint  Pedro Simon már 1926-ban megjelent könyvében, a Noticias Historales-ben úgy írt az icai kövekről, mint amit arrafelé mindenki régóta ismer. Lehet később ezek kerültek a helyi múzeum pincéibe és ládáiba? Ne feledjük, hogy ekkor még nem volt rájuk kereslet, tehát nem készültek hamisítványok!
Később még az is kiderült, hogy az első rajzolt fekete kövek még a XIX. században előkerültek, ugyanis egy múlt századi kiadványban már egyes köveik rajzait is közölték.

A kövek ábrái

A számuk legalább 15-20 ezerre tehetőek, tehát rengeteg van belőlük. A bejegyzés első részében írtam egy rövidke felsorolást, hogy miket is ábrázolnak részben. Négy felé szeretném osztani a köveket.

1. Az egyszerű kövek, amik úgymond nem alakítják át a történelmünkről kialakított képünket. Ide azok kerülnek, amik ősi, hétköznapi inka(?) embereket ábrázolnak, amint éppen valamilyen szertartást, rituálét, vadászatot végeznek. Ide kerülnek a különböző növény vagy vallási szimbólumok is, de találhatóak erősen szexuális ábrázolások is. Tehát az élet mindennapi és szokványos eseményeit örökítették meg. 

 

2. A félreértelmezett(?) kövek, amik a hívők szerint különböző modern orvosi vizsgálatokat és műtéteket ábrázolnak szívvel, aggyal és hasonló dolgokkal kapcsolatban. Ez is bizonyítja egy volt, de fejlett civilizáció létezését. Míg a szkeptikusok úgy gondolják, hogy ezek valójában csak áldozatok és több dolgot látnak bele a hívők, mint ami. Az ősi kultúráknál nem volt ritka a rituális gyilkosságok vagy a feláldozható foglyok megölése egy szertartás során. Így nem agy vagy szív műtét folyik a képen, hanem barbár módon megölik az embereket az ábrázoláson és kivájják a szervüket. Hogy melyik oldalnak van igaza természetesen nem lehet eldönteni, ugyanis nem voltunk ott az események pillanatában. Az érdekesség, hogy egyes köveken szike szerű tárgyakat láthatunk, mintha azzal készítenének bemetszést a koponyán, addig egy másikon csak puszta kézben tartják az emberi szerveket vagy éppen lefejeznek valakit.

3. Amik nem illenek a hivatalos történelmi képbe: ide a dinoszaurusz és ember kapcsolatát ábrázoló kövek sorolhatóak, valamint, amik tényleg fejlett civilizációra utalnak. Van olyan kő, amin jól látható, hogy egy ember csillagokat figyeli a távcsövével. Nem nagy dolognak hangzik, hiszen az ókorban a népek lelkes figyelői voltak egünknek, de nincs róla tudomásunk, hogy ilyen eszközöket is használtak volna. 

Itt van egy kő, ami egyes állítások szerint szigeteket, vagy esetleg az őskontinenst, Pangeát ábrázolja, méghozzá felülről. Ebben én nem tudok álláspontot foglalni.

Hasonló érdekes leletek azok, amiken nem őshonos állatok, más kontinensről származó élőlényeket ábrázolnak, pl. elefánt, kihalt vadlovak vagy éppen őskori halakat. Ezek biztos hogy az első kövek, ugyanis épp a halat ábrázolót kapta meg legelőször Cabrera és éppen erre figyelt fel.

Ami a legnagyobb port kavarta fel, az nem más, mint a dinoszaurusz kövek. Az emberek hol "lovagolnak" rajtuk, hol pedig vadásznak rájuk. Némely esetben a dinó rágcsálja éppen az embert, míg társai nyilakkal dobálják a húsevőt. A szkeptikusok sem értenek egyet magukkal, több alternatív megoldást találtak ki:

-ezek a leletek egytől egyig hamisak ( ezt már cáfoltuk )

-a dinó leletek hamisak, a kreacionisták készítették őket ( azaz nagyjából akik a Bibliai teremtésben hisznek, hogy a Föld 6 ezer éves és bizonygatni próbálják, hogy az ember a dinókkal élt )
-nem hamis, de sosem találkoztak dinoszauruszokkal, pusztán túl jó volt a fantáziájuk
-ezek sárkány ábrázolások, mint ahogy más kultúráknál is előfordult 

-aki a köveket készítette minden bizonnyal előrébb haladott volt a többi kultúránál, hiszen míg azok nem tudták hogy néznek ki a dínók, ők feltehetőleg a véletlenül kiásott és megtalált csontvázakból rekonstruálták őket igen szépen.

Ha az ő utolsó verziójukat fogadjuk el, akkor ez is fantasztikus felfedezés, hisz így lekörözik ebben az összes ókori kultúrát. A legtöbb ősi nép a dinoszaurusz csontvázakat Óriásoknak vagy Küklopszoknak hitték, de akik a köveket készítették szinte tökéletesen ismerhették őket. Szerintem erre igen kicsi az esély, hogy egy átlagos inka nép ennyire tudta volna rekonstruálni a dínókat, majd eltűnik a köztudatból, aztán mi újra felfedezzük a dinoszauruszokat, ugyanis 1824-ig egyetlen fosszíliát sem azonosítottak korunkban. 

4. Az egyértelmű hamisítványokat, nem nehéz leleplezni a korábban leírt meghatározás alapján. Más jelek is árulkodnak: az utánzatokon sokszor látható az előrajzolás nyoma, sőt van, aki még a neve kezdőbetűit is belevési a gömbölyű andezitbe. A rajzok "bóvlik", gyengék és teljesen elütnek a valódi kövek ábrázolásaitól, túl egyszerűek is, alig vannak díszítő motívumok. Vélhetőleg a dinó ábrázolások között is vannak modern kori hamisítványok (már ha elfogadjuk hogy vannak igaziak is), ugyanis sok ilyen teljesen eltér a megszokott ábrázolástól és sokkal gyengébb kivitelezésű. Nézzük meg a képeket és hasonlítsuk össze a valódiakkal, láthatóak a különbségek.

Kételyek és furcsaságok

 Egyik "dínó szakértő" ismerősöm szerint nem teljesen jók az ábrázolások és nem is pontosak. Egyes hüllők nyaka vagy farka nem úgy hajlott stb. tehát igen amatőr és kezdetleges ábrázolások ezek, ráadásul nem is arányosak. Igen ám, de ha megnézzük az embereket, láthatjuk, hogy azok sem teljesen arányosak a kezük dupla olyan hosszú, a térdük nem jó helyen hajlik stb.
Szerintem itt nem is teljesen a realisztikus ábrázolásra törekedtek az alkotók, hanem a stilizáltra, ami annyit tesz, hogy "díszítői célzattal egyszerűsítve ábrázolt" képek. Ilyenek a történelem folyamán számtalanszor előkerültek barlangfalakon, festményeken is.

(Érdekes dolog, hogy míg az ős-és ókori űrhajós ábrázolásokat a hívók reális ábrázolásnak tekintik, addig a szkeptikusok azt mondják rá, hogy azok nem űrhajósok, csak stilizált ábrázolás. Az Ica köveknél fordítva történik a dolog: a hívők azt mondják stilizáltan vannak ábrázolva a kövek, a szkeptikusok megjegyzik, hogy nem így van.)

Gondoljuk magunkat a hamisító helyébe: átakarom verni a világot, így gyártok ilyen fantasztikus, eget rengető köveket, amik hitelesek kellenek hogy legyenek a történészeknek.

Értelemszerűen fogom a kor dinoszaurusz könyvét és ahoz hűen rajzolom le a lényeket. Mégsem így történt. Egy embert már csak tudom hogy néz ki normálisan, anatómiailag, és úgy rajzolom le. Mégsem így történt. Aztán rajzolok egy modern távcsővel felszerelt embert, hogy a tudósok lássák, mégis volt egy fejlett technológia a múltban. Azonban már annyi eszem nem volt, hogy ruhát is rajzoljak rá, hanem csak egy egyszerű ágyékkötőt. Így viszont nem passzol össze a tárgy a ruházattal.... Hogy hitelesek legyünk lerajzoljuk Peru és környéke állatait. De nem, nem ezt teszem, én még a világ összes kihalt és élő állatát is megfirkálom, korszakot és földrészt figyelmen kívül hagyva.
Ha végig gondoljuk mindezt, rájöhetünk, hogyha ezeket tesszük a legkisebb esély sincs rá, hogy átverjük a tudóstársadalmat, így nagyon is csökkentve a kövek eladási értékét: ha elhiszik, hogy ezek valódiak több ezer dollárért is felvásárolják a múzeumok és  intézmények, közben röhögök a markomba, azonban ha ilyeneknek csinálom meg őket ( mint ahogy valójában kinéznek ) kapásból hamisnak vélik és jó ha megveszik a turisták csekély összegekért... Magyarul annyi eszem volt, hogy kitaláljak egy csalást ilyen profi módon és készítsek több száz követ, de a kivitelezés az óvodás szintjét üti meg. Ez eléggé logikátlan dolog lenne bármilyen hamisítótól és érthetetlen is. Érdemes minél jobban arra törekedni, hogy a leletek a hivatalos tudósoknak hihetőek legyenek és beleférjenek a világképükbe, a hivatalosan elfogadott és tanított történelembe.

Mi a kövek rendeltetése, kik készítették őket?

Érdekes hogy ha a tudós társadalom olyan leletekről kap hírt vagy olyat talál, ami nem illeszkedik a hivatalos képbe, sarokba szorítva érzi magát és azon nyomban dacos ellenállásba kezd. Először kijelentik, hogy az összes kő kivétel nélkül hamis. Nem vált be. Kijelentik, hogy Dr. Cabrera hamisította őket. Ez sem vált be. Aztán kijelentik, hogy jó-jó csak azok a leletek nem hamisak, amik nem ütköznek a történelmi képünkbe, de azok hamisak, amik igen. Egy nagyon is hamis, de kényelmes álláspont a részükről.
Ez is cáfolható. A hiteles kövek egy része már ismert volt a múlt században is. Akkor viszont Latin-Amerikában még senki sem tudott az ősállatokról, mert a paleontológia még gyerekcipőben járt, nem voltak ásatások sem. Ám akik e rajzokat készítették birtokában voltak ilyen információknak.

Többször elhangzott az inka szó, ugyanis úgy vélte a mainstream történészet, hogy az itt élő 10.-11. századi inka kultúra készítette a köveket. A '80-as évek végén azonban a Paracas-kultúra művének tartották, akik viszont az i.e.8 -i.u.1. századig uralták a vidéket, s ők ismerték a kezdetleges agysebészet és koponyalékelés formáját. Így saját állításaikat hazudtolták meg ismét.

A hívők több alternatív elméletet tálaltak fel. Egyesek atlantiszi lakosok művének tartják a leleteket.

Mások ismeretlen korai civilizációt sejtetnek látván a távcsöves és hasonló köveket és prekolumbiai civilizációnak tartják, azaz nagyjából i.e. 20 000 évre teszik az ismeretlen fejlett kultúra létezését és a primitív törzsek mellett éltek egy időben.

A dinoszaurusz kövekre is több spekulációt kínálnak, így ez őket is megosztja. Míg vannak akik úgy gondolják az ember már élt a dinoszauruszok korában, azaz több millió évvel ezelőtt is ( mert vannak erre utaló régészeti leletek ), addig vannak olyanok, akik azt vallják, hogy a dinoszauruszok egy része nem pusztult ki, hanem túlélte a katasztrófát és egy részük fennmaradt így láthatták a korai embercsoportok és olykor össze is találkozhattak egymással. Aztán ezekből alakultak ki a sárkány legendák is. Minden esetre több ilyen lelet is előkerült már a világ számos pontjáról, melyek egy része megtekinthető ITT.

A kövek rendeltetése amolyan "könyvtárnak" fogható fel.
Lehet nem is egy kultúra öröksége, hanem többé és egymásnak adományozták át generációról generációra, korszakról korszakra, mindeközben persze bővítették is. Így a legelsők akik még találkoztak a dínókkal ezeket vésték fel, utánuk jöttek a még modern, de dinoszaurusz nélküli ábrák, majd ahogy eltűnt a fejlett civilizáció valamilyen úton módon, vagy keveredtek a primitív törzsekkel, csak az ókori amerikai népek örökölték meg a köveket, ezért láthatóak utólag már csak a kezdetleges lékelések és szertartások képei. 

Ha viszont csak egy kultúráé, akkor elmondható hogy valamilyen fejlett előző emberiségről van szó.

Akármelyik is, az elmondható, hogy a kövek arra szolgáltak, hogy ezeknek az embereknek megőrizze az emlékét, az andezitok pedig erre tökéletesek, ugyanis nem égnek el, mint a pergamenek vagy nem mennek tönkre, mint az állati bőrök, így örökre megmaradnak sértetlenül, főleg ha azokat biztonságba elrejtik több barlangba és sírba is, hogy egyszer majd megtalálják őket.

Végszó

Mostanra már hihetetlenül nagy munka – ha nem lehetetlen – lenne átválogatni az összes követ, és megállapítani melyik a hamis és melyik a valódi. Támpontot a korabeli könyvek, fotók és cikkek adhatnak, amikor még nem vette kezdetét a hamisítás. Ehhez több tízezer követ és vésetet kellene elemezni, és erre a tevékenységre, úgy tűnik senkinek nincs anyagi háttere és kapacitása, márpedig a kövek nagy része valódi és nem hamisítvány.

Számos kutató azzal nyugtatta meg lelkiismeretét, hogy a kövek köré épített hihetetlen és hiteltelen történetek szerencsére levették vállukról a gondot, és nem kell velük többé foglalkozni.

Az Ica kövek továbbra is megőrzik titkukat, hacsak nem örökre.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

Ókori tank ábrázolások (update! frissítve! a Tank elmélet cáfolva)

Nos, nem az elefántokról van szó, amiket annyiszor hívtak szintén "ősi tankoknak" a történészeink, mert olyan sokszor vetették be őket a harcokban és a csatákban az akkor élt emberek.

Itt szó szerint tankokról van szó! Hogyan lehetséges ez? Nem tudni, de erre utaló jeleket találtak a régészek, amik természetesen más besorolásokat kaptak...

Már a '70-es években megtekinthetőek voltak ezek a leletek a londoni British Múzeumban. A múzeum földszintjén valóban a babiloni és asszír idők reliefjei vannak kiállítva, melyeken páncélozottszerű járművek figyelhetőek meg.

És hogy mit gondol a "hivatalos" archeológia ezekről? Hogy egyszerű rohambakokról van szó, amiket falak áttörésére használtak... Nos, akár erről is lehetne szó, de a leletek nem ezt mutatják:

Ezeket a járműveket a katonák kezelték, nem mentek maguktól, különösen nem hegyre fel. A képeken kerekeket is ki lehet venni, ez színtisztán látható. De mi mozgatta a kerekeket?? Ezek valamiféle mechanikáról árulkodnak.

A másik érdekesség a szerkezet zúzófeje. A zúzófej a rohambak orrán csak akkor hatásos, ha derékszögben találja el a falat vagy a szétzúzandó kaput. A felfelé irányuló orr - amiket a képeken is láthatunk - nem célszerű, a kinetikai energiának (A kinetika a mechanikának az erők és a hatásukra létrejövő mozgások kapcsolatát, törvényszerűségeit vizsgáló része) nem lenne hatása, mert széttörte vagy egyszerűen felemelte volna a bakot.

Értelmetlen a rohambakokon a dupla fej. Ha két hegyes fej ütközött volna a falnak felére mérséklődött volna a zúzóhatás. Teljesen félresikerült lenne  azonban a konstrukció, ha mindkét fej felfelé irányulna.

És végül, de nem utolsó sorban: minek kell a rohambaknak egy torony? A képeken jól látszik, hogy az szerkezet elején még kisebb torony is van. Mintha onnan szemlélődött volna a benne ülő, hogy felmérje a terepet, mint a mostani harckocsiknál is.

A leletek érdekesek, több is van belőlük, de talán ide köthető-e egy esemény, amit a Bibliában is olvashatunk? Vajon nem lehettek-e ezek az ágyúk, amit Jerikó ostromainál is használtak? 

"... amint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiáltá a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal magától, és felmené a nép a városba, kiki az előtt való helyen és bevevék a várost."  ( Józsué, 6,20.)

Lehet a tankok lövedékeivel szakították be a falakat... 

Természetesen nem olyan bonyolult modern tankokra kell gondolni, mint amiket mi csináltunk a XX. században, de a hasonlóság szembeötlő.

UPDATE! FRISSÍTÉS! 2013.06.05. - Cáfolva!

A félreértést és a hamis információkat Erich von Daniken követte el, méghozzá a "A múlt prófétája" c. könyvében. A fotók is onnan valók.
A képen egy egyszerű ostromgép látható. Daniken szánt szándékkal lehagyta a fotó egy részét, amiből már kiderült volna, hogy egy egyszerű bunkós végű rúd van a szerkezeten, amivel lyukat ütnek a várfalba, nem pedig dupla löveg, ahogy írta a könyvében. Ez egy szándékos csalás.

Kiegészítés:
-Mivel a puskaport (vagy hasonló vegyületet) csak Kínában fedezték fel és nagyon hosszú ideig ki sem jutott a technológia más kontinensekre vagy kultúrákba így sajnos picit nehezen képzelem el hogy a középkorig valaha épült olyan ostrom szerkezet mely kémiai/fizikai reakcióval működött volna. Persze más nép feltalálhatta, de nincs erre utaló jel.

-Ismerünk olyan forrásokat, melyek arról írtak, hogy kocsi szerű szerkezetekben, melyeket állatokkal húzattak ült kb. 10 ember, és onnan nyíllal lőtték a népet, és ez az egész fedett volt. De ezeket igazi csatákban igen ritkán használták, inkább csak reprezentatív elemek voltak. Egyrészt igen nehéz volt őket irányítani, manőverezni velük, másrészt hamar rájött az ellenség, hogy elég felgyújtani és bennég mindenki.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

Bep-Kororoti, avagy a kayapo indiánok űrhajóslegendája

 A kayapok

 Brazíliában, a Felső-Amazonas parjtján élő Kayapo indiánokkal először 1950-es években vették fel a kapcsolatot az odaérkező kutatók, modern emberek. Szétszórt falvakban élnek, valamelyikben 100, valamelyikben viszont 1000-en is élnek. A kayapók kunyhókban laknak a dzsungelben és falvaikat többnyire hegyek és mellékfolyók választják el. Az itt élők saját maguk termesztik és termesztették is mindig az élelmiszerüket mezőgazdaság útján. Fontos élelmük a jamgyökér, burgonya, papaja és több mint 650 gyógynövényt ismernek. Ennek a felsorolásnak még lesz jelentősége a későbbiekben.

A Bep-Kororoti mítosz

Egy fantasztikus mítoszról lebbent le a fátyol az etnológia kutatók szeme előtt amikor elsőként meglátogatták a törzset. A kayapók úgy gondolják, hogy fent az égben több másik világ is létezik. Sőt, maguk is úgy vélik, hogy az egyik világból származnak ők is, míg őseik fent laknak az égben. Az egyik ehez kapcsolódó legenda így szól, ami a Gorotire falucskában játszódott le:

Valamikor a múltban az este eljött, a napot felváltotta az éjszaka. Bep-Kororoti a Pukato-Ti hegyről érkezve először jött el a faluba. Egy bo volt rajta (ennek a ruhának a másolata látható a képeken), amely tetőtől talpig befedte őt. A kezében egy kopot tartott, ami egy mennydörgős fegyver volt. A falusiak megijedtek tőle, ki a házakba bújt el, ki pedig a sűrű bozótosba. Néhány bátor falusi férfi megkísérelte megtámadni őt botokkal, dárdákkal és kezdetleges fegyvereikkel, de semmit se használt ellene. A fegyverek semmivé lettek és Bep-Kororoti jóízűt nevetett. A harcos, aki a világmindenségből, az égből érkezett felemelte a koptját egy fára mutatott vagy egy kőre és elpusztította azt. Ezután is többször próbálták megtámadni, de mindhiába. Bep-Kororoti sosem használta a fegyverét a falusiakra, így szépen lassan megértették, hogy nem akarja bántani őket. Fokozatosan összebarátkoztak egymással, mert mindenki biztonságban érezte magát tőle.

Hamarosan Bep megtanulta hogyan használja a falusiak fegyvereit és a legjobb vadász lett belőle, jobb mint a törzs vadászai. A törzs felvette harcosként, majd egy fiatal lánnyal is összeházasodott és gyermekeik lettek ( nem kell csodálkozni, hisz a legenda szerint az őseik közül való ), az egyikük neve Nio-Pouti volt. Mindezek után Bep Kororoti tanította a falusiak vadonatúj dolgokra. Épített velük többféle házikót, amiket iskolának használtak és a helyes viselkedésre, a szervezettségre, a fegyverek készítésére tanította őket. Röviden a törzs életét megkönnyítette, fejlesztette.

Ha a vadászat nehezen ment, akkor Bep a koptjával ölte meg az állatot, aminek a testén semmilyen seb nem látszódott(!). Ilyenkor az volt a szokás, hogy aki leöli az állatot, az veszi el belőle a legjobb részét. Bep azonban sosem tette ezt, meghagyta a falusiaknak, amit ők furcsállottak és nem néztek jó szemmel. Az idő múlásával elkülönült a falusiaktól a jövevény: nem ment velük vadászni, a kunyhójában maradt és csak néha, a közeli Pukato-Ti hegyre ment fel, majd egy idő múlva visszatért. Mivel egyre kevésbé érezte magát jól egy napon összegyűjtötte családját - kivéve az előbb említett Niot, ugyanis a lány ekkor távol volt a falutól -, felment a hegyre és eltűnt. Senki nem találta meg. De hirtelen megint megjelent a faluban és szörnyű zajt hallatott. A falusiak azt hitték megőrült és megakarták nyugtatni. De amint közel kerültek hozzá a harcos férfiak mindegyikük holtan rogyott össze a földre, annak ellenére hogy Bep nem használta a fegyverét. A férfiak nem haltak meg, csak eszméletüket vesztették és egy idő múlva felkeltek és újra "letámadták" a jövevényt ismét sikertelenül. Ez folytatódott tovább mígnem elindult a hegylánc felé, ahonnan érkezett. Elővette koptját és egy "lövéssel" utat tört magának. A föld porrá lett, a fák megperzselődtek, a levelek elégtek. A falusiak nem merték követni annyira féltek. A hegy tetején hirtelen hatalmas robaj hallatszott ami megrázta az egész környéket majd, füst, égő felhők és mennydörgés közepette Bep-Kororoti eltűnt a levegőben.

A hegy környékén az állatok elpusztultak, a veteményes és a növények termése tönkrementek, a cserjék gyökerei kiszakadtak a földből. A törzs kezdett éhezni. Nio, Bep lánya ugye itt maradt és egy harcoshoz ment feleségül. Azt mondta férjének, hogy ő tudja hol van megfelelő mennyiségű élelmiszer, de követnie kell őt a Pukato-Ti hegyhez. A férj megtette a kívánságát és a vidéken az asszony kiválasztott egy különleges fát, aminek a neve Mem-Baba-Kent-Kre volt. Azt mondta, hajlítsa le az ágait amíg le nem ér a földre, majd a nő ráült a fára. A férj lehajlította az ágat, majd szörnyű füstöt és mennydörgést hallott és az asszony eltűnt. Nem tudta mi történt, napokat várt, kétségbeesett mígnem nagy zörgés és villámlás közepette Nio Pouti, oldalán Bep Kororotival visszatért tele élelmiszerrel pakolt kosarakat, amit eddig nem látott és nem ismert a férj. Bizonyos idő után Bep ismét beleült a fába, megparancsolta hogy az ágait hajlítsák le a földig. Mikor ez megtörtént egy robbanást követően a fa eltűnt a levegőben.

Nio ott maradt férjével, visszatért a faluba és elmondta mit kért tőlük Bep: hagyják el a falut, költözzenek el a Mem-Baba-Kent-Kre helyére, ahonnan az élelmet kapták adományul. A törzs így is tett és azóta jött létre náluk a mezőgazdaság...

Az örökség és cargo kultusz

A legenda óta, némely időközönként rendeznek egy ünnepséget Bep-Kororoti tiszteletére. Ekkor ruhájának másolatát felveszik, amit szalmából készítettek el és a törzs tagjai táncolásba, ünneplésbe kezdenek. A képeken tökéletesen látszik, hogy nincs se orr-,szem- és szájnyílás a sisakon, a testen az öltözék olyan, mint egy kezeslábas. Természetesen elkészítették a fegyver utánzatát is. A paleoasztronautika hívők rámutatnak arra, hogy ez a ruha kinézet tökéletesen ráillik a mi asztronauta ruhánkra és a történet sem mindennapi, nyíltan leírja az érkezést és a távozást is, ami a füst és hasonló dolgok leírásából könnyedén kikövetkeztethető, hogy valamiféle űrhajóról van szó.

Még ma is előfordul hogy technológiailag primitív törzsek tagja szívesen imitálnak olyan tárgyakat, ruházatot és magatartásformákat, amelyeket egy velük kapcsolatba került és többnyire technikailag fölöttük álló civilizáció tagjainál láttak. Ezt nevezik cargo kultusznak. cargo= rakomány,élelem, amit a primitívebb törzsek úgy hisznek, hogy istenektől kaptak. Számos népnél, nem egyszer fordult elő a történelem folyamán. Volt hogy a bennszülöttek rádiót, repülőgépet stb. másoltak le. Egyébként nemcsak a kayapo törzs rendelkezik ilyen szalmaruhával, hanem több Amazonas mentél elterülő faluk is, hasonló történetekkel.

Íme egy videó a szóban forgó ruháról és ünnepségről:

A cáfolat és a cáfolat cáfolata 1.

A szkeptikusok azon nyomban letámadták ezt a történetet és azzal érveltek, hogy a kayapók a mai modern űrhajós öltözéket másolták le. Ez az állítás kapásból bukta. Ugyanis az etnológusok által készített 1952-es képeken már ott szerepel a Bep-Kororoti ruha, míg Jurij Gagarin csak 1961-ben indult el az első űrutazásra. Természetesen az űrruha szerepelhetett újságokban, esetleg könyvekben de ezek aligha juthattak el a törzshöz az afrikai dzsungelbe, esetleg az '50-es évek végén. A szkeptikusok ezzel nem csak a ruhát, de az egész mítoszt és kayapo törzset akarják meghazudtolni. A kayapok még 1980-ban sem tudják mi is az az űrruha és nem is tudnak róla, hogy van ilyen. Az etnológusok pedig elmondták, hogy ez a hagyomány és ruha már régóta él a törzsek között.

A cáfolat és a cáfolat cáfolata 2.

Miután ez a cáfolat "nem vált be" teljesen a szkeptikusok gondolkozóba estek. Újabb cáfolatokat találtak ki!

Először is a fegyverre kerestek megoldást, amit a konkvisztádorok puskájában találtak meg, akik ugye 16-17.-ik századi spanyol hódítók voltak. Már itt látszik, hogy a szkeptikusok maguknak mondanak ellent, hisz az előző cáfolatukban azt hangoztatták, hogy a ruha és a mítosz csak az '50-es években jött létre. Szóba jött még az inka dárda/nyíl is. Hogy egy inka, hogy tévedhetett át több ezer kilométeren keresztül a kayapókhoz és fegyvere hogy tudott a leírtak szerint viselkedni azt nem tudni. Természetesen sem előbbi- sem utóbbi kultúra ruhája nem egyezik meg Bep-Kororotiéval. A konkvisztádorok egyébként is halomra ölték volna a bennszülött törzseket, ugyanis többnyire erről és hódításaikról voltak híresek. Kétlem, hogy egy ilyen embert tiszteltek volna a békés kayapo bennszülöttek. Ha valakinek felötlött a fejében, hogy egy ilyen ember tévedt arra felé ( netán eltévedt, száműzték, itt ragadt ) annak idején és a történet szerint a kayapok fegyvereitől védett maradt, máris felejtse el, ugyanis a hódító páncélját simán átütik a dárdák és íjak becsapódásától függően. A másik, hogy több törzsnél is él egy hasonló legenda az Amazonason, csak más névvel és más érkezéssel, de mindegyik legendabéli alak az "égből jött" és a ruhák is nagyon hasonlítanak egymásra. Ez arra mutat rá, hogy nem lehetett egyetlen eltévedt alak aki egy törzshöz csapódott, mert az nem történhetett volna meg a többi törzsnél is, akkor ilyen alapon az "eltévedteknek" tömegével kellett volna érkezniük, minden faluba egy-egy. Ha viszont a törzsek egymástól veszik át a legendát ekkora különbség - névvel, hellyel, eseményekkel - nem lett volna, hiába hogy szájról szájra hagyományozzák át, ezek teljesen más történetek. A kor ruházata pedig mint írtam, nem hasonlít a szalmaöltözékre sem. Azt meg gondolom nem kell részleteznem ( hogyha ragaszkodunk a történethez ) hogy konkvisztádor barátunk aligha tért volna vissza pajtásaival élelmiszert osztogatni.

Természetesen maguk a szkeptikusok sem egyeztek meg egymással, míg egyesek előbb leírt teóriákkal álltak elő, mások azt mondták, hogy Bep, csak egy elhunyt sámánt testesíti meg, aki minden bizonnyal fontos tagja volt a törzsnek. Sámánunk miért akarta elhagyni a saját törzsét és miért őrjöngött a falu közepén? Megint más azt állította, hogy ez egy méhészruha mása. Tudtommal a kayapok nem foglalkoznak méhészettel, a bejegyzés elején utaltam a fontosabb élelmiszerükre, ráadásul a ruha nem is teljesen egyezik. A hordó test teljesen más, mint a méhészruha "köpenye", amit a kayapok könnyű szerrel elkészíthettek volna, ha teljesen leakarják másolni ezt a fajta öltözetet. Ha viszont nem a régi fajta méhészruhát vesszük alapul, hanem a moderneket, akkor a test öltözéke már hasonló, azonban itt meg a fejnél nincs egyezés, ugyanis az újak csak hálóból és kalapból állnak, azaz az egész arc látható. A "fegyver" itt viszont megint nem hasonlít a méhészek kosarára.

A mítoszra egyáltalán nem koncentráltak, csak a ruhára, hogy honnan jött a füst, a villám, égből jövetel-és menetel, miért estek össze a visszatérésnél a falusiak bep ruhájának közelében és egyéb "nyalánkságok" azt még mindig nem tudták megmagyarázni, de gondolom csak a mesékhez akarták sorolni. Ha igazat akarunk adni a szkeptikusoknak, akkor körülbelül mindenüket össze kell mixelnünk, hogy kijöjjön a helyes eredmény Bep-Kororoti ruhájára és fegyverére, úgy, hogy az adott korokkal és évszámokkal nem is foglalkozunk.

Saját vélemény

Aki figyelemmel kíséri az oldalt és elolvasta a korábbi bejegyzéseket, az láthatja, hogy ha az ősi űrhajós hívőknek nincs igaza valamiben, azt megcáfolom és le is írom, hogy miért. Itt azonban csak azt látom, hogy a szkeptikusok kézzel-lábbal kapkodnak valami után kutatva, amivel bizonyítani próbálják igazukat, amit valljunk be most nem sikerült túl jól. Véleményem szerint a paleoasztronautika bizonyítékai között, igencsak ez a Bep-Kororoti legenda az egyik legerőteljesebb és egyben legérdekesebb is.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva. 

Biblia 1.- A Tízparancsolat kőtábláit földönkívüliektől kaptuk?

Erich von Daniken, a paleoasztronautika atyja keresztény hívő volt egész életében. Már gyerekkorában - mivel olyan iskolába járatták szülei - a Bibliát tanulmányozta és több nyelvre is lefordították az órákon. Már ekkor felvetődött benne nagyon sok kérdés a szentírással kapcsolatban, amire nem kapott választ tanáraitól, így saját kutatásba kezdett. Daniken továbbra is hívő maradt, de úgy gondolta, hogy nem a jó Isten szól a legtöbbször az emberekhez, mint ahogy olvashatjuk a szövegekben, hanem egy másik világ képviselői. Ezeket a szövegrészleteket alaposan kielemezte és leírta véleményét. Ez volt a kezdet....

.... Mára már tudjuk, hogy az elméletének képviselői részben a Bibliát hozzák fel bizonyítékként, hogy földönkívüliek igen is jártak a bolygónkon a múltban és akár befolyásolták is történelmünket.

A Bibliai szövegek jó példák lehetnek erre az elméletre, csak tudnunk kell olvasni a sorok között és megérteni őket.

Most a tízparancsolattal kapcsolatos részt veszem górcső alá, aztán majd másik posztban más-más részeket, szövegeket elemzek ki.

A történet a Bibliában a Mózes II. könyvében kapott helyet.

A zsidók kivonulnak Egyiptom földjéről. Már itt is vannak furcsaságok, amik egyszerűen felfoghatatlan a Jóistentől, de ezeket majd máskor tárgyalom.

Megérkeznek Sinai-félsziget déli részén található hegycsoporthoz, ami nem más mint a nevezetes Sinai hegy. Itt pár kutató úgy gondolja hogy teljesen másik hegycsoportosuláshoz érkeztek és nem pedig ide, de ez most nekünk a történet szempontjából nem lényeges. A lényeg hogy letáboroztak ide.

" A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába. ....és táborba szállának a pusztában.."

Ezután az Úr folyamatos utasítgatásokat ad Mózesnek, majd bejelenti hogy meglátogatja, hogy le fog szállni a Sínai hegyen.

"És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre."

Majd egy érdekes bejelentés következik:

"És vess határt a népnek köröskörűl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, a mi a hegyet érinti, halállal haljon meg. Ne érintse azt kéz, hanem kővel köveztessék meg, vagy nyillal nyilaztassék le; akár barom, akár ember, ne éljen" 

Miért akarja az Úr megölni az embereket, ha felakarnak menni a hegyre? Itt kicsit a modern UFO beszámolókhoz kell nyúlnunk. Számos beszámolóban az hangzik el, hogy akik közel mentek az azonosítatlan idegen járműhöz valamiféle sugárfertőzést kaptak, a hajuk egy idő után hullani kezdett vagy kórházba is kerültek. Hogy UFO-ról, azaz valamilyen repülő gépről van szó, az bizonyítja a szöveg további részlete. Itt máris el kell vetnünk, hogy tényleg a mindenható Isten szól Mózeshez. Tehát az "Úr" nagy valószínűség szerint azért tiltja meg a hegyre felmenést, hogy megóvja az embereket.

Mikor ezeket a dolgokat elmondta Mózesnek az Úr, visszatért a népéhez és elmondta amit a mindenható üzent. Végül napok teltek el és az Úr visszatér a hegyre, nem is akármilyen formában:

"Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla."

 Az Úr miért nem egyszerűen csak megjelenik? Hisz Ő a Mindenható, aki bármire képes! Miért kell dübörgő hangon és füstölögve, bűzölögve megjelennie? Ez inkább egy gépre utalhat, de még a hangja is, mert óriási lármát csap.

Ráadásul Isten felhő képében jelenik meg a hegy tetején, takarja magát, hogy más ne lássa messziről.

A megbeszéltek szerint a nép Mózes kivételével távol marad a hegytől.

"Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala."

Azonban Isten vét egy hibát: meglátják egy részét az emberek.

"És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényű tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég"

Zafír fényű tárgy a láb alatt? Hát én itt inkább valami technológiai dologra tudok gondolni, inkább valami tartólábakra, ami fémből van talán vagy valamilyen erős anyagból vagy esetleg állnak valamilyen gépezeten a jövevények.

Többen is abba kötöttek bele, hogy egy földönkívüli lény, hogyan is kommunikálhat Mózessel, mert teljesen más nyelvet beszélnek. Ebben nincs semmi ördöngősség. Minden bizonnyal az idegenek már az előtt megfigyelték az emberiséget, hogy felvették volna egy pár személlyel a kapcsolatot. Tehát a nyelvet is kitanulhatták, erre mi is képesek vagyunk, ha egy másik országba megyünk néhány mondatot az ország adott nyelvén biztosan megfogunk tanulni. Talán az idegenek még valamilyen fordító gépet is használhattak. Ennek alapján írhatták meg a következőkben átadott kőtáblát.

"És szóla az Úr Mózesnek: Jőjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kőtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.....és felméne Mózes az Isten hegyére. "

Hogy hogyan került sor az átadásra, azt nem részletezi túlzottan a Biblia. Minden esetre érdekes, hogy Mózes 40! napot tartózkodik a hegyen, a felhőben, amiben az Úr van. 40 napot kibírt volna étel és ital nélkül? Kizárt dolog! Valószínűleg az idegenek adtak neki valamiféle ennivalót.

Az Úr ismét furcsa kijelentést tesz, ajándékokat kér: aranyat, ezüstöt, rezet stb.

Hogy a Teremtőnek mi a fenének kellenének ezek ahelyett hogy megteremtené, azt nem tudni, de ha úgy gondoljuk, hogy ezek földönkívüliek máris felvetődik az a lehetőség, hogy nyersanyagokért jöttek. A 40 nap alatt sok mindenről beszél Mózes az Úrral, minket később majd csak a Frigyláda érdekel ( szintén másik bejegyzésben ) ami ismét egy modern technológiára utal.

"Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat."

"A táblák pedig Isten kezének csinálmányai valának, az írás is Isten írása vala, kimetszve a táblákra."

 Valószínűleg akár mint a beszédet, az írást is megtanulták. Ehez elég messzire kellett elmenniük már, de biztos valami tervszerű folyamat egy fontos lépése volt, hogy megírják a kőtáblát. 

"Megfordula azért és megindula Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblája; mindkét oldalukon beírt táblák, mind egy felől, mind más felől beírva."

Megkapta Mózes a Tízparancsolatot. Ami azt bizonyítja, hogy tényleg nem Istennel van dolgunk, az hogy ennek a 10 parancsnak néhány tételét korábban és később maga az Úr szegi meg például az emberölést és a lopást. Ez nagyon illogikátlanságra vall a Jóistentől.

Tehát várják Mózest a hegy lábánál amikor is egy érdekes és roppant furcsa dolog történik:

"És lőn, a mikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy az ő orczájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott. És a mint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orczájának bőre sugárzik: féltek közelíteni hozzá."

Ismeretlen okok miatt Mózes bőre fénylik és sugárzik. Valószínűleg visszavezethető ez arra is, hogy az Úr megtiltotta a többi embernek, hogy megközelítsék a hegyet. Hogy miféle sugárzást kapott Mózes, azt nem tudni, de hogy semmi baja nem lesz tőle az is biztos, ugyanis később elmúlik neki. Valószínűleg magától a géptől "kapta el" - lásd modern beszámolók, amik roppantul hasonlítanak erre - vagy mert 40 napot az idegenekkel töltött el, valószínűleg a hajón. Még talán az is felvetődhet, hogy Mózest bekenték valamilyen fertőtlenítő ismeretlen anyagokból készült krémmel, hogy a piszkot, betegséget stb. ne vigye fel a hajóra és végül az arca ilyen reakciót váltott ki. Más bibliai eseteknél is az angyalokkal és Úrral való találkozás előtt megfürdetik az embereket majd furcsa ruhákba bújtatják, mielőtt felvinnék őket az Égbe.

Mikor a sugárzás elmúlik és már nem félnek tőle társai, összegyűjti népét:

"És egybegyűjté Mózes az Izráel fiainak egész gyülekezetét, és monda nékik: Ezek azok a dolgok, a melyeket parancsolt az Úr, hogy cselekedjétek:" kezében a Tízparancsolattal.

Összességében ez lett volna posztom fő témája, amiről le is írtam a véleményemet, de érdekes dolgok történnek már a kivonulásnál, a Frigyláda építésénél és hurcolásánál is. A hívőknek ez abszurdumnak tűnhet, mert számukra csak az Úr vitelezhette ki az egészet. Egyes tudósok nem tudnak mit kezdeni a dologgal vagy meg nem történtnek, mesének nyilvánítják. Mások szokás szerint mindenben csak a szimbolikus jelentőséget látják, de hogy mi mit szimbolizál ott megint mindenki mást mond. Ha úgy értelmezzük a szöveget, mint most, tehát SZÓ SZERINT, akkor máris értelmessé válik az egész történet. Meggyőződésem, hogy Mózes nem az Úrral beszélt!

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

"Z" az elveszett város

Egyes legendák és fennmaradt iratok szerint az Amazonas-medencében létezik egy elveszett város, melyet ellepett a sűrű dzsungel növényzete. Számtalan felfedező próbált már a nyomára akadni, de mind hiába, a várost azóta sem találták meg. Vagy mégis? Netán van valami alapja az egész történetnek vagy csak pletyka az egész? A várost csak úgy hívták, hogy "Z" és nem akárki nevezte el így, mint Perc Harrison Fawcett.

A viktoriánus korszak utolsó éveiben a Föld szinte minden szárazföldi szeglete fel lett fedezve. A régi mitikus szigetek eltűntek a tengerész térképekről és a kontinenseket is szinte tökéletesen behatárolták. Azonban néhány fehér folt még maradt a térképen: Dél-Amerika dzsungelei, az Amazonas vidéke, amely a világ egyik leghosszabb folyója. Egyik leghíresebb mellékága a Rio Negro. Ez a vidék olyan rejtélyes volt az emberek számára, mint a Hold sötét oldala. Újabb állatok kerültek felfedezésre, óriási kígyók és hasonló furcsa szerzetek. Itt keresték a híres aranyvárost, Eldorádót is, amiről majd még lesz szó egy másik bejegyzésben.

Percy Fawcett

Visszatérve Fawcettre, aki 1867.augusztus 31.-én született az Egyesült Királyságban, egy világhíres angol utazó, felfedező, archeológus volt. Édesapja tagja volt a Királyi Földrajzi Társaságnak és így, mint utód innen merítette indíttatását az expedíciókhoz és felfedezésekhez. Fawcett megannyi expedíciót levezetett, igazi kemény fickó volt, aki nem tűrte a gyengeséget csapatában. Olyan edzett volt, hogy a sok kalandorral ellentétben, nem használt a folyón se csónakot, a földön málhás állatokat sem, semmit, a dzsungelt a saját két lábán akarta felfedezni és végigjárni. Volt katona, titkos szolgálat tagja, térképkészítő és imádta a földrajzot. Ki akarta törölni a fehér, ismeretlen területeket a térképen. Míg ő hónapok alatt megjárta az olyan utakat, addig ez más felfedezőknek évekbe teltek. Olyan volt, mint egy legyőzhetetlen ember, ugyanis a dzsungel betegségeinek is sorban ellenállt a szervezete. Barátságos volt az indiánokkal és sok törzs nyelvét beszélte is, hogy elkerülje velük a konfliktust. Érdekességként megjegyezném, hogy nagy barátságban állt Sir Arthur Conan Doyle-al, aki Fawcettről mintázta a méltán híres Elveszett Világ c. művének Challenger professzor karakterét.

Fawcett arra a következtetésre jutott, hogy egy ősi magaskultúra népe még mindig ott él az Amazonas-medencében és civilizációjuk olyan régi és fejlett, hogy felfedezésük mindörökre megváltoztatná az Amerikáról kialakult véleményt. Az elveszett várost "Z"-nek keresztelte el. Szerencsére naplófeljegyzéseiből megtudhatjuk mit is gondolt erről, de hallgatásba is burkolódzott, mert félt a vetélytársaitól, hogy ellopják ötletét és adatait, és előbb fedezik fel a várost. Még felesége előtt is titokban tartotta a koordinátákat, hogy merre megy majd. Rejtjeleket és titkos kódokat használt.

A legenda és a bizonyítékok

A mi "Indiana Jones"-unk csak a tényeknek hitt, számtalan írást, dokumentumot, levéltári anyagot, régészeti műtárgyat átvizsgált így nem mondható holdkórosnak. Elméletét portugáli levéltári adatokra és egy 1753-as Roposó nevű portugál utazó beszámolójára alapozta. A legendás várost Brazíliába, a Mato Grosso térségébe helyezte.
Mivel korábban Ceylonban tartózkodott katonai szolgálatai alatt, először itt hallott a városról, hogy egy nagy kiterjedésű királyság, paloták lapulnak meg a növények alatt.

Ezután tovább furdalta a gondolat és számos expedíciója során sikerült pár bennszülött szót megtanulni és nagyon sok törzzsel összebarátkozott. Összesen 1 eset fordult elő,ahol kénytelenek voltak elmenekülni a csapatával a "vadaktól"- ahogy ők nevezték őket. Míg a tudósok úgy gondolták, hogy ezek a törzsek primitívek, Fawcett úgy gondolta, hogy igenis fejlettek, a halászat és a vadászat bonyolult módszereit fejlesztették ki, nagyon sok élelmiszer tartalékokat is felhalmoztak, ami az előfeltétele egy nagy létszámú fejlett civilizációnak. Ismerték a gyógynövényeket, a betegségeket, az állatok hívását stb. szóval egyáltalán nem voltak primitívek. Fennmaradtak a legendák fehér indiánokról is, azaz ezek nem lehetnek bennszülöttek, tehát korábban érkeznie kellett egy bizonyos fehér ember csoportnak, akik itt letelepedtek. Az őserdőkben, sziklákon petroglifákat, rajzokat talált valamint cserépedényeket is. Az ilyen apróságok is erősítették Fawcett hitét "Z"-ben.

Áttanulmányozta a korábbi konkvisztádorok feljegyzéseit. Ezeknek nagy részét költői túlzásnak nevezte, ám úgy gondolta, hogy van alapjuk. Ezek a régi felfedezők mind-mind egymástól külön, hasonló feljegyzéseket készítettek egy dzsungelben lapuló városról, amazonokról és nagy számú embercsoportokról. Fawcett maga is találkozott női bennszülött csoportokkal úgy gondolta ezek lehettek az amazonok, a nagy számú ember csoportokat kiirtotta a megannyi járvány és már csak elszórva élnek, a várost pedig néhányan láthatták, de hogy a kapzsi felfedezők nem találták meg azt is biztosnak vélte.

A végső lökést egy portugálul íródott kézirat adta, amit most a Brazil Nemzeti Könyvtár több ezer darabos irattárában tartanak. "Történelmi beszámoló egy nagy,titkos és nagyon régi városról.. amelyet 1753-as években fedeztek föl." Szóltak a kézirat kezdő sorai.  Egy portugál bandeirante, azaz szerencselovag tollából származott, akinek a nevét már nem lehet kiolvasni. Leírja, hogy ő és emberei miként indultak el Brazília belsejébe. "Hosszú vándolás során felfedeztünk egy hegyláncot, amely szinte az egekig ért. Találtunk egy utat a hegyek között, mely úgy tűnt emberkéz alkotta, mintsem a természet." Amikor elérték az ösvény legmagasabb pontját alattuk egy ősi város romjai terültek el boltívekkel, utakkal, templomokkal és egy szoborral. A kézirat alján számos hieroglif volt felrajzolva, amit az író látott a városban.

A végzetes expedíció, kutató expedíciók és feltételezések

Fawcett 1925-ben fiával Jack Fawcettel és annak barátjával Raleigh Rimmel indult el a város megkeresésére. Szándékosan őket választotta, mert bennük megbízott és igen erős férfiúk voltak. A társaságok szerint, akik támogatták mind azt hangoztatták, hogyha ezt ő nem tudja véghez vinni, akkor senki sem. Az volt a terve, hogy a korábbi expedíciójának végső pontjáig kísérőkkel utazik, majd onnan mindösszesen hárman indulnak tovább. Kitalálták, hogy küldöttekkel továbbítják egy bizonyos pontig a leveleiket, hogy mi van velük. Utolsó levelét Fawcett 1925. május 29-én írta. Ebben a levélben beszámolt arról, hogy ő és fia jól van, azonban Raleigh-nak gennyes fekélyek vannak a lábán, beteg és lesoványodott, ezért kétséges, hogy kibírja-e a további megpróbáltatásokat. Utoljára egy falu törzse látta életben, ám őket ismerte és nem bántották. Eljutottak a híres Döglött Ló táborhelyre is, amely arról kapta a nevét, hogy '21-ben Percy ott lőtte le beteg lovát. Ezek voltak az utolsó hírek az expedícióról, a résztvevők további sorsa mind a mai napi ismeretlen. 

Ezek után számtalan kutató expedíció indult utánuk, de mindhiába, senki sem találta meg őket.

Sok feltételezés látott napvilágot. Az egyik, hogy megölték a kis csapatot, méghozzá az egyik indián törzs. Ezt nehéz elhinni, mert Fawcett jó kapcsolatot ápolt a törzsekkel, mindig is erre alapozott. Még a helyi törzsek leszármazottai is emlékeznek rá, hogy látták, mikor kisebbek voltak. A másik feltételezés az volt, hogy megölték és kirabolták őket, az akkoriban ott bujdosó katonák. Egy újabb gondolat az, hogy egyszerűen csak nem bírták ki a dzsungel megpróbáltatásait és elvesztek valahol, főként a sérült Rimmel miatt. Természetesen ez is lehetséges, de egyik feltételezésre sincs semmiféle bizonyíték. Egyesek pedig úgy gondolták, hogy megtalálta Z-t, de onnan már nem akart visszatérni, annyira elbűvölte.

A legenda valósága

Napjainkban fejlett falvak nyomaira bukkantak bizonyos régiókban, a dzsungelben, ahová Percy igyekezett. Az erdőirtás során számtalan kultikus helyet fedeztek fel, amely a régészek szerint egy óriási városállamhoz tartozhattak. Számtalan geoglifákat, földsáncokat fedeztek fel, amiknek rendeltetési feladata ismeretlen. Mély árkok és peremek vannak több száz méteren keresztül, amiket eddig elrejtett a dzsungel. Utak, töltések, csatornák, rámpák bukkantak elő. Építésükhöz rengeteg ember kellett, akik fejlettek, úgyhogy Fawcett elméletének egy része ténnyé vált, s beigazolódott.még ha nem is teljesen. Ugyanis a fejlett városállam, nem köveket használt, ugyanis kevés kő található a dzsungelben, szerves anyagból készítették a településeket: fa,pálmalevél,földhalmok, amelyek lebomlanak, de nyomuk megmarad. Találtak egy barlangot is, melynek mélye egy 10 ezer éves település maradványait rejtette. Amazónia északi részén feltártak egy kőből készült csillagászati obszervatóriumot is, amik akár 2 ezer évesek is lehetnek! Gyakorlatilag minden érvénytelenné vált, amit valaha tudtunk a Kolombusz előtti Amerikáról.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

A szakkarai tárgy: repülőgép vagy madár?

 Szakkara egy egyiptomi falu Gíza tartományában, Kairótól 30 km-re található.
Egy 1898-as ásatás során itt került elő a máig úgynevezett Szakkarai madár/repülőgép, azon belül is Pa-di-Imen sírjában, aki az i.e. 3. században élt és hivatalnok volt.

A madár alakú tárgy platánfából készült és időszámításunk előtt 200-ra datálták a készítését. Ez ókori egyiptomi időben számítva nem is olyan rég volt. Szárnyfesztávolsága 188 mm, súlya 39,12 gramm.

Hiába datálták be 200-ra, valójában nem tudják pontosan mikor is készülhetett, ugyanis a fa ősrégi és csak a sírokban talált tárgyak idejére tudtak hagyatkozni. Ez miatt pontosan nem is ismerik a funkcióját. Jelenleg a Kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumában tekintheti meg bárki.

A hagyományos ötletek szerint egy hagyományos ünnepi tárgy, ugyanis számtalan sólyom jelképpel találkozhatunk az egyiptológiába, így Hóruszhoz kötötték, az egyik legismertebb istenséghez.
Mások játékot láttak benne, például bumerángot, ugyanis számtalan bumeráng tárgyat találtak már a kutatók, de egyik sem volt madár alakú. Egyesek csak a repülés vágyával kötötték össze, mert az ember már a kezdetek óta úgy akar a levegő ura lenni, mint a madarak. Míg néhány hivatalos egyiptológus úgy gondolja, hogy ez egy játék lett volna és úgy működött, mint egy szélkakas.
Összehozzák az Opet Fesztivállal is, ami egy ünnep volt az ókori Egyiptomban és valószínűnek tartják, hogy a hajó árbóc csúcsára helyezték a madarat.

Azonban szárnyra kaptak merész feltételezések is, ami miatt az oopartokhoz került a tárgy. Egy ideig nem is foglalkoztak a lelettel, amikor 1969-ben többeknek is feltűnt, hogy a tárgy szárnya egyáltalán nem hasonlít a madarakéhoz, hanem inkább repülőgéphez. A madár farka, pedig hiányos, ugyanis hiányzik egy darab belőle. Úgy gondolják itt lehetett egy darabka hátsó vezérsík, ugyanis ahogy a tárgy ábrázolja a farkat, úgy a valóságban egyetlen madár sem rendelkezik, mivel nincs oldalkormányuk. Az egyiptomi régész és kutató Khalil Messiha (1924-1998) arra az álláspontra jutott, hogy ez egy repülőgép modellje, amit az ókori egyiptomiak fejlesztettek ki.

Ő is megjegyezte, hogy hiányzik a "tailplane", ami az előzőleg leírt horizontális stabilizátor, aminek ugye az egyensúly és a stabilitás a célja. Ezzel és a szárnnyal együtt létrehozható az aerodinamikai felhajtóerő, amitől a tárgy repülne a valóságban. Messiha elkészített egy a hatszor nagyobb modellt, de az arányokhoz hű maradt, valamint kipótolta a hiányzó stabilizátor résszel a modell farkát.

Itt a tesztekről megoszlanak a vélemények. Természetesen nem csak Messiha készített hű modelleket, hanem mások is és jópáran letesztelték a szakkarai titokzatos tárgyat. Hogy mennyi a valóságtartama az állításoknak, annak nem lehet utána járni, de míg egyesek azt mondják hogy a teszt sikeres volt és a madár repült, addig mások azt mondják, hogy még a pótlással is kiábrándító volt a teljesítmény és maximum gyermekjáték lehetett. Hogy mi az igazság nem tudni.
Mindenesetre ha repülőgép volt, akkor vitorlázó repülőgépnek kellett lennie. Tegyük föl, ha ilyesmit készítettek az egyiptomiak, elindíthatták csörlőkkel is, akkor elérheti a megfelelő sebességet, hogy a levegőben maradjon.

Ha feltételezzük, hogy ez repülő akkor honnan ismerhették ezt a technológiát. Három válaszlehetőség kínálkozik: Az első, hogy az egyiptomiak maguk jöttek rá erre a technológiára. A második, hogy egy letűnt civilizáció tudása került hozzájuk, mondjuk például Atlantiszé. A harmadik lehetőség, ami egyben a leginkább elrugaszkodott, hogy a tudást ide látogató földönkívüliektől kapták.

A vita évtizedekig folytatódott, s Messiha halála után, fia, Dawoud Khalil Messiha rámutat arra, hogy a leleten nincsenek lyukak és irányjelzők, ami arra engedne következtetni, hogy ez egy szélkakas. Valamint hozzáteszi, hogy a madár alján lévő lyukat, amihez egy pálcát erősítettek, hogy rögzítse a testet, azt csak a múzeumi tisztviselők készítették.

Míg a mainstream egyiptológusok nem fogadják el, hogy ez egy repülőgép modell, addig a hívő kutatók rámutatnak arra, hogy egyetlen egy hasonló madár ábrázolás sem került még eddig elő, akkor miért pont ezt az egyet készítették ilyenre? Ráadásul a sírban ahol találták, fel volt vésve egy papiruszra is hogy "Repülni akarok". Mindenesetre egyáltalán nem egyértelmű a tárgy rendeltetése. Hogy melyik oldalnak van igaza, azt itt kivételesen nem lehet eldönteni.  Lehet, hogy talán egy kicsit mindkettőnek...én a voksomat a " kezdetleges repülőmodell"-re szavazom -részben a papiruszon talált szöveg miatt - de kétlem, hogy készült is volna valaha életnagyságú repülő az ókori egyiptomban. Szerintem egy volt egyiptomi, korát megelőző Leonardo da Vinci-vel állunk szemben, akinek voltak tervei.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.

A Palenquei Pakal kőlap

A svájci író, a paleoasztronautika atyja, Erich von Daniken 1968-ban jelentette meg első könyvét a "Chariots of the Gods?"-ot - nálunk "A jövő emlékei" címmel volt kapható - , mely azonnal bestseller lett. Aki ismeri ezt a témát tudja miről is szól, azaz felveti annak a lehetőségét az író, hogy a múltban földönkívüliek látogatták meg bolygónkat és erre keres bizonyítékokat. Az egyik legjobban vitatott téma ebben a könyvben, nem másról, mint Pakal sírkövéről szól, amit Palenqueben találtak meg.

Történelem

A maja város Mexikóban, a Yucatán-félszigeten fekszik,megannyi templomot és piramist tekinthetünk itt meg. Ráadásul nagy részüket még fel sem tárták, ugyanis a dzsungel elrejti romjaikat..Palenquet fokozatosan és nagyon lassan tárták fel. Már két évszázada felfedezték és elkezdték lerajzolni a különböző utazók.

Először 1787-ben tisztította meg a sűrű és buja növényzettől Del Rio nevű spanyol kapitány a rommezőt. Ezután egy Jean-Frédéric von Waldeck grófnak keltette fel az érdeklődését és azon nyomban odautazott és szörnyű körélmények között számtalan rajzot készített a már feltárt helyről. Mára ezekből a rajzokból alig maradt fenn valami és pótolhatatlanok. A vázlatokat látván Frederick Catherwood, aki szintén grafikus volt, összeállt John Stephens jogásszal és útikönyvszerzővel. 1840-ben keresték fel Palenquet és sok mindent felfedeztek, majd kalandjukról könyvet jelentettek meg, ami nagy sikert aratott. Úgymond, nekik hála megindult az érdeklődés a hely iránt és a kutatások máig is folynak a területen.

1940-es évek végén dr.Alberto Ruz Lhuiller mexikói régész tárta fel a Feliratok Templomát, mely több évig tartott.

Mikor eltávolították a fedőlapot a bejáratánál, egy lépcsősort fedeztek fel ami tele volt tömve törmelékekkel, hogy ne lehessen lejutni. Ezt 3 évig tisztították míg végre sikerült lejutni egy ajtóhoz 1952-ben. Nagy nehezen kitámasztották és felfedezték a máig vitatott kőlapot, amely a hivatalos nézőpont szerint Pakalt ábrázolja, az utolsó maja fejedelem uralkodóját. A kamra egyébként több ezer évig érintetlen volt, még a cseppkövek is benőtték, azokat is le kellett verni, hogy hozzáférjenek a kripta közepén található szarkofághoz.

A kőlap és Daniken elmélete

Ha elfogadjuk azt, hogy Pakal látható rajta, akkor tudnunk kell, hogy ő 615 körül kezdett el uralkodni 12 évesen, mígnem 80 éves korában meghalt.

Első könyvében Daniken még így számol be a kőlapról: A fedőlap közepén, egy emberi lény ül felsőtestével előrehajolva, versenyzői pózban egy olyan járműben ami ma űrrakétának néz ki. A gép elől hegyes, különös rovátkás kiöblösödésekkel, amelyek fúvókanyíláshoz hasonlítanak, aztán a gép teste kiszélesedik és lángcsóvákkal végződik. A benne ülő alak a kezét egyfajta készüléken tartja, míg bal lábának sarka egy pedálon nyugszik. Ruházata rövid, nadrág széles övvel, japán szabású modern dzseki féle, kar és láb pántokkal leszorítva a testhez. Orra előtt valamilyen légzőkészüléket tekinthetünk meg, míg fején egy sisakféle van. A jelenet azt a pillanatot ragadja meg, amikor Pacal király felszáll az égbe a csillagok közé, hogy találkozzon az istenekkel.

Danikennek hála ez lett az egyik leghíresebb lelet a köztudatban, ám a régészek gyűlölték Danikent, hogy palenquei űrhajósként ismerte meg a legtöbb érdeklődő.

Számos esetben a hívők elkészítették festményben, rajzban, graffitiben és 3D-s modellben, makettban az "űrhajóst", hogy bizonyítsák állításukat.

A cáfolat(?)

A kutatók,régészek és a hivatalos álláspont természetesen semmiféle űrhajóst nem lát a képen. Azonban az ő véleményük is megoszlik a kőlapról. Először is nézzük az öltözéket, ami nem más, mint a korabeli maja viselet. Az alak félmeztelen és ágyékkötőt visel, még az is valószínű, hogy leopárdbőrből készült. A csuklóján és bokáján jadeit díszeket hord, amiket Daniken japán dzseki ujjaknak nézett, holott az alak karjai és lábai meztelenek. Nyakában nyaklánccal, haját pedig a kor divatja szerint díszítették és hordta. Érdekes módon, Daniken további könyveiben már többször nem említi meg magát az öltözetet, talán rájött, hogy tévedett. Ráadásul arról nem számol be könyveiben, hogy a sír fedőlapja alatt egy pontosan ilyen öltözékű csontvázat találtak. Az egyik régész ironikusan megjegyezte:" Sajnos nyomát sem találtuk a japán szabású dzsekinek.."

De az űrhajós álláspontja mellett továbbra is kitart a híveivel együtt, most pedig nézzük ezt.

Az is vita tárgyát képezi, hogy a kőlapot állítva vagy pedig fektetve kell nézni? Maguk a majákról, a készítőkről sem tudjuk, hogy valójában hogyan is nézték. Bár szerintem nem űrhajóst ábrázol, de mégis van az ábrán valami olyan összhatás, amely nem a stabilitás, hanem a mobilitás felé viszi el a dolgot, vagyis tényleg a repülés benyomását kelti bármelyik oldalról is nézzük.

Ettől függetlenül a hivatalos változat egyik fajtája szerint azt szimbolizálja a lap, hogy hogyan képzelték el a maják a síron túli életet. Pakal teste alatt a Föld démonát ábrázolják, és a testéből az életet szimbolizáló kukorica nő ki. A maják legfőbb tápláléka a kukorica volt, ezért is hozták összefüggésbe az élettel.

Én nem értek a maja szimbólumokhoz túlzottan, de meggyőződésem, hogy ez nem űrhajós. Pakal alatt én egy trónt vagy egy széket látok, amin éppen "terpeszkedik", lábát lóbálja. A háttérben az Élet fája látható és amiket Daniken tűz és lángcsóvának vélt, az a fa gyökerei. Írjuk be a google keresőbe, hogy "maya life tree" azon nyomban megláthatjuk, hogyan is ábrázolták a maják ezt, és rájövünk, hogy ilyen látható a kőlap hátterében is. Számtalan más ókori nép hasonlóan ábrázolta az Élet Fáját, szinte minden kultúrában megtalálható. Pakal orránál az állítólagos "légzőkészülék", nem más, mint egy ékszer az orrába, ami számos ábrázoláson látható. Sok maja átszúrta az orrát és csontot vagy valamilyen ékszert tettetett bele, vagy pedig egyszerűen rituálisan tollfélét tűztek az orrukhoz. Ókori piercing, nem több és nem is kevesebb.

A számtalan szimbólum körülötte sokmindent leír, aminek egy részét már megfejtették, egy részét pedig nem. Szó van itt az uralkodóról, főpapokról, csillagászatról és bolygókról.

Daniken hallgat a kriptában felfedezett egyéb leletekről is. A szarkofág oldallapján is voltak ábrázolások, tele jelképekkel, a maja emberekről.
Érdemes megnézni egy reliefet, amely a Templo de la Cruz Foliadaból származik. Itt a Földisten koponyájából nő ki egy stilizált növény, aminek a tetején a nap-madár, a quetzal ül. Körülötte nagyon is hasonló mintázatokat látni, pedig itt aligha lenne alkalmas az űrhajó alkatrészeknek mint motívumoknak a szerepeltetése. 

A maják általában nem hagytak üres helyeket a rajzokon vagy domborműveken, mindenhova berajzoltak valamit, a legbonyolultabb ábrákat. Még egy egyszerű levelet is bonyolultan ábrázoltak.

Gondoljunk bele: ha az ember, aki ott nyugszik a szarkofágban tényleg űrhajós lett volna - akár egyszer akár többször - ez lett volna életének és egész környezetének a legnagyobb szenzációja, erről számtalan domborművet, vésetet és rajzot készítettek volna, de nem csak akkor mikor elhunyt, hanem még életében is. Azonban egyenlőre semmi ilyesmit nem találtak, még maga Daniken sem, ami erre utalna! Azonban az is igaz, hogy a hivatalos álláspont képviselői sem értenek egyet egymással, hogy mégis mi mit szimbolizál.

Összegzés

Az előbb levezetett cáfolatból akárki rájöhet, hogy ez nem egy űrhajós maja. Az lehet, hogyha első ránézésre megnézzük a képet, akár még egy rakétát is kivehetünk belőle, de ha jobban bele ássuk magunkat a témába, utána járunk a maja szimbólumoknak, megnézünk több vésetet, ez megmarad csak vágyálomnak. Én még csak el képzelni sem tudom, hogy vezethetett volna egy maja - aki valljuk be butább lehetett, mint egy földönkívüli - egy űrhajót. de már normálisan nem tudta elmondani ezt a társainak és nem vésette föl mindenhova, főként ha ez egy főpap vagy uralkodó volt. Ha földönkívüli lennék aligha adtam volna a kezébe a járművemet, hogy "Tessék, irányítsd!", még ha el is mutogatom neki, hogyan kell.
Természetesen ez a cáfolat, csak erre a kőlapra irányul, nem pedig az egész ősi űrhajós elméletre. Számtalan olyan dolog van a maja mitológiában, ami furcsa és égből alászálló istenekről tudósít, majd arról is, hogy tanították az embereket és végül elköszöntek, hogy majd egyszer visszatérnek.

Pacal Palenqueban uralkodott, amelyet a legenda szerint az égi tanítómesterek alapítottak, hogy ott oktassák az embereket. Legalábbis az ősi törzsi hagyományok arról mesélnek, hogy Palenque egy iskola volt és az istenek ott tanítottak.

Miskolci László

A Letűnt Világok Enigmái blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon
megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása TILOS. A tartalom részleges felhasználása csak a szerző ENGEDÉLYÉVEL lehetséges.

Az írások sajátok, nem pedig más weboldalakról lettek átmásolva.